Szatmáry Kristóf megállapítása szerint a hazai kis- és középvállalkozások alapvetően meghatározzák a magyar gazdaság struktúráját és stabilitását.
A Demján Sándor-program keretében a kormány 1400 milliárd forinttal kívánja támogatni a hazai kis- és közepes vállalkozásokat, hiszen ezek a cégek a magyar munkavállalók kétharmadát foglalkoztatják. A politikus ezzel összefüggésben kifejtette, hogy...
A kkv-szektorba beletartozik a foglalkoztatás kétharmada, a GDP jelentős része, valamint az exportban való jelenlétük is - tette hozzá. Úgy folytatta: ők azok, akik nap mint nap működtetik az országot a legkisebb településtől a legnagyobbig.
A Demján Sándor-program fontosságára vonatkozó kérdésre a képviselő azt mondta:
A képviselő hangsúlyozta, hogy a tervek előtérbe helyezése kulcsfontosságú ahhoz, hogy a kis- és középvállalkozások képesek legyenek fenntartani a béremelési programot. E cél elérésében a Demján Sándor-program célzott támogatásai nyújtanak segítséget. Az egyik fő törekvés, hogy csökkentsék a kamatlábakat, mivel ez lehetővé teszi, hogy több beruházás valósuljon meg olyan megtérülési szinten, amely már elindítható.
Érdemes az 1+1 programtól indítani - vélekedett Szatmáry Kristóf, mivel a kamatok csak az egyik része, de az 1+1 program a feltőkésítésre is fókuszál, ugyanis ahhoz, hogy egy cég hitelképes legyen, saját tőkére van szüksége, ami a programban célirányosan kínált lehetőség. Tehát a tőkeprogram és a hitel mellett olyan további segítség is van, amely a kkv-kat a külföldön való megjelenésben is segíti, az exporttámogatások is az Eximbankon keresztül érhetők el.
A kis- és középvállalkozások külföldi piacon való megjelenésével kapcsolatosan a képviselő kifejtette, hogy...
A nagyvállalattá válás egyik első fontos "mérföldköve", hogy a vállalkozások a hazai piac mellett külföldön is - akár a környező országokban vagy az Európai Unióban, esetleg az unión kívül is - képesek legyenek szolgáltatást nyújtani vagy a termékeiket eladni. A program másik célja tehát, hogy az exportfinanszírozás elősegítésével támogassa a vállalkozásokat a szükséges lépcsőfokokon való fellépdelésben. Arra a kérdésre, hogy mely szektorokban segíthet a legtöbbet a program, a politikus kifejtette: alapvetően nincs szektoriális megkötés a támogatások felvételét illetően.
Mindez ugyanakkor az adott vállalkozás prioritásaitól is függ, legyen szó arról, ha a környező országok piacaira, az unió egész területére vagy az azon kívüli világ piacaira igyekszik eladni szolgáltatásait vagy termékeit. A nemzetközi piaci versenyképességgel kapcsolatban azt mondta, hogy az több tényezőtől is - a jogbiztonság kérdésétől az adott országban az adórendszerig - függ, ahogy a finanszírozás előteremtésétől, a versenyképes üzleti kapcsolatoktól is. Érdemes gondolni azokra a tényezőkre is, amelyek túlmutatnak az előbb felsoroltakon. Ezért külön program lesz a digitalizáció kiterjesztésére és az adminisztráció csökkentésére.
"Erre szükség van, hiszen tisztában vagyunk vele, hogy a magyar vállalkozások legfőbb kihívása az adminisztrációra fordított idő jelentős mértéke. Ez a kormányzat számára folyamatos harcot jelent" - nyilatkozta Szatmáry Kristóf, majd hozzátette: "Ezen az úton elindulunk, és várhatóan a vállalkozások is érezni fogják ennek pozitív hatásait."
Ezzel kapcsolatban a képviselő azt mondta: "Ez egy összetett kérdés, hogy Magyarországnak legyen jövője, hogy a magyar vállalkozásoknak legyen jövője, az kell, hogy a fiatalok azt érezzék, az egy valós alternatíva a pályaválasztásban, hogy saját vállalkozást indítsanak" - mondta a politikus. Ebben a kérdésben először azt kell megvizsgálni Szatmáry Kristóf szerint, hogy a fiatalok könnyen tudjanak vállalkozást indítani, ezért is fontos az adminisztrációs terhek csökkentése és az adórendszer hozzáalakítása, valamint segíteni kell a finanszírozási részt, mivel egy induló kisvállalkozás számára fontos, hogy az alaptőkét elő tudja teremteni.
„Úgy vélem, hogy azok a programok, amelyekről jelenleg diskurálunk, kulcsszerepet játszanak abban, hogy a fiatalokat a vállalkozói élet vonzó aspektusai felé irányítsák” – nyilatkozta a politikai képviselő. A várható pozitív következményekkel kapcsolatos záró kérdésre a képviselő megerősítette a Demján Sándor-program célkitűzéseit, hangsúlyozva, hogy az utolsó három-négy évben a vállalkozók fiókban maradt terveit újraélesztik. Ennek eredményeként beruházásokat fognak végrehajtani, amelyek a cégek működésének és hatékonyságának növelését célozzák. Továbbá, azzal a céllal, hogy megerősítsék a vállalatokat, lehetőséget biztosítanak számukra, hogy előrelépjenek a nagyvállalati szint felé, és végül, de nem utolsósorban, hogy a bérmegállapodás vállalkozókra eső részét képesek legyenek fenntartani, azaz a következő három évben a bérnövekedés meghaladja a 10 százalékot.
"Ezt kizárólag úgy tudjuk elérni, ha a vállalat folyamatosan fejlődik, rendelkezik jövőbeli lehetőségekkel, és képesek vagyunk fokozni a hatékonyságát" - fogalmazta meg gondolatait Szatmáry Kristóf.
