Sulyok Tamás hivatalának csupán megjegyzései voltak az ellehetetlenítési törvénnyel kapcsolatban.

Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője szerdán a civil szervezetek és a független sajtó működését korlátozó, átláthatóságinak titulált törvényjavaslat tárgyalásának elhalasztását azzal indokolta, hogy számos észrevétel érkezett a javaslathoz, köztük Sulyok Tamás köztársasági elnök hivatalától is. Ennek kapcsán megkerestük a Sándor-palotát, hogy megtudjuk, milyen konkrét észrevételekkel éltek a törvényjavaslattal kapcsolatban.

A Sándor-palota csupán néhány észrevételt tett a vitatott törvényjavaslathoz, ami nem meglepő, hiszen folyamatosan figyelemmel kíséri az Országgyűlés elé kerülő jogszabály-tervezeteket. Az állami intézmények és szakmai szervezetek véleményei, valamint a velük folytatott egyeztetések hozzájárulhatnak ahhoz, hogy egy jól kidolgozott törvény születhessen – áll a válaszukban.

Azt nem részletezték, hogy pontosan miről szólt a Sándor-palota észrevétele, az átláthatóságinak nevezett törvény melyik részére vonatkozott, ezért újabb kérdéseket küldtünk Sulyok Tamás hivatalának. Amint válaszolnak, frissítjük cikkünket.

Kocsis Máté azt nyilatkozta szerdán az Indexnek, hogy már a csütörtöki törvényalkotási bizottság napirendjéről leveszik az átláthatósági törvényt, és az Országgyűlés nem szavaz a nyári szünet előtt az előterjesztésről. Kocsis azt mondta, hogy a törvény tárgyalását őszre halasztják, hogy legyen idő addig a szakmai szervezetek javaslatainak mérlegelésére.

Halász János, a Fidesz országgyűlési képviselője, május 14-én terjesztette elő az úgynevezett ellehetetlenítési törvényt, amely drámaian megnehezítené a külföldi támogatásokkal működő szervezetek tevékenységét és fennmaradását. A törvény elfogadása esetén a Szuverenitásvédelmi Hivatal lehetőséget kap arra, hogy a kormánynak ajánlja, hogy állítsa össze azt a listát, amelyen azok a külföldről finanszírozott szervezetek szerepelnek, amelyeket az állam veszélyforrásnak tekint Magyarország szuverenitása szempontjából.

A javaslat értelmében bármilyen tényező, amely aláássa az ország szuverenitását, képes arra, hogy azt kedvezőtlen fényben tüntesse fel vagy sértse.

Ha egy szervezetet nyilvántartásba vesznek, akkor nem jogosult adó 1%-ot gyűjteni, és kötelező, hogy minden támogatója esetében "teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatot" kérjen arról, hogy a felajánlott pénzforrás nem származik külföldről. A jogszabályok értelmében minden, külföldről érkező támogatás potenciális veszélyt jelenthet a szuverenitásra, így az olyan összegek is, amelyeket nyílt pályázati eljárások révén lehet megszerezni. Ezen pályázatok körébe tartoznak az uniós források is, amelyekre uniós tagállamban működő szervezetek pályázhatnak.

Ha felmerül, hogy a szervezet mégis külföldi támogatást fogadott el, akkor a pénzmosás elleni szerv a támogatás 25-szörösét szabja ki bírságnak, amit 15 napon belül ki kell fizetni. Az így befizetett összegek és a törvény alapján megszüntetett szervezetek teljes vagyona a Nemzeti Együttműködési Alapba kerül be. A szerv helyszíni ellenőrzést is tarthat, ami azt jelenti, hogy kivonulhat a listázott szervezetekhez, ahol belenézhet minden iratba és számítógépbe, adathordozóba, és ezekről másolatot is készíthet.

Egy múlt héten benyújtott módosító javaslat révén újabb változtatást eszközöltek a törvénytervezeten. A kormánypárti képviselők most újabb lépést tettek a törvény finomhangolása érdekében.

Az idén felajánlott adó 1%-os támogatásokat utólagosan visszavonnák azoktól a szervezetektől, amelyeket a kormány a Szuverenitásvédelmi Hivatal ajánlása alapján a jegyzékébe foglal.

A törvény eredeti tervezete alapján csak 2026-tól, vagyis a hatálybalépést követő adóévtől kezdve nem lett volna lehetőség az adó 1%-ának felajánlására a jegyzékbe került szervezetek számára. Ám a módosítás értelmében már a május 20-i határidőig tett felajánlások sem érkeznek meg azokhoz a szervezetekhez, amelyek augusztus 1-jén a kormány által meghatározott jegyzékben találhatóak. Továbbá, a jogszabály azt is előírja, hogy a visszautasított összegeket a NAV a Batthyány-Strattmann László Alapítvány a Gyógyításért elnevezésű, januárban alapított állami alapítványhoz irányítja.