Történelmi fordulópont vár ránk szombaton: a Trump-adminisztráció és Amerika régóta elfeledett ősellensége végre tárgyalások asztalához ül.

Szombaton Ománban közvetett tárgyalások indultak a Trump-adminisztráció magas-rangú képviselői és Irán között, amely az első ilyen alkalom beleértve Donald Trump amerikai elnök előző ciklusát is. A megbeszélések az előrehaladott állapotban lévő iráni atomprogramról, és más fontos geopolitikai témákról szólnak, és amelyhez iráni oldalról a legfelső politikai vezető is teljeskörű felhatalmazást adott. Az egyeztetés úgy zajlik, hogy az amerikai és az iráni delegáció külön-külön termekben foglal helyet és az ománi külügyminiszter közvetít közöttük, aki azt jelezte, hogy ez csak egy első egyeztetés, és ez most nem lesz hosszú. Ezzel együtt rendkívüli jelentőségű az, ami jelenleg zajlik Ománban.

Irán és az Egyesült Államok tárgyalásokat kezdtek Ománban Teherán gyorsan fejlődő nukleáris programjáról, miközben Donald Trump amerikai elnök katonai beavatkozással fenyegetőzik megállapodás hiányában.

A szombaton kezdődött tárgyalásokon Irán delegációját Abbász Aragcsi külügyminiszter, míg az amerikai küldöttséget Steve Witkoff, Trump közel-keleti megbízottja vezeti.

Az Irán és az Egyesült Államok közötti közvetett tárgyalások elindultak, amelyben az ománi külügyminiszter vállalta a közvetítő szerepét.

- közölte Eszmáil Baghaei, az iráni külügyminisztérium szóvivője az X-en.

A szóvivő tájékoztatása alapján a két delegáció külön-külön helyiségben tartózkodik, és az ománi külügyminiszter közvetítésével kommunikálnak egymással.

Ez tehát azt jelenti, hogy Irán kérése érvényesül, amely közvetett tárgyalásokra vonatkozott, nem pedig az Egyesült Államok akarata, amely szemtől szemben lévő tárgyalást szorgalmazott, ahogy Trump követelte.

A jelenlegi tárgyalások fókuszában a regionális feszültségek csökkentése, a fogolycserék lebonyolítása és a korlátozott megállapodások megkötése áll, amelyek célja az Iránra kirótt szankciók mérséklése az iráni nukleáris program szigorúbb ellenőrzése érdekében.

- nyilatkozta egy ománi forrás a Reutersnek. Baghaei tagadta ezt a beszámolót, de nem részletezte, mi volt hamis benne.

Omán már hosszú ideje közvetítőként működik a nyugati hatalmak és Irán között. A múltban is vállalta a feladatot, hogy segítse a külföldi és kettős állampolgárok szabadon bocsátását, akiket az Iszlám Köztársaság fogva tartott.

Teherán körültekintően és megfontoltan lép a tárgyalások irányába.

Kétkedéssel szemléli a megállapodások lehetőségét, és bizalmatlan Trump irányába, aki már többször is hangoztatta, hogy bombázási akcióval sújtja Irán területét, amennyiben az nem állítja le fokozódó uránium-dúsítási programját. Ezt a nyugati világ a nukleáris fegyverekhez vezető potenciális útként értékeli.

Bár mindkét fél hangsúlyozta az előrelépés reményét, a több mint húsz éve tartó vitában továbbra is jelentős távolságot tapasztalhatunk. Irán már régóta elutasítja azt a vádaskodást, hogy nukleáris fegyverek létrehozására törekedne, azonban a nyugati országok és Izrael gyanúja szerint titkos program keretében igyekszik megszerezni az atombomba előállításához szükséges technológiát.

A tárgyalások előtt Aragcsi találkozott Badr al-Busaidi ománi külügyminiszterrel Maszkatban, hogy bemutassa "Teherán kulcsfontosságú pontjait és álláspontjait, amelyeket az amerikai félnek kell továbbítani" - jelentette az iráni állami média.

