Különleges időszakot élünk meg: Beszélgetés Nagy István miniszterrel a stratégiai döntések fontosságáról.
Nagy István: 2024 elején indítottuk el ennek a támogatási ciklusnak az agrár- és vidékfejlesztési pályázati felhívásait, és az érdeklődés óriási mértékben megnőtt. A kertészet, az állattartás és az élelmiszer-feldolgozás területén összesen 1777 milliárd forint értékű támogatási igény érkezett be. Ez a szám lenyűgöző, és tükrözi a jövőbe vetett bizalmat, valamint azt a képességet, hogy a vállalkozások készen állnak a saját tőkéjük jelentős részének hozzáadására. A pályázatok feldolgozása már megkezdődött, és a sok ezer beérkezett kérelem kezelése komoly kihívást jelent az érintett intézmények számára, de mindenki megfeszített munkával igyekszik teljesíteni ezt a feladatot. Ekkora érdeklődés mellett kiemelten fontos, hogy a kisebb és nagyobb agrárvállalkozások számára egyensúlyt teremtsünk, így az elkülönített felhívások révén elkerülhetjük a forrásokért folytatott versenyt. Eddig a célunk az volt, hogy 2030-ra elérjük a 15 milliárd eurós exportteljesítményt, de most már úgy tűnik, hogy ez a cél akár már idén megvalósulhat. A korábbi beruházási ciklus eredményei már láthatóak, hiszen az exportunk jelentősen megnövekedett. Az alapanyagok és a feldolgozott termékek kivitelének aránya kedvezően alakult, jelenleg már 72 százalékban feldolgozott termékeket értékesítünk külföldön. Ezzel a hozzáadott érték és a jövedelmezőség terén sokkal kedvezőbb helyzetbe kerültünk, mint ahogy azt korábban a történelem és a sikertelen agrárpolitika miatt megtapasztaltuk.
A 1990-es évek elején, amikor a kormány privatizálta a feldolgozóipart, a külföldi befektetők nem a fejlődésre, hanem a leépítésre összpontosítottak. Számos feldolgozóüzemet zártak be vagy bontottak le, ami drámai következményekkel járt. Ennek eredményeként a hazai agrárszektor visszaszorult az alapanyag-termelés szintjére, ami súlyosan érintette a jövedelmezőséget is. 2010-re a magyar mezőgazdaság hektáronkénti jövedelmezősége mindössze az Európai Unió átlagának 53%-át tette ki, ami a helyzet komolyságát tükrözi.
Jelenleg mennyi az aktuális állapot?
N. I.: Az elmúlt évben már 67 százalék volt, és a tendencia növekvő, akárcsak a mezőgazdasági termékek feldolgozottsági szintje. De visszatérve a hibás lépésekre, bűn és hiba volt az első európai uniós források elosztásának módja is. Az akkori szocialista-liberális kormány ugyanis a forrásokat nem gazdaságélénkítésre, a versenyképesség fokozására, hanem inkább jövedelempótló támogatásokra fordította. A lengyelek az uniós források segítségével a gazdaságélénkítést választották, kiépítették hűtő-, tároló- és feldolgozókapacitásaikat. Aztán mindenki ledöbbent, hogy februárban volt lengyel krumpli, márciusban lengyel alma, és a lengyel gazdaság elfoglalta európai piacait, mi meg bent ragadtunk az alapanyag-termelésben. Ebben persze segít nekik a négyszer akkora országméretük, ami stabilabb alapot ad az exportpiaci tevékenységekhez.
