Ukrajna helyzete egyre súlyosbodik, és a szakértők szerint nem valószínű, hogy az év végéig képes lenne tartani a harcot. Sokan úgy vélik, hogy csak Donald Trump lépései hozhatnak igazi változást, és lehetőséget adhatnak a fegyvernyugvásra.

A The New York Times értesülései alapján amerikai tisztviselők egy fegyverszünet javaslatát mérlegelik Ukrajna számára, amely állítólag párhuzamba állítható a koreai háború 1953-as lezárásával. Ezzel a témával Demkó Attila, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézetének programvezetője foglalkozott a hirado.hu-n megjelent elemzésében.

A nyugati sajtó hírei alapján úgy tűnik, hogy a háború vége egyre inkább a láthatáron van, és a résztvevő felek mindannyian a konfliktus lezárásának lehetőségeit kutatják. Jelenleg az amerikai kormányzat hasonló megállapodás kidolgozásán fáradozik, mint amilyen 1953-ban a két Korea közötti háború befejezéséhez vezetett. Demkó Attila véleménye szerint a tartós béke megteremtése szinte lehetetlen feladat, de ha elegendő eltökéltség és akarat mutatkozik, Donald Trump amerikai elnök talán mégis képes lehet ezt megvalósítani. Az Egyesült Államok kormányzata határozott szándékkal kívánja lezárni a konfliktust, ám a két fő résztvevő, Ukrajna és Oroszország között jelentős eltérések feszülnek - emelte ki. Demkó szerint a tartós rendezésről szóló tárgyalások csak egy esetleges fegyverszünet után kezdődhetnek el, amiért indokolt a jelenlegi helyzet párhuzamba állítása a már említett Észak- és Dél-Korea közötti fegyverszüneti megállapodással, amely szintén nem békeszerződés, hanem egy fegyverszüneti egyezmény keretein belül zárta le a harcokat.

Demkó Attila véleménye szerint a kialakuló befagyott konfliktusoknak sok nemzetközi példája van, mint például a Koreai-félsziget esete, amelyhez hasonló helyzet figyelhető meg Cipruson is. Ugyanakkor ő nem tartja valószínűnek, hogy a közeljövőben politikai megoldás születne ezen helyzetek kapcsán.

A szakértő véleménye szerint rövid és középtávon szinte elképzelhetetlen, hogy Ukrajna, vagy a nyugati országok, sőt a globális közösség túlnyomó többsége hivatalosan is elismerje Oroszország területi hódításait. Rámutat, hogy a jelentős globális hatalmak, tekintettel a saját régióikra, szigorúan ragaszkodnak a területi szuverenitás elvéhez. Például Kína nem kíván precedenst teremteni Tajvannal, míg India is óvatos a Kínával folytatott területi viták miatt. Demkó Attila egyetlen lehetséges kivételt említ, amely szerint az orosz területszerzés akkor lenne elfogadható a nemzetközi közösség számára, ha Ukrajna beleegyezne, ám ennek a lehetősége rendkívül alacsony.

A szakértő úgy véli, hogy Ukrajna nem fog tudni kitartani az év végéig, ezért valószínűnek tartja, hogy előbb-utóbb fegyverszüneti megállapodás jön létre. Megítélése szerint a jelenlegi katonai trend azt mutatja, hogy az orosz felőrlés üteme egyre gyorsul. Rámutatott arra, hogy 2023 nyara óta az orosz félé a kezdeményezés - leszámítva a kurszki ukrán offenzívát -, vagyis a front túlnyomó részén az oroszok nyomulnak előre és ők támadnak, fokozatosan felőrlik az ukrán haderőt.

Véleménye szerint Ukrajna emiatt folyamatosan gyengül, míg az oroszok nem csupán képesek pótolni a veszteségeiket, hanem még tartalékokat is képeznek.

E két esemény együttes hatása – az orosz erők folyamatos utánpótlása és az ukrán hadsereg fokozatos gyengülése – egyes szakértők szerint előbb-utóbb oda fog vezetni, hogy az ukrán haderő annyira meggyengül, hogy kénytelen lesz fegyverszünetet kérni. (A szakértői álláspontot a The New York Times legújabb cikke is alátámasztja.)

A lehetséges megállapodás kimeneteleit illetően az NKE John Lukács Intézet programvezetője arról is beszélt, milyen kilátások várhatnak Ukrajnára gazdasági és demográfiai szempontból. Meglátása szerint Ukrajna már a 2022-es orosz támadás előtt is súlyos demográfiai válsággal küszködött, így a háború által előidézett további területi, valamint lakossági veszteségek drasztikusan meg fogják gyorsítani a népességfogyást.

"Azt gondolom, hogy egy-két évtizeden belül látni fogjuk a húszmilliós Ukrajnát, ha nem számoljuk bele a Krímet, meg a többi Oroszország által elfoglalt területet."

A szakértő úgy véli, hogy ez egy igazi demográfiai válság, és hangsúlyozza, hogy az ukrán kormány nem kívánja besorozni a fiatalabb, 18 és 25 év közötti generációt. Ennek oka, hogy e lépéssel hosszú távon megfosztanák az országot a jövőbeli megújulás esélyétől.

Gazdasági szempontból Ukrajna mindenképpen nagy veszteségeket szenved el, hiszen a Donbasz, Zaporizzsja és Herszon megyék jelentős része - amelyek iparilag és nyersanyagkincsek szempontjából kiemelkedők - már elvesztek. Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy Ukrajna gazdaságilag működésképtelenné válna, maradna tengeri kijárat, termőföldek és ipari központok, melyekre építve Ukrajna fenn tud maradni - igaz, jóval gyengébb pozícióból, mint a Krím félsziget elvesztése (2014) vagy a háború kezdete (2022) előtt.

A kérdésre miszerint egy tartós fegyverszünethez milyen külső békefenntartó erőkre lenne szükség, a szakértő kifejtette, hogy az európai NATO-tagállamok együttesen sem rendelkeznek akkora katonai erővel, amely az 1300 kilométeres frontot hosszú távon képes lenne biztosítani. Demkó Attila hangsúlyozta, hogy már egy 100-200 ezres kontingens is nagyságrendekkel meghaladná az európai országok tartósan bevethető erőforrásait, emellett Oroszország sem fogadná el könnyen, hogy NATO-tagállamok működtessenek ekkora békefenntartó missziót a határai mellett. Elképzelhetőnek tartja ugyanakkor, hogy jóval szerényebb méretű megfigyelő missziókat küldjenek a régióba, ám kérdéses, hogy ezek mennyire jelentenének tényleges elrettentő erőt két ekkora hadsereghez mérten, amelyek közül az egyik egy nukleáris szuperhatalomé.

A tartós jelenlét ugyanis azt jelentené, hogy a szükséges erőt folyamatos rotációval kellene fenntartani: ha például kétszázezer katona állomásozna a helyszínen, az a teljes rendszerben hatszázezer főt igényelne, ugyanis hármas rotációval kell számolni. Az aktív szolgálatot teljesítők mellett számolni kell ugyanannyi őket leváltani készülő, valamint a szolgálat utáni regenerálódó egységgel. Meglátásom szerint egyetlen európai országnak sincs ekkora professzionális szárazföldi ereje, de még összeadva se lenne meg a szükséges volumen -- zárta gondolatait a szakértő.

Kiemelt kép: Két megpróbáltatásokkal teli ukrán veterán sétál a lvivi katonai temető csendes ösvényein, 2024. június 21-én (Fotó: Kostiantyn Liberov/Libkos/Getty Images)