Utódlás Iránban: Ki lesz az ideális jelölt, miután váratlanul bekövetkezett a vezető halála? Irán politikai tája rendkívül összetett, és a vezetői poszt utódlása mindig is izgalmas kérdéseket vetett fel. A legutóbbi események, amelyek a vezető váratlan h
Ali Hámenei, Irán legfelső vallási vezetője, korából fakadóan egyre inkább a végső fordulóhoz közelít. A közelmúltban még Emrahim Raiszi elnök tűnt a legvalószínűbb utódnak, ám tavaly májusban bekövetkezett tragikus helikopterbalesete mindent megváltoztatott. Ezt követően a politikai színtéren intenzív helyezkedés és esélylatolgatás vette kezdetét. Cikkünkben három lehetséges utódlási forgatókönyvet szeretnénk bemutatni, amelyek a jövőbeni irányvonalakat is előrevetítik.
Az elmúlt év egyik legmegdöbbentőbb világpolitikai eseménye történt, amikor május közepén Emrahim Raiszi iráni elnök helikoptere, hét utassal a fedélzetén, tragikus módon hegynek csapódott. A balesetet a kedvezőtlen időjárás és valószínűleg emberi hiba okozta, és sajnos senki sem élte túl a tragédiát. Izrael, a baleset másnapján, azonnal igyekezett hangsúlyozni, hogy semmi köze a legnagyobb riválisa halálához. Benjamin Netanjahu kormánya már a hetedik hónapja harcolt az Irán által támogatott iszlamista fegyveres csoportok ellen, így a feszültséggel teli nemzetközi helyzet miatt sokan szabotázsra gyanakodtak. Az iráni fegyveres erők vezérkara végül augusztusban kiadott egy jelentést, amely balesetként értékelte a helikopter tragikus eseményét.
Az elnök halála még fájdalmasabbá vált az iráni elit számára, mivel szinte biztosra vették, hogy Ebrahim Raiszi fogja örökölni a 85 éves Ali Hámenei legfelsőbb vallási vezetői posztját. Raiszit számos tényező tette alkalmassá erre a szerepre: jól beágyazott politikai figura volt, vallási képzettsége megfelelt a legmagasabb követelményeknek, és közismert volt a legfelső vezetővel ápolt szoros kapcsolata. Korábban a legfőbb ügyész és az igazságszolgáltatás irányítójaként is tevékenykedett, ráadásul Meshed városából származik, amely Ali Hámenei szülőhelye is. Az utóbbi pedig közvetlenül a legfelső vallási vezetővé választása előtt államelnökként szolgált. Raiszi elnöki mandátumát sokan a spirituális vezetésre való felkészülés főpróbájaként értékelték. E remények azonban darabokra hullottak a május 19-i helikopter-baleset következtében, ami után gyorsan elindultak a találgatások arról, ki léphetne a „tökéletes” jelölt helyére.
Irán a Közel-Kelet négy meghatározó hatalmának egyike, amelyek évtizedek óta harcolnak a regionális dominancia megszerzéséért. E versenyben Szaúd-Arábia, Törökország és Izrael is aktívan részt vesz. Az iráni állam az utóbbi évtizedekben fokozatosan kiépítette az úgynevezett "ellenállás tengelyét", amely egyfajta hálózatot alkot iszlamista csoportok és milíciák támogatásával. E stratégia célja, hogy megakadályozza Izrael és a nyugati hatalmak terjeszkedését a térségben, ezzel erősítve saját befolyását.
Az Irán által támogatott entitások között szereplenek olyan - széles körben terrorszervezetnek tekintett - entitások, mint a libanoni Hezbollah, a Gázai övezetben évtizedek óta vezető szerepet betöltő Hamász, vagy épp a jemeni húszik, akik a 2023. október 7-i, Izraelt ért terrortámadás óta a Vörös-tenger térségében igyekeznek megnehezíteni a nyugati kereskedelmi hajók dolgát.
December elején Szíriában megbukott az egyik utolsó klasszikus arab nacionalista vezető, Bassár el-Aszad, akinek hatalmának megőrzésében Irán kulcsszerepet játszott. Elemzések alapján a szíriai diktátor bukásának egyik fő oka az volt, hogy az Izraellel vívott háború során a Szíriában is aktívan jelenlévő Hezbollah jelentősen meggyengült. E körülmények tükrében pedig kiemelten fontos, hogy ki áll a régió meghatározó nagyhatalma, Irán élén.
