A magyarok olyan különleges módszerekkel kezelték a megtakarításaikat, amilyeneket Európában sehol máshol nem tapasztalni.

Ezúttal is elérkezett a várva várt Portfolio exkluzív meetupja, amely a magyar vagyonkezelői szektor legfontosabb szereplőit vonja össze! Kíváncsi vagy, mi vár ránk a 2026-os befektetési, vagyonkezelési és megtakarítási világában? Ne hagyd ki ezt az egyedülálló alkalmat, ahol nemcsak új kapcsolatokat építhetsz, hanem közvetlenül a szakma legjobbjaitól hallhatod a legfrissebb trendeket és várakozásokat. Kötetlen légkör, őszinte beszélgetések, és leplezetlen szakmai eszmecserék várnak rád, mindez a legjobbak társaságában!

Új megállapításokat tett közzé a Magyar Nemzeti Bank a hazai megtakarítások állapotáról: a Megtakarítási jelentés, amely átfogó képet nyújt a megtakarítási szokásokról, évente egyszer kerül bemutatásra. Az idei, első kiadásának bemutatóján Banai Ádám, az MNB főközgazdásza és ügyvezető igazgatója, valamint Koroknai Péter, a makrofinanszírozás és külső egyensúly főosztályának vezetője osztotta meg gondolatait.

Az árstabilitás elérése céljából is kulcsfontosságú a háztartások megtakarítási és fogyasztási döntéshozatala - emelte ki Banai Ádám. A magyar háztartások jelentős megtakarítói pozícióban vannak, ezért érdemes tudniuk, hogy milyen folyamatokat lát ezen a piacon az MNB. A jelentésnek edukatív célja is van: túl azon, hogy bemutatja a trendeket, a megtakarítás fontosságára is felhívja a figyelmet.

A magyar háztartások nettó pénzügyi vagyona a bruttó hazai termék (GDP) 114%-át képviseli.

Ez a mutató nemzetközi viszonylatban is figyelemre méltónak számít, és Csehországgal folytatott versenyünk révén a régió élvonalában helyezkedünk el a pénzügyi vagyon mértékét tekintve. Ezen sikerhez jelentősen hozzájárul az a tény, hogy a magyar háztartások adósságszintje rendkívül alacsony.

A hazai megtakarítási struktúra több szempontból is eltér a többi európai országétól. Magyarországon a betétek aránya viszonylag alacsony, míg a kötvényeké kiugróan magas, ami a rendkívül aktív lakossági állampapírpiac sajátosságainak tudható be. Emellett a magyar befektetők a befektetési alapokat is preferálják, azonban a részvények birtoklása hasonlóan alacsony szinten áll, mint a legtöbb más európai országban.

Az MNB elemzése rávilágít arra, hogy a társadalomban a vagyon rendkívül egyenlőtlenül oszlik meg.

Magyarországon a leggazdagabb egytized aránya kiemelkedően magas, ami a vagyoni egyenlőtlenségek szembetűnő jelenségére utal.

habár a régión belül például Horvátországban még ennél is nagyobb a vagyonkoncentráció. A nyugati országok, úgymint Németország vagy Ausztria adatai jellemzően kisebb vagyoni egyenlőtlenséget jeleznek, a felső tized részesedése mérsékeltebb.

A jelentés hangsúlyozza, hogy Magyarországon a GDP-arányos nettó pénzügyi vagyon 2012 óta számottevően emelkedett. E növekedés fő motorja az újonnan felhalmozott megtakarítások, míg a befektetésekből származó hozamok szintén hozzájárultak a pozitív trendhez.

A likvid megtakarítások, mint például a bankbetétek és kötvények, az utóbbi évek során jelentős mértékben megerősítették pozíciójukat. Ezzel párhuzamosan az állampapírok korábbi dominanciája, amely egy látványos felfutást követően tapasztalható volt, fokozatosan csökkent. Az új trendek tükrében ismét felértékelődtek a befektetési alapok, amelyek új lehetőségeket kínálnak a megtakarítók számára.

