Ez a dinoszaurusz olyan hangot hallatott, mintha varjú károgott volna. | National Geographic

Ahogy egyre mélyebbre ásunk az őslények világába, úgy egyre távolabb kerülünk a Hollywood által felvázolt, sokszor torzított képektől. A valóságban ezek a lények sokszínűbbek és bonyolultabbak, mint ahogy a filmekben ábrázolják őket.

Mintegy 160 millió éve, a jura időszakban élt a mai Kína területén az a nemrégiben felfedezett dinoszaurusz, amelynek gégéjét vizsgálták meg kínai szakemberek. Az állat a kínai mitológia egy üvöltéséről híres sárkánya, Pu Lao után kapta a nevét: Pulaosaurus qinglong.

A dinó a madármedencéjűek korai képviselője volt, ezzel pedig e csoport evolúciójáról is árulkodik. A legizgalmasabb azonban az a testrésze, ami alapján a nevét is kapta, erről a kutatók a PeerJ folyóiratban számoltak be.

A kövületben tökéletes állapotban megőrződött az állat gégefőjének csontozata, lehetővé téve a szakemberek számára a részletes vizsgálatokat. Az elemzések alapján kiderült, hogy az állat hangja valószínűleg hasonlított egyes madarak károgására.

A Pulaosaurus egy fiatal példányáról van szó, amelynek hossza 72 centiméter, és a fosszília szinte az állat teljes csontvázát megőrzi, bár a farok vége hiányzik. A nyaki és farokrész csigolyái még nem zárultak le teljesen, ami a fiatal korára utal, és a szemüregének arányai is azt mutatják, hogy az állat még nem érte el felnőtt korát.

Az állat fosszíliájában a gégefő elemeként ismert és azonosított, megkövült kannaporc vizsgálatából tudtak a kutatók arra következtetni, miféle hangot adhatott ki a kis dinoszaurusz. Ez a második ilyen ősmaradvány. Az elsőre pár éve egy mongóliai páncélos dinoszaurusz, egy Pinacosaurus leletén sikerült rábukkanni, azonban ez az állat a kréta időszak végén élt, vagyis mintegy 80-90 millió évvel a most azonosított kínai dinó után.

A Pulaosaurus esetében a porc a kétoldalt elhelyezkedő állkapocs alatt található, formája pedig a levelekre emlékeztet, amely hasonlít a madarakéhoz. Ebből a hasonlóságból a kutatók arra következtettek, hogy az állat madárszerű hangot produkálhatott. A kannaporc feladata a gégefő hangrésének szabályozása, amely az izmok működését irányítja a hangképzés nyitásáért és zárásáért. A fellelt fosszíliák alapján az állat hangja valószínűleg hasonló lehetett egy mély, öblös hangon károgó varjúhoz vagy hollóhoz, esetleg a strucc különleges "éneke" is eszünkbe juthat róla.

A Pulaosaurus kannaporca egy figyelemre méltó lény, amely a mai madarakéhoz hasonlóan rendkívül vékony és enyhén hajlított ívű kannaporccal rendelkezett, ezzel markánsan eltérve a hüllők primitívebb kannaporcától. A kutatók felfedeztek olyan vájatokat a Pulaosaurus kannaporcán, amelyek arra utalnak, hogy a gégefő más elemeivel való kapcsolatban állhatott - ez volt az a bizonyíték, amely alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a hangadás folyamatában szerepet játszhatott. Bár a porc önmagában nem bizonyítja, hogy a lénynek valóban volt hangja, azt viszont egyértelműen jelzi, hogy képes lehetett valamilyen hangot kibocsátani, mivel szabályozni tudta a gégén átáramló levegőt.

Ez a kövület egyúttal arról is tanúskodik, hogy a hangképzés képessége jóval hamarabb kialakulhatott a dinoszauruszok körében, mint gondoltuk.