Trumpnak köszönhetően az amerikai bankszektor végre letépheti a rövid pórázt.

Az amerikai bankárok most igazán örülhetnek Trump győzelmének: a jelenlegi helyzet alapján lazább tőkekövetelmények, enyhébb szabályozás és kifejezetten kriptobarát környezet várható. Ez a kedvező irányvonal lehetővé teszi, hogy az amerikai pénzintézetek még jelentősebb versenyelőnyre tegyenek szert az európai riválisaikkal szemben, különösen ha figyelembe vesszük, hogy tavaly már komolyabb, szigorúbb szabályozási terveket vetettek fel. Az új környezet tehát kedvező lehetőségeket nyújt az amerikai bankok számára a globális piacon való érvényesüléshez.

Donald Trump gyökeresen átalakíthatja az amerikai banki szabályozást. Az Egyesült Államok újonnan megválasztott elnöke a szabályok enyhítésére összpontosít: a felügyeleti pozíciókban sokkal liberálisabb gondolkodású tisztviselők léphetnek előtérbe, ami a bázeli "végjáték" meghiúsulásához vezethet. Emellett a kriptovalutákkal kapcsolatos innovációk számára is könnyebb utat nyithat az új keretrendszer.

Számos amerikai felügyeleti szerv élén hozhat kulcsfontosságú változásokat Trump kormányzása. Már az elnök beiktatásának napján távozott az Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet (Securities and Exchange Commission, SEC) kriptoellenességéről elhíresült vezetője, Gary Gensler. A helyét Trump terve szerint az a Paul Atkins veheti át, akinek regnálásától az érintettek sokkal barátságosabb attitűdöt, például a Biden alatt bevezetett "fojtogató szabályok" eltörlését várják. Ha Atkins - az egyelőre elhúzódó folyamat végeztével - valóban az SEC élére kerül, alapjaiban felülvizsgálhatja a jelenlegi szabályozási rendszert, így például számos adminisztratív akadály elhárulhat az új tőzsdére lépések (IPO-k) útjából.

Hasonló jelentőségű személycsere lehet, ha Michael Barr helyét - aki nem várta meg a saját borítékolható menesztését, hanem inkább lemondott - Michelle Bowman vagy Christopher Waller veszi majd át a Fed felügyeletért felelős alelnöki posztján. Bár korábban mindkét republikánus vezető szkeptikusan viszonyult a kriptovilághoz, mostanra támogatóbb hangot ütnek meg a témában, és egy biztonságos, de előremutató szabályozási környezet kialakítását szorgalmazzák.

A szintén széleskörű felügyeleti jogkörökkel bíró amerikai betétbiztosító (Federal Deposit Insurance Corporation, FDIC) ügyvivő elnöke, Travis Hill, az utóbbi időszakban egyértelműen kriptobarát állásfoglalást képvisel. Hill olyan dokumentumokat hozott napvilágra, amelyek megerősítik, hogy az FDIC korábban szándékosan gátolta az amerikai bankok részvételét a kriptovaluta szektorban. A vezető most azt ígéri, hogy megszakítja ezt a gyakorlatot, és szervezete aktívan keresi a módját annak, hogyan tudják a bankok a pénzügyi stabilitás elveit betartva, biztonságosan integrálni a kripto- és blokklánc-alapú tevékenységeket. Hill nemcsak a kriptovaluták terén, hanem a hagyományos pénzügyi szabályozásban is egy rugalmasabb megközelítést szorgalmaz.

A fentiek alapján egyértelmű irányvonal rajzolódik ki az új amerikai elnök személyi politikájában:

A legmagasabb szintű felügyeleti pozíciókat olyan döntéshozók tölthetik be, akik Trumphoz hasonló szemléletet képviselnek, és akik piaci és kriptovaluta-barát megközelítéseikkel egy sokkal liberálisabb időszakot indíthatnak el a jelenleg szigorúan kordában tartott banki szabályozás terén.

Trump hatalomra jutásának egyik figyelemre méltó következménye, hogy a bankok legnagyobb örömére a "bázeli végjáték" (Basel endgame) néven ismert legújabb szabályozási koncepció veszélybe kerülhet. A bázeli szabályok következő fázisa arra kényszerítené a bankokat, hogy jelentősen növeljék tőkepuffereiket, ami bár erősítené a pénzügyi rendszer stabilitását, ugyanakkor hátrányosan befolyásolná a bankszektor versenyképességét és nyereségességét.

A bázeli szabályok története 1974-ig nyúlik vissza: a Svájcban ülésező Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság (BCBS) mindmáig az első számú globális banki szabályalkotó, az általa lefektetett előírások célja előmozdítani a bankrendszer prudens és stabil működését, elsősorban a banki tőkekövetelmények meghatározásával. A bizottságnak ugyanakkor nincs tényleges jogi autoritása, a megalkotott szabályok alkalmazása a résztvevő országok belföldi hatóságainak feladata.

A Bázel III. szabályozási keretrendszer, amely a globális pénzügyi válság tanulságaira épül, a 2008-as események következményeként született meg. Ekkor vált világossá, hogy a válság nagyságához és súlyosságához jelentősen hozzájárult a bankok tőketartalékainak hiányossága. A Bázel III. bevezetésével a tőkekövetelmények szigorítása mellett új likviditási mutatókat és követelményeket is létrehoztak. Ennek a lépésnek a célja a bankszektor ellenálló képességének fokozása volt, ami végső soron a pénzügyi rendszer stabilitásának erősítését szolgálta.