A lakossági állampapírok népszerűsége különösen a MÁP Plusz 2019-es debütálása óta kezdett el dinamikusan emelkedni. Ezt követően 2022-től az inflációkövető Prémium Magyar Állampapír vált a befektetők körében a legkeresettebb alternatívává. Jelenleg azonban az állampapírok forgalma stagnál, és a korábban tapasztalt erőteljes növekedési trend mostanra lelassult.

Problémát jelent azonban, hogy a háztartások megtakarításainak igen nagy része nulla kamatozású "befektetésben" helyezkedik el.

Banai Ádám felhívta a figyelmet: 2013 óta a részvényalapok és az inflációkövető állampapírok hozama volt a legmagasabb, ellenben számos megtakarítási forma veszített a reálértékéből. Ha valaki 2013-ban 1 millió forintot befektetett, állampapírban 2 millió forintra, egy jó részvényalapban pedig akár 3 millió forintra hízhatott a befektetése.

Az egyes megtakarítási lehetőségek átlagos hozamának elemzése során a részvényalapok folyamatosan a figyelem középpontjába kerülnek, hiszen hozamuk általában kiemelkedő, viszont fontos megjegyezni, hogy kockázatuk (volatilitásuk) is jelentősen magasabb más befektetési formákhoz képest. Érdekes megfigyelés, hogy a lekötött betétek is képesek reálhozamot biztosítani, ha a bankok között versenyhelyzet alakul ki ezen a piacon.

A devizák szerinti megosztásra is kitér a jelentés: az MNB megállapítása szerint az utóbbi időszakban sokkal jobban járt az, aki forintban fektetett be, mint aki más devizában.

A jelentés rámutat arra, hogy a magyar befektetési alapok költségei a nemzetközi piacokhoz képest viszonylag magasnak számítanak, különösen az ETF-eket figyelembe véve. Magyarországon az öt legnagyobb alap költségei még az ágazat átlagánál is magasabbak, míg a nemzetközi színtéren gyakran éppen az ellenkező a helyzet: a legnagyobb alapok általában kedvezőbb díjakkal működnek.

Örömteli fejlemény, hogy 2017 óta jelentősen csökkent a pénzügyi eszközökkel nem rendelkező háztartások aránya. Ugyanakkor az alsóbb jövedelmi tizedekben még mindig gyakori, hogy egy háztartás megtakarítása nem haladja meg a havi kiadásaik összegét.

Banai Ádám hangsúlyozta, hogy a háztartások körülbelül 80%-ának megtakarításai kizárólag betétek formájában léteznek.

Amennyiben a háztartások 2020-ban a két havi fogyasztási szintjük feletti megtakarításaikat lakossági állampapírba fektették volna, akkor körülbelül 1000 milliárd forintnyi vagyontöbblet keletkezhetett volna számukra. Az MNB szerint egy tudatos döntés nemcsak egyéni szinten, hanem társadalmi szinten is számos pozitív következménnyel járhat. Emellett kiemelik, hogy a lakossági állampapír rendkívül könnyen hozzáférhető, és magas likviditásának köszönhetően vonzó befektetési lehetőségnek számít.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a jelentés edukatív céljainak megfelelően több fontos üzenetet fogalmaz meg a megtakarítók számára. Először is, hangsúlyozzák, hogy a múltbeli hozamok nem garantálják a jövőbeli teljesítményt. Az állampapírok biztonságossága hasonlítható a készpénzhez és a bankbetétekhez, így megbízható alternatívát kínálnak. Emellett a kamatos kamat varázsa miatt már viszonylag kis összeggel is érdemes elkezdeni a megtakarítást. Végül, az MNB szakértői szerint a tudatos kockázatvállalás nemcsak lehetséges, hanem kifejezetten előnyös is lehet a pénzügyi tervezés során.

A címlapkép egyedi illusztrációt nyújt. A kép forrása: Getty Images.

Ez a szöveg nem tekinthető befektetési tanácsadásnak vagy ajánlásnak. Kérjük, vegye figyelembe, hogy a következő információk jogi szempontból tájékoztató jellegűek.