Kezdet és vég - Borsi és Kassa Az életünk tele van kezdetekkel és végső állomásokkal, amelyek formálják utunkat. Képzeljük el Borsi és Kassa történetét, két helyet, amelyek mindkettő sokat mondanak a magyar kultúráról és történelemről. Borsi, a festői fa
Sátoraljaújhelytől keleti irányba, csupán néhány perces autózást követően megérkezhetünk a festői Borsiba, Szlovákiában. Ebben a kis, alig ezer főt számláló faluban látta meg a napvilágot II. Rákóczi Ferenc, a híres fejedelem. Érdekesség, hogy végső nyughelye, a kassai Szent Erzsébet-dóm Rákóczi-kriptája mindössze egy órányira található Borsitól, így tökéletes célpont egy izgalmas egynapos autós kiránduláshoz!
Borsi igazi gyöngyszeme a Rákóczi-kastély, amely a felvidéki reneszánsz építészet egyik leglenyűgözőbb remekműve.
II. Rákóczi Ferenc 1676 márciusában látta meg a napvilágot ezen a földön.
A borsi kastély sorsa 1945 óta folyamatos hanyatlásnak indult, azonban 2018 és 2021 között végre megkezdődött a régóta várt felújítás. Az újjávarázsolt épületben egy lenyűgöző kiállítás nyílt, amely II. Rákóczi Ferenc életét és történelmi környezetét hivatott bemutatni, méltó tiszteletadással a nagy fejedelem előtt. A kiállítás koncepcióját a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem kreatív csapata álmodta meg, szakértők közreműködésével. Az eredmény egy izgalmas, lebilincselő és egyedi tárlat lett, amely valóban életre kelti Rákóczi örökségét.
A kiállítás a korabeli Európa színes tablójával indul, amely tökéletes keretet ad Rákóczi születésének történetéhez. Különösen kedvelem, amikor egy adott korszak bemutatása során a látogatók az események szélesebb összefüggéseibe is betekintést nyernek. Például, Rákóczi nagy fejedelem születése idején Párizs utcáin már népszerűvé vált a fagylalt árusítása, míg Angliában éppen akkor jelent meg a dugóval lezárt palackban forgalmazott almabor, amihez a dugóhúzó feltalálása is köthető. Ezek az érdekességek nemcsak a történelmi eseményeket gazdagítják, hanem a korszak hangulatát is hitelesebbé teszik.
Közvetlenül a nagyfejedelem szülői háza bejáratánál a tárlat rendezői fáradoznak azon, hogy hiteles képet mutassanak be a Rákóczi birtokokról. A térkép világosan illusztrálja, hogy I. Rákóczi Ferenc és családja koruk legtehetősebb birtokosai közé tartoztak, földjeik kiterjedése jelentősen meghaladta más főnemesi családokét. Egy gondosan megtervezett és jól áttekinthető családfa tárja fel a Rákóczi család bonyolult rokoni kapcsolatait. Ezen a családfán nyomon követhetjük a szépapák, ükapák, ős-nagybácsik, nagy-nagynénik, nagyszülők és végül a szülők leszármazását.
A borsi kastély építésének körülményei már egyre inkább a felszínre kerültek, ám számomra sokkal lenyűgözőbb az 1670-es évek mindennapjait tükröző fejedelmi udvartartás részleteit felfedezni. A múlt titkait uradalmi rendtartások, fizetésjegyzékek és tárgyleltárak őrzik, amelyek révén rendkívül pontosan rekonstruálhatjuk, hogy kik, mikor és hogyan éltek az épület falai között. Képzeljük csak el, milyen lehetett az élet egy olyan korban, amikor még nem ismerték az élelmiszerboltokat és a hűtőszekrényeket!
II. Rákóczi Ferencről készült emlékkiállítás születési helyén olyan különleges módon lett megvalósítva, hogy nem csupán az édesanyjáért érzett tiszteletet tükrözi, hanem kiemeli a körülötte lévő erős nők életét, szerepét és tudását is. Az esemény célja, hogy bemutassa, milyen fontos hatással voltak ezek a nők Rákóczi életére és a korszakra.
A szülés és gyermekágy témájában rendezett kiállításon Krász Lilla, az ELTE Kora Újkori Tanszék egyetemi docense, érdekes részleteket osztott meg a múltbéli szülési helyszínek választásáról. Különösen említésre méltó, hogy Zrínyi Ilonának valószínűleg anyósa, Báthory Zsófia javasolta Borsit mint szülőhelyet. Ez a kastély a korszak minden kényelemét biztosította, és mivel nem állomásozott itt osztrák helyőrség, a körülmények ideálissá tették a szülés lebonyolítását. Az épület tágas és meleg volt, ráadásul még egy árnyékszéket is magában foglalt, amely közvetlenül a lakosztályok hálószobáiból megközelíthető volt. Zrínyi Ilona udvartartásával 1675 novemberében érkezett Borsira, és a gyermekágyi időszak végéig itt tartózkodott, biztosítva ezzel a nyugalmat és a kényelmet a szüléshez.