A Bázel III. záróakkordját jelentő bázeli végjáték bevezetésének tervezetéről a Fed, az Office of the Comptroller of the Currency (OCC) és az FDIC 2023 nyarán tájékoztatta az érintett feleket. A módosított szabályozás következtében a bankok tőkekövetelményei a méretüktől függően akár 16-19%-kal is megemelkedhettek volna. Ez várhatóan a hitelezési aktivitás csökkenéséhez, a hitelek drágulásához, valamint az amerikai bankszektor versenyképességének gyengüléséhez vezetett volna. Azonban a Biden-adminisztráció később enyhített a javaslaton, így a szektor szintjén már "csupán" 9%-os tőkeemelést vártak el a bankoktól.

A Trump-kormányzat deregulációs irányvonalai potenciálisan megakadályozhatják, hogy a bázeli végjáték a jelenlegi formájában továbbra is napirenden maradjon. Travis Hill nyilatkozata szerint az amerikai szabályozó hatóságok felülvizsgálhatják a bázeli keretek között a bankok tőkekövetelményeire vonatkozó javaslataikat. Hill kiemelte, hogy az új szabályozásnak minimális hatással kell lennie a tőkére, és sürgette a meglévő tőkekövetelmények – mint például a hitelkockázat átruházására és a tőkeáttételre vonatkozó előírások – átgondolását is.

Az Egyesült Államok attitűdjének megváltozása az európai országokat is megfontolásra késztette: az Egyesült Királyság egy hónapja bejelentette, hogy 2027. januárjára napolják el a bázeli végjáték implementálását, amire reagálva az Európai Unió képviselői is kilátásba helyezték a halasztást. Mivel a bázeli szabályrendszer globális érvényű, így annak egyoldalú alkalmazása komoly versenyhátrányt jelentene a szabálykövető bankok számára.

A kriptodevizák iránt érdeklődő közönség számára Trump megválasztása igazi áldásnak bizonyult. Az amerikai választások utáni időszakban a Bitcoin árfolyama dollárban kifejezve több mint 50%-kal emelkedett, így sikerült átlépnie a 100 ezer dolláros lélektani küszöböt.

Trump változatos ígéretekkel állította maga mellé a kripto-híveket: a kampányban elhangzott üzenete szerint a "bolygó kriptofővárosának" tenné meg az Egyesült Államokat, és már az első 100 napja alatt azt tervezi, hogy jelentős lépéseket tesz a kriptovilág helyzetének javítása érdekében. Az elnök "kriptocárjának" is nevezett David Sacks elmondása szerint létrejöhet a nemzeti Bitcoin-tartalék, amely szimbolikusan is megerősíthetné az USA kripto-nagyhatalmi pozícióját.

A kriptopiac okkal tekint rendkívül optimista várakozásokkal Trump 4 éves ciklusa elé:

Természetesen a szabályozás újragondolása is elkerülhetetlen lenne, amely főként a dereguláció irányába mutathat. Az FDIC tervezi a kriptovalutákkal kapcsolatos banki irányelvek áttekintését, ami lehetőséget adna a pénzintézeteknek arra, hogy bizonyos kriptovaluta tevékenységeket előzetes szabályozói engedély nélkül végezzenek.

A banki szektor éppen most készül a jelentős átalakulásokra: olyan nagyágyúk, mint a Goldman Sachs, a JPMorgan és a Citigroup már gőzerővel kísérleteznek a blokklánc-technológia és a tokenizált eszközök világában. Eközben a Bank of America, amely több száz kriptovalutával kapcsolatos szabadalommal büszkélkedhet, a kriptoeszközök integrálását tervezi a hagyományos fizetési rendszerekbe. A Bank Policy Institute, mint lobbicsoport, hangsúlyozza, hogy a pénzintézetek ideális szereplői lehetnek a blokklánc-technológia előnyeinek kiaknázásának, hiszen jól pozicionáltak az új technológiák adaptálására és alkalmazására.

A trumpi szabályozás tehát a konfrontáció helyett inkább a kriptovilággal való együttműködés irányába mozdulhat el, valamint a kriptodevizák nyújtotta előnyök kiaknázására összpontosíthat. Ezek a változások jelentős impulzusokat adhatnak az egész piac számára: egyre több gazdasági szereplő válhat nyitottabbá, ami elősegítheti a kriptovalutákkal kapcsolatos innovációk kontrollált keretek között való kialakulását és elterjedését, így tovább fokozva a kriptovilág térnyerését.

Célunk, hogy ez az innováció kizárólag az Egyesült Államok határain belül valósuljon meg. A pénzügyi eszközök digitális átalakulás előtt állnak, akárcsak a többi analóg iparág, amely már a digitális korba lépett. Szeretnénk, ha ez az értékteremtési folyamat az Egyesült Államokban zajlana, és nem más országoknak adnánk át ezt a lehetőséget.

- mondta első sajtótájékoztatóján David Sacks AI- és kriptoügyekért felelős vezető.