Aragcsi korábban azt mondta, túl korai lenne nyilatkozni a tárgyalások időtartamáról. Azonban nem sokkal a tárgyalások kezdete után Baghaei az állami televíziónak elmondta:

Valóban nem várjuk, hogy a tárgyalások ezen szakasza elhúzódik. Ez csupán a folyamat kezdeti lépése. Így hát természetes, hogy ebben a fázisban a két fél az ománi közvetítő közreműködésével ismerteti egymással alapvető nézeteit és álláspontját.

"Meg kell találnod a saját hangodat!" - mondta Baghaei.

Az amerikai fél részéről még nem érkezett nyilatkozat a tárgyalásokról.

Az előrelépés jelei segíthetnének enyhíteni a feszültséget a 2023 óta háborúktól sújtott régióban, ahol a gázai és libanoni konfliktusok, az Irán és Izrael közötti rakétatámadások, a húszik Vörös-tengeri hajózás elleni támadásai és a szíriai kormány megdöntése is zajlik.

A kudarc viszont fokozhatja a félelmet egy szélesebb körű konfliktus kirobbanásával kapcsolatban, különösen abban a régióban, amely a világ olajexportjának jelentős részét biztosítja. Teherán figyelmeztette a szomszédos államokat, ahol amerikai támaszpontok működnek, hogy "súlyos következményekkel" nézhetnek szembe, ha bármilyen formában részt vesznek az Irán ellen irányuló amerikai katonai akciókban.

A kezdeti megértés lehetősége a további tárgyalások során jelentősen megnő, ha a másik fél, az Egyesült Államok, egyenlő feltételekkel és hozzáállással vesz részt a diskurzusban.

„Tedd különlegessé a mondandódat!” – utasította Aragcsi az iráni televízió stábját.

Ali Hamenei ajatollah, Irán legfőbb vezetője, aki a legfontosabb állami kérdésekben a végső döntéshozó szerepét tölti be, "teljes felhatalmazást" biztosított Aragcsinak a tárgyalások lefolytatására - nyilatkozta egy iráni tisztviselő a Reuters hírügynökségnek.

Irán döntött, hogy nem hajlandó tárgyalni védelmi képességei, így például ballisztikus rakétaprogramja ügyében.

A nyugati országok véleménye szerint Irán uránium-dúsítása, amely alapvetően nukleáris üzemanyagként szolgál, lényegesen meghaladja a civil energiaprogramok normáit, és...

Olyan készleteket fejlesztett ki, amelyek hasadóanyag-tisztasága szinte eléri a robbanófejek számára szükséges szintet.

Trump, aki februárban visszaállította a Teheránra nehezedő "maximális nyomás" kampányt, 2018-ban, első elnöki ciklusa alatt felmondta a 2015-ös nukleáris megállapodást Irán és hat világhatalom között, és újra bevezette a bénító szankciókat az Iszlám Köztársaság ellen.

Azóta Irán nukleáris programja jelentős fejlődésen ment keresztül, többek között elérve az uránium 60%-os hasadóanyag-tisztaságú dúsítását. Ez a lépés technikai értelemben már nagyon közel helyezkedik ahhoz a szinthez, amely a nukleáris fegyverek előállításához szükséges.

Izrael, Washington legszorosabb közel-keleti szövetségese, Irán nukleáris programját létfontosságú fenyegetésnek értékeli. Az izraeli vezetés már hosszú ideje azzal a szándékkal lép fel, hogy katonai akcióval válaszolhat, amennyiben a diplomáciai erőfeszítések nem bizonyulnak elegendőnek a nukleáris ambíciók megfékezésére.

A hírügynökség rámutat: Teherán közel-keleti befolyása az utóbbi másfél évben drámaian csökkent. Regionális szövetségesei, akik az úgynevezett "Ellenállás Tengelyét" alkotják, vagy szétesnek, vagy súlyosan meggyengültek a Hamász és Izrael közötti gázai konfliktus kirobbanása, valamint Bassár el-Aszad szíriai hatalmának decemberi megbillenése óta.

A forrás: Reuters.