Ukrajna EU-s csatlakozása: milyen pénzügyi hatásokkal járna minden magyar számára?
Az ukrajnai konfliktus eddig is hatalmas pénzügyi terheket rótt a résztvevő felekre, és a jövőben is folytatódik ez a tendencia. A helyzet sürgeti az ország mielőbbi uniós integrációját, amely a romokban heverő Ukrajna számára új lehetőségeket kínálhat. A Mandiner új sorozatában az ukrán EU-tagság következményeit kutatjuk, és az első részben a pénzügyi aspektusokat vizsgáljuk meg alaposan.
Ukraine2EU. Ez a kifejezés valószínűleg egyre gyakrabban fog felbukkanni a következő hónapokban, hiszen ezt a nevet viseli a kezdeményezés, amelynek keretében néhány uniós tagállam rendkívül gyors ütemben kívánja előmozdítani Ukrajna európai közösséghez való csatlakozását. E program támogatói között található Ukrajna, az Európai Unió vezetése, valamint Dánia és Litvánia, nemrég pedig Svédország is csatlakozott ehhez a fontos célkitűzéshez. A kezdeményezés célja, hogy 2025 és 2027 között olyan reformokat valósítsanak meg, amelyek megkönnyítik Ukrajna integrációját az Európai Unióba.
A program középpontjában Litvánia áll, amelynek vezetése már többször is kifejezte szándékát, hogy a háborúval sújtott Ukrajnát minél hamarabb az Európai Unió tagjává szeretné tenni. Gitanas Nauseda, Litvánia elnöke februárban konkrét céldátumot is megnevezett: Ukrajna 2030. január elsején csatlakozhatna a közösséghez. Ez rendkívüli tempót jelentene, hiszen mindössze öt év állna rendelkezésre ahhoz, hogy Kijev teljesítse az összes szükséges feltételt a belépéshez, miközben a háború kimenetele továbbra is bizonytalan. Az igazi újjáépítés és a felzárkózás csak ezt követően kezdődhetne el.
Csak egy kis perspektíva: Magyarország 2004-ben csatlakozott az Európai Unióhoz, de a kezdeményezések gyökerei már a rendszerváltás időszakára nyúlnak vissza. Az ország hivatalosan 1994-ben nyújtotta be csatlakozási kérelmét, és csupán 1998-ban indultak el a tárgyalások. Ez azt jelenti, hogy egy folyamatosan fejlődő, békés állapotban lévő ország számára is több mint hat év eltelt, mire teljes jogú taggá válhatott. Érdekes megjegyezni, hogy számos balkáni ország, például Észak-Macedónia, amely 2005 óta tagjelölt státuszban van, már régóta várakozik a belépésre, és gazdasága már most is előrébb tart, mint Ukrajna. Törökország helyzete sem elhanyagolható, hiszen az ország 1999 óta várja a csatlakozást.