II. Rákóczi Ferenc nagyon várt gyerek volt, hiszen bátyja, György még csecsemő korában meghalt.
A kiállításnak ez a része túlmutat a fejedelem születésén, rengeteg mindent elmesél a női sorsokról. Megtudhatjuk, hogy ugyan a főnemesi asszonyok legfontosabb feladata az utódok biztosítása volt, férjeik távollétében ők váltak a birtokközpont irányítóivá is. Munkás életet éltek, és értettek a gyógyításhoz. A szüléssel és várandóssággal kapcsolatos tudással minden főúri nagyasszony rendelkezett. A terhességet természetes állapotnak tekintették. A terhesség alatt fontos szerepet játszottak az imádságok, mást imádkoztak szülés előtt, alatt és szülés után.
A tárlat azt is részletesen bemutatja, milyen eszközöket használtak a szülés segítésére, ki vágta el a köldökzsinórt, és milyen segítők vették körül a szülő nőt. Vagy hogy milyen patikaszereket ajánlottak a várandós asszonyoknak, például hódpézsma olajat, az ópium alkoholos oldatát vagy macskagyökér kivonatot és levendulaolajat. A későbbi fejedelem leszáradt köldökcsonkja egy Biblia lapjai közé került.
A Rákóczi gyermekkorával foglalkozó kiállítás izgalmas felfedezéseket rejt, hiszen a nevelés, az öltözködés, az étrend és a gyermekjátékok világába is betekintést nyújt. Megtudhatjuk, hogy a kis Ferenc minden lépését gondosan figyelemmel kísérték, és már az első öt évében különös figyelmet fordítottak arra, hogy a jövendő fejedelem számára megfelelő tudást és jellembeli erényeket biztosítsanak.
A kiállítás lenyűgözően részletesen tárja elénk Rákóczi ifjú és felnőtt korának eseményeit, miközben alaposan körüljárja a szabadságharc mögött húzódó okokat. Az interaktív elemek segítségével a látogatók betekintést nyerhetnek a tábori élet mindennapjaiba, átélve a korabeli kihívásokat és örömöket. Emellett a tárlat visszaidézi a fejedelem utáni reményeit, valamint a rodostói száműzetés mindennapjait, ahol a múlt emlékei és a jövő álmai keverednek. A kiállítás zárásaként pedig Rákóczi emlékezete előtt tiszteleg, mély benyomást hagyva a látogatókban.
Nagyon izgalmas ahogy a falból kihúzható óriás fiókok mögött feltárul a nagy fejedelem kultusza mozgóképeken, utcaneveken, zenében, járműveken, képregényekben, ízekben, festményeken, faragásokban, kalendáriumokban, mesékben vagy akár bélyegeken és élelmiszereken.
A Rodostóban száműzetésben élő Rákóczi 1735. április 8-án távozott az élők sorából. Utolsó kívánságának megfelelően a Konstantinápolyban nyugvó édesanyja, Zrínyi Ilona mellé helyezték örök nyugalomra.
II. Rákóczi Ferenc újratemetésére 1906. október 29-én került sor Kassán, a Szent Erzsébet-főszékesegyházban, ahol a magyar történelem e kiemelkedő alakját végre méltó módon helyezték örök nyugalomra.
A hamvak hazahozatalának gondolata már a reformkor időszakában felmerült, s a kiegyezést követően konkrét tervek is születtek ezzel kapcsolatban. Az elképzelés azonban csak a huszadik század első éveiben valósult meg, Tisza István miniszterelnöksége alatt. 1906. október 23-án a magyar parlament eltörölte a II. Rákóczi Ferencet és társait megbélyegző törvényt, ami fontos lépés volt a nemzeti emlékezet helyreállítása felé. Október 28-án a hamvak először Budapestre érkeztek, ahol a Szent István-bazilikában ravatalozták fel őket. Ezt követően Kassára szállították, ahol a dóm északi hajójában kialakított kriptában nyugszik édesanyjával, Zrínyi Ilonával és idősebb fiával, Rákóczi Józseffel együtt.
A kassai dóm a város méltó szimbóluma. A templom legszebb és legértékesebb műkincse a gazdagon díszített gótikus főoltár. Legfontosabb látnivalója pedig vezérlő fejedelmünk végső nyughelye.
Az alábbi galériában felfedezheted a két helyszínen készült fotóinkat:
