Sajnos meglepően alacsony a nyelvvizsgázók száma, függetlenül attól, hogy melyik nyelvről vagy szintről van szó.

Bár a nyelvtanulók visszakaphatják az első nyelvvizsgájuk költségeit, a vizsgázni szándékozók száma folyamatosan csökken, függetlenül attól, hogy melyik idegen nyelvről van szó.

A 2025-ös év első felében mindössze 36 792 diák tett nyelvvizsgát az Oktatási Hivatal adatai alapján. Korábbi írásainkban már említettük, hogy ez a szám több mint 2000 fővel kevesebb, mint a tavalyi év hasonló időszakában, amikor 38 928-an jelentkeztek vizsgára. Ráadásul ez a szám több mint 7200 fővel alacsonyabb, mint 2023 első félévében, amikor még 44 111-en próbálkoztak a nyelvvizsgával.

Azok a személyek, akiknek sikerült megszerezni a nyelvvizsgájukat, még mindig meglehetősen kevesen vannak. Összesen csupán 28 689-en teljesítették sikeresen a vizsgát, míg több mint 7500-an sajnos nem tudtak átmenni.

Angolból még csak-csak mennek, a többi nyelvből eltűnnek

A számok mögé nézve azt látjuk, hogy a legmagasabb számban angolból próbálkoztak nyelvvizsgaszerzéssel a diákok - összesen 30 856-an az év első felében, zömében 14-19 évesek, tehát felsőoktatásba készülő középiskolások.

A német nyelv vizsgáira jelentkezők száma már az 5000 főt sem érte el, csupán 4557 diák tett próbát. A helyzet még aggasztóbb a kisebb, gyakran második idegen nyelvként tanult nyelveknél, ahol a statisztikák igazán lesújtó eredményeket mutatnak.

A nyelvtanulás iránti érdeklődés hazánkban is változatos képet mutat: spanyol nyelvből 327 diák, franciából 262, míg olaszból 224-en próbálták meg tudásukat. Eközben a Klebelsberg Központ országos felmérése azt vizsgálja, hogy a magyar közoktatásban megjelenhetne-e a kínai nyelv, amely iránt 2025 első felében mindössze 5 fő szerzett nyelvvizsgát.