Szabó Gergely: eljutottunk a stratégiai fordulóponthoz.

A mai napon Szabó Gergely, a MET Central Europe Regional Chairman-je adott elő a Portfolio által szervezett Energy Investment Forum 2025 konferencián. A szakember előadásában többek között kiemelte: stratégiai inflexiós ponthoz érkezhettünk az energetikában, ez három fontos trend mentén alakult így: az adatalapú működés, a geopolitikai eszkaláció és a zöldítés tartozik ide. A szakember izgalmas lehetőségeket vetett fel azzal kapcsolatban, hogy a kialakuló új egyensúlyban milyen lehetséges, konkrét válaszok lehetnek.

Van olyan pont a vállalatok életében, amikor a fundamentális változások kikényszerítenek egy teljesen új irányt. Egy ilyen helyzetben egyszerűen fogalmazva ha ugyanazt csinálja a cég, mint addig, akkor el fog tűnni, vagy jelentéktelenné válik. Az ilyen pontokra vannak pozitív és negatív példák a történelemben - elég a Netflixre gondolni pozitívként, vagy a Nokiára negatívként. Az energetikai iparágban nehéz felismerni, hogy ilyen ponthoz jutottunk-e, és új egyensúly felé tartunk-e, márpedig ha csak utólag vesszük észre, akkor már késő lesz. Három fő megatrend befolyásolja a képet, ezek mentén juthatunk erre a stratégiai inflexiós pontra.

Mára az adatalapú működés, a mesterséges intelligencia és a digitalizáció alapvetően formálja a vállalatokat – ezzel a ténnyel muszáj szembenézni, hiszen itt van velünk, állítja a vezető. Egyesek úgy vélik, hogy ennek a fejlődésnek olyan mélyreható következményei lesznek az iparágra nézve, mint amilyeneket az internet terjedése hozott magával.

Egy másik jelentős megatrend a geopolitikai feszültségek fokozódása és az ezekből fakadó következmények. Ráadásul nem a megoldások keresése felé tartunk, hanem éppen ellenkezőleg: a konfliktusok szélesebb körű eszkalációja felé. Egyre több forró pont jelenik meg világszerte, amelyek akár egy "tökéletes vihart" is generálhatnak.

A harmadik trend, amit "zöld új világ"-nak nevezünk, egy izgalmas és ellentmondásos párharcot tár elénk. Két erő áll szemben egymással: az egyik az, hogy miként építhetünk fenntartható jövőt gyermekeink számára, míg a másik a versenyképesség fenntartásának sürgető kérdése. A vezető véleménye szerint kulcskérdés, hogy a morális értékek vagy a valóságból fakadó érdekek kerülnek-e túlsúlyba. Amennyiben a legbefolyásosabb szereplők a fenntarthatóság mellett kötelezik el magukat, akkor a világ irányt vált, és elmozdulhat egy zöldebb jövő felé.

De ha egy marginális szereplő tesz így, akkor a többiek nem fognak mozdulni, ez a marginális szereplő pedig lemarad. Nos, ez a marginális szereplő jelenleg Európa.

A villamos energia és a földgáz szerepe radikális átalakuláson megy keresztül. Míg öt-tíz évvel ezelőtt a két energiaforrás viszonylag kiegyenlített arányban osztozott a piacon, mára a helyzet jelentősen megváltozott, és a villamos energia felé billent a mérleg nyelve. Noha a földgáz még 10-20 év múlva is jelen lesz, várhatóan egyre inkább háttérbe szorul a villanyhoz képest. A jövő energiaipari kihívásai és lehetőségei szinte kizárólag a villamos energia köré fognak összpontosulni, ahogyan azt a szakértők is előrejelzik.

Fontos hangsúlyozni, hogy alapvető eltérés rejlik a gáz és az áram világában: míg a gáz esetében 3-4 kivételesen intelligens személy segítségével szinte bármit meg lehet oldani, az elektromosság terén ez nem ilyen egyszerű.

- ott egy nagyon jó minőségű rendszerre is szükség van.

A gázpiac főként OPEX-orientált tevékenységet jelent, míg az elektromos energia szektor inkább a CAPEX-investíciókra fókuszál.

Gázpiaci fókuszsal folytatva elmondta:

mára az amerikai LNG határozza meg az európai piaci árazást.

Két érdemi kínálati sokk maradt Európában: az egyik a vezetékes orosz gáz, a másik az orosz LNG helyzete. Ezzel szemben több kereslet oldali sokk látható, és ezek a fontosabbak - többek között az adatközpontok megugró energiaigényére lehet itt gondolni, illetve arra, hogy Ázsiában konjunktúra-vezérelt földgázfogyasztás van, ami elszívja a globális LNG-piacról a volumeneket.

A földgáz jövője nem éppen biztatóan fest.

- összegzett.

Ezeken felül a beruházások borús helyzetéről is beszélt Szabó Gergely, konkrét példákkal szemléltetve a hiányosságokat, illetve lehetőségeket vetett fel azzal kapcsolatban, hogy a kialakuló új egyensúlyban milyen lehetséges, konkrét válaszok vannak.

Az egyik legfontosabb tényező, hogy el kell ismerni az amerikai LNG árképző szerepét a globális piacon.

és hosszútávú, Henry Hub index alapú földgázértékesítésre van szükség az európai ipari ügyfelek számára.

A hosszú távú árelőnyök és az árstabilitás tekintetében egyértelműen kedvezőbb alternatíva az ügyfelek számára, mint az európai vásárlói indexek.