Szegedi Kis István-díjjal tüntették ki dr. Vajda Sándort.
Az Arad-Belvárosi Református Egyházközség ünnepi közgyűlésén dr. VAJDA SÁNDOR borosjenői presbiter, lapunk régóta megbecsült és hűséges munkatársa, Szegedi Kis István-díjjal részesült elismerésben.
A laudációt Horváth József borosjenői lelkipásztor ismertette, és most ebből a figyelemre méltó szövegből idézünk.
Dr. Vajda Sándor, a Borosjenői Református Egyházközség elkötelezett presbitere 1942. január 23-án látta meg a napvilágot Székelyhídon. Az elemi és középiskolai tanulmányait Nagyváradon folytatta, majd az orvosi egyetemet Kolozsváron végezte el. 1967-től Borosjenőben dolgozott orvosként, és a nyugdíjba vonulása után is aktívan részt vett a közösség egészségügyi ellátásában. Doktori disszertációját az arc- és szájsebészet területén 1984-ben védte meg, és az "orvostudományok doktora" címet 1988-ban nyerte el. Több mint 40 orvosi témájú publikációja révén vált elismert szakemberré a hivatásában, akit mindig is az orvosi hivatás iránti szenvedély és elkötelezettség jellemzett.
Az Aradi Református Egyházmegye elismerését nem csupán szakmai teljesítménye, hanem a gyülekezet és az egyház szolgálatában végzett elkötelezett munkája miatt nyerte el.
Természetesen! Kérlek, add meg az idézetet, amelyet szeretnél egyedivé tenni, és segítek átfogalmazni vagy újra megfogalmazni!
"Figyelmet fordított a gyülekezeti élet megélésére és megőrzésére a Körös menti szórványvidéken, Borosjenőben.
Adományaival segítette a gyülekezetet a kommunizmus nehéz éveiben, majd a rendszerváltás után a Borosjenői Református Egyházközség számára inspiráló és támogató figura lett, aki másokat is munkára ösztönzött. 1992 óta presbiteri pozíciót tölt be az egyházközségben, és a mai napig aktívan részt vesz a közösség életében.
Többek között az ő támogatásának és közreműködésének köszönhetően valósulhatott meg a gyülekezet új templomának építése 2000 és 2002 között, valamint a parókia felújítása 2003 és 2004 között.
(...) nem csupán a borosjenői gyülekezetben végzett odaadó munkát, hanem a nagy egyháztestben is, 1994-1998 között a Temesvári Református Egyházmegye főgondnoka; 1994-től tagja volt az egyházkerületi Közgyűlésnek, az Igazgatótanácsnak és a Fegyelmi Bizottságnak, 1998-tól pedig a Romániai Református Egyház Zsinatának is. 2010-től - a kapott jelölések magas száma ellenére - egészségi állapota miatt nem tudta
továbbra is vállalni a kerületi és zsinati tisztségeknek a betöltését.
A Királyhágómelléki Református Anyaszentegyházban és ezen belül a Borosjenői Református Partium Egyházközségben Szegedi Kis István-díjban részesült végzett áldozatos, lelkes és tettre kész munkája elismeréseként (...).
Szegedi Kis István, aki 1505-ben látta meg a napvilágot Szegeden, Ráckevén hunyt el, jelentős reformátor és költő volt. Tanulmányait a bécsi, a krakkói és a wittenbergi egyetemeken végezte, ahol doktori címet is szerzett. 1544-ben visszatért hazájába, és a török hódoltság alatt tevékenykedett, különböző városokban, mint Csanád, Gyula, Cegléd, Temesvár és Mezőtúr, ahol rektori és prédikátori feladatokat látott el. 1554-től az újonnan alakult baranyai egyházkerület szuperintendenseként (püspökeként) irányította az egyházi életet, és különösen kiemelkedett egyházszervezői tevékenységével.
Ez a díj, úgy néz ki, aradi gyökerekkel rendelkezik, és elsőként Molnár Csaba érdemelte ki – fontos megjegyezni, hogy ezt nem szabad összetéveszteni a már évek óta létező Szegedi Kis István ösztöndíjjal. (szerk. megj.)
