Napjainkban az adócsalók és a számlagyárak mellett újfajta bűnözői tevékenységek bukkannak fel, amelyek komoly kihívást jelentenek a hatóságok számára.
A legfőbb ügyész parlamenti beszámolójában közzétett információk alapján az elmúlt két évben jelentős emelkedés tapasztalható a regisztrált bűncselekmények számában: tavaly 31 százalékkal több ügy került a bűnügyi nyilvántartásba, mint 2023-ban. A gazdasági bűnözés terén még drámaibb a helyzet, hiszen a bűncselekmények típusa folyamatosan átalakul: míg a hagyományos bűnözési formák, mint például a költségvetési csalás és a csődbűncselekmények, fokozatosan háttérbe szorulnak, addig a kiberbűncselekmények előretörése egyre aggasztóbb mértékeket ölt. A bűnügyi statisztikák összetett világában Bereznai Henrik, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda ügyvédje nyújt értékes útmutatást.
Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész nemrégiben bemutatta az Országgyűlésnek az ügyészi szervezet tavalyi munkájáról szóló éves jelentését. A dokumentumból több figyelemre méltó adat is napvilágot látott, többek között az, hogy az utolsó két évben drámai módon megugrott a bűnözés: míg 2022-ben 167 774 bűncselekményt regisztráltak, addig 2023-ra ez a szám már 178 172-re nőtt, és a becslések szerint 2024-ben akár 233 740-re is emelkedhet. Még szembetűnőbb a gazdaságot érintő bűncselekmények esetében tapasztalt növekedés: 2023-ban 24 százalékkal, 2024-ben pedig már 35 százalékkal nőtt a számuk az előző évhez képest.
Ami gazdasági bűnözés tendenciáit illeti, az utóbbi években csökkent a költségvetési csalások (adócsalások) száma: a 2022-ben regisztrált 1189 ilyen esethez képest 2024-ben már csak 999 bűncselekmény került napvilágra. Ez következik abból, hogy az adóhatósági ellenőrzés és az ahhoz kapcsolódó jogérvényesítés évről évre hatékonyabb és eredményesebb. A digitális adatszolgáltatási rendszerek (például az online számla, online pénztárgép, eÁfa, EKÁER stb.) egyre kiterjedtebb alkalmazása, a céghálózatok fokozott ellenőrzése, valamint az adóhatóság és az ügyészség egyre szorosabb együttműködése megnehezíti a korábbi klasszikus áfacsalások, számlagyárak és egyéb költségvetést károsító magatartások véghezvitelét.
A csődbűncselekmények vonatkozásában is megfigyelhető egy érdekes változás: 2022-höz viszonyítva 2024-re 22 százalékkal csökkent a regisztrált bűnesetek száma.
Ez a visszaesés némiképp megtévesztő, hiszen sok esetben nem történik meg a bűncselekmények felderítése. Ennek oka, hogy az elkövetők gyakran már a nyomozás megkezdése előtt ügyesen eltüntetik vagy meghamisítják a bizonyítékokat. Ráadásul hajlamosak "fantomizálni" a cégeiket és ügyesen elrejteni a vagyonukat, ami tovább nehezíti a nyomozók dolgát.
- hívja fel a figyelmet Bereznai Henrik, a Jalsovszky ügyvédje.
A statisztikák szerint a pénzmosási ügyek száma viszont rohamszerű növekedést mutat: a 2022. évi 542 esethez képest 2024-ben már 1 284 ilyen jellegű bűncselekményt regisztráltak. "Ezen bűncselekmények számának növekedése mögött meghúzódó okok sokrétűek - állítja a szakértő. - Egyrészt jelen van egy definíciós különbség: egyes cselekményeket ma már orgazdaság helyett pénzmosásként könyvelnek el a statisztikák. Másrészt a számok növekedése magyarázható a hatékonyabb felderítéssel is."
A pénzmosási cselekmények elburjánzása mögött meghúzódó igazi ok azonban az online térben elkövetett csalások egyre nagyobb térnyerése: az internetes csalások révén megszerzett illegális jövedelmeket az elkövetők különböző banki műveletek útján próbálják meg tisztára mosni. Elterjedt módszer az úgynevezett pénzfutárok ("money mule") számláinak használata, akik a saját számlájukra érkező - jellemzően csalásból származó - pénzt jutalékért továbbítják.
Az online bűnözés, más néven kiberbűnözés, új szintre emeli a hatóságok előtt álló kihívásokat. Az informatikai rendszerek védelmét megkerülő bűncselekmények száma hihetetlen ütemben emelkedett: 2022 és 2023 között több mint harmincszoros növekedés figyelhető meg (14-ről 481-re). A tendencia 2023-ról 2024-re is folytatódik, várhatóan 61,5%-os (777) emelkedéssel. Ez a drámai változás világosan mutatja, hogy a kiberbiztonság folyamatosan növekvő fontosságú területté válik.
"Gyakori módszer például, hogy a csalók banki alkalmazottnak adják ki magukat, és számlával kapcsolatos állítólagos visszaélésre hivatkozva veszik rá az áldozatokat egy tranzakció jóváhagyására vagy egy távoli elérést biztosító szoftver telepítésére" - hívja fel a figyelmet a Jalsovszky szakértője, aki szerint egyre nagyobb kihívást jelent az üzleti e-mailek hamisításával elkövetett - az úgynevezett BEC (Business Email Compromise) - csalás elleni védekezés, amikor is az elkövetők azért utánoznak bizalmi személyeket - cégvezetőket, beszállítókat -, hogy az alkalmazottakat rávegyék pénzügyi tranzakciók végrehajtására vagy érzékeny adatok kiadására.
A védekezés az ilyen csalások ellen kifejezetten nehéz, mert az e-mailek általában nem tartalmaznak gyanús linkeket vagy mellékleteket, hanem tisztán írt szöveges kérések, így a hagyományos SPAM szűrők gyakran fel sem ismerik őket. Ugyancsak nehezíti a védekezést, hogy az elkövetők alapos előzetes felderítést végeznek, személyre szabott üzeneteket küldenek. Ráadásul az elkövetők egyre gyakrabban mesterséges intelligencia alapú eszközöket is bevetnek a megtévesztés érdekében, például élethűen manipulált hang- vagy videófelvételeket (deepfake) hoznak létre, amellyel könnyedén meg tudják téveszteni az áldozatokat.
A kormányzati korrupcióellenes stratégia elsősorban a felderítés, az átláthatóság és a megelőzés megerősítésére irányul, amelyben különös hangsúlyt kap a közpénzek felhasználásának ellenőrizhetősége, a közbeszerzési folyamatok vizsgálata és a bejelentővédelmi rendszer fejlesztése. Az ügyészségi beszámoló szerint a stratégia hatása több területen is tetten érhető: javult az adatcsere, célzottabbá váltak az ellenőrzések és a nyomozási módszertanok is igazodtak az új kockázatokhoz.
A statisztikák aggasztó képet festenek a korrupciós bűncselekmények helyzetéről, hiszen a számok folyamatos növekedést mutatnak a 2022 és 2024 közötti időszakban. Míg 2022-ben 1003 esetet jegyeztek fel, addig 2023-ra ez a szám már 2000-re emelkedett, és 2024-re elérte a 3834-et. Külön figyelmet érdemel a gazdasági vesztegetéses ügyek drámai növekedése, amely a 792 esetről 3163-ra ugrott. Ez a tendencia komoly figyelmeztetés a társadalom számára.
