Simon Eszter: Úgy érzem, most érkeztem meg igazán – Proust-kérdőív Ez a pillanat számomra egyfajta megérkezést jelképez. Az életem során számos tapasztalat és élmény formált, de most úgy érzem, hogy mindezek összegződnek, és végre a helyemen vagyok. A Pr
Bár a terhelhetőséget túlértékelt vonásnak tartja, kitartó újságíró, akinek a legtöbb cikke egyfajta pszichológiai nyomozás: megkérdez szakértőket, összegyűjti az ismerősei, barátai történeteit, beszélget idegenekkel, felidéz olvasmányokat, és végül ebből bontakozik ki előttünk, sokféle oldalról megvilágítva, egy-egy izgalmas jelenség. A kérdőívből az is kiderül róla, hogy noha fél éve azt hitte, ilyenkorra már Londonban fog lakni, az élet átírta a terveit - és ő ezt egy cseppet sem bánja. De megtudhatjuk róla azt is, mit jelentenek számára a cowboyok vagy épp a kardszárnyú delfinek, és létezik-e olyan szó, hogy "egyáltalában nem". Következik: Simon Eszter - és Marcel Proust kérdőíve.
A tökéletes boldogság számomra egy olyan pillanat, amikor a lelkem teljes harmóniában van a körülöttem lévő világgal. Olyan érzés, amikor a napfény simogatja az arcomat, a nevetés barátaim körében szól, és a szívem tele van szeretettel. Ez a boldogság nem csupán a nagy eseményekben rejlik, hanem a mindennapi apró örömökben is: egy jó könyv, egy finom falat, vagy egy hosszú séta a természetben. A tökéletes boldogság számomra a kapcsolatokban, az élményekben és a belső békében található, amikor úgy érzem, hogy minden a helyén van, és élvezni tudom a pillanatot.
Nem vagyok biztos benne, hogy létezik ilyen állapot, de semmi sem boldogtat jobban, mint amikor harmónia van a bensőmben és a környezetemben. Amikor mindenből éppen annyi van, amennyi szükséges, és az élet ritmusa tökéletesen összehangolt.
2. Mi az, ami a legmélyebb szorongást ébreszti benned?
Gyakran aggaszt a gondolat, hogy egyik napról a másikra elveszítem a motivációmat, és elkezdek ellustulni.
3. Mi az a tulajdonságod, amit nem szeretsz magadban?
Ezzel most teljesen ellentmondok az előző megállapításomnak, de be kell vallanom, hogy nehezen tudom megengedni magamnak a pihenést. Számomra a lazítás csak akkor jöhet el, ha már mindent kipipáltam a tennivalóim listájáról.
Irigylem azokat, akik képesek békésen feküdni a kanapén, miközben a mosogató tele van koszos edényekkel.
4. Mi az a tulajdonság, amit nem szeretsz másokban?
A figyelmetlenséget, és ha valaki szándékosan bánt másokat.
5. Ki az a jelenlegi élő személy, akinek a tevékenységei és értékrendje a legnagyobb hatással vannak rád?
Nincs egyetlen meghatározott személy, akire rajongással tudnék tekinteni. Úgy vélem, hogy minden egyes emberben ott rejlik valami lenyűgöző. Például igazán inspiráló, amikor valaki teljes szívvel és lélekkel éli meg a mindennapjait.
6. Mi volt a legmerészebb és legkülönlegesebb dolog, amit valaha tettél az életben?
Vannak olyan különleges napok, amikor nem sürget az ébresztő, és a barátom kedvessége révén egy finom kávé érkezik az ágyamba.
7. Milyen érzésekkel és gondolatokkal találkozol mostanság?
Sok szempontból úgy érzem, most érkeztem el életem egy új szakaszába. Szívből hálás vagyok a családomért, az otthonom melegéért és a szabadságomért, ami lehetővé teszi, hogy igazán önmagam legyek. Az utóbbi időszakban rengeteg különböző emberrel beszélgettem, és ezek a találkozások feltöltöttek energiával. Természetesen vannak nehezebb napok is, amikor az elégedetlenség és a bűntudat súlya nehezedik rám, de örömmel tapasztalom, hogy van bennem erő, hogy szembenézzek ezekkel az érzésekkel. Talán nem véletlen, hogy már háromszor is említettem a hálát – úgy érzem, ez az érzés határozza meg most a mindennapjaimat.
8. Melyik az a tulajdonság, amelyet leginkább túlértékelünk?
A terhelhetőség és a klasszikus szépség harmóniája.
9. Milyen helyzetekben választhatod a hazugságot?
Ha úgy érzem, hogy valami színtelen és lapos, akkor belekezdek a festésébe, hogy élettel telibb és vonzóbb legyen.
10. Mi az, amit a legkevésbé szeretsz a külsődben?
Ezt a kérdést a végére hagytam. Többször is próbálkoztam a válasz megfogalmazásával, de most inkább távol tartom magam a szavaktól. Jelenleg azon dolgozom, hogy csökkentsem az ilyen jellegű érzéseket, és tartok attól, hogy ha kifejezem őket, újra felüthetik a fejüket a negatív gondolatok a külsőmmel kapcsolatban.
Melyik élő személyt ítélsz meg a legkevésbé jelentősnek?
Nincs olyan egyén, akit egyértelműen meg lehetne határozni, inkább egyfajta embertípus létezik. Mélyen felháborítanak azok, akik gyerekeket és állatokat bántalmaznak, legyen az akár szavakkal, akár erőszakkal. Az ilyen tettek számomra elfogadhatatlanok.
12. Melyik jellemzőt tartod a leglényegesebbnek egy férfi esetében?
Ha úgy erős, hogy közben tud sírni. És persze a humort. De az sem árt, ha jól főz.
A legfontosabb tulajdonság, amit egy nőben értékelek, az empátia. Az a képesség, hogy megértse mások érzéseit és helyzetét, igazán különlegessé teszi őt. Az empátiás nők képesek mély kapcsolatokat kialakítani, támogatni másokat, és hozzájárulni egy pozitív légkörhöz. Ez a tulajdonság nemcsak a személyes kapcsolatokban, hanem a társadalomban is nagy jelentőséggel bír, hiszen a megértés és a szeretet alapja.
A férfiakban rejlő érzések és gondolatok mindenki számára hasonlóak, csupán a megnyilvánulás módja és a társadalmi elvárások különbözhetnek.
14. Melyik az a szó vagy kifejezés, amelyet túl gyakran használsz?
Azt, hogy "egyáltalában nem". Mindig kijavítanak, állítólag ilyen szó nem létezik. Pedig apukám így tanította, és meggyőződésem, hogy neki van igaza.
15. Mi vagy ki életed legnagyobb szerelme?
A barátom. Tudom, ez ultra nyálas, de mindig olyan fiúról álmodoztam, mint ő.
Életem legboldogabb pillanatai egy napsütéses nyári napon történtek, amikor a barátaimmal együtt egy festői tóparton töltöttük az időt. A víz csillogott a napfényben, és a levegő tele volt nevetéssel és jókedvvel. Az együtt töltött idő, a közös emlékek és az őszinte barátság érzése mind hozzájárultak ahhoz, hogy ez a nap örökre bevésődjön a szívembe. Az apró, de boldog pillanatok, mint a közös piknik, a játékok, és a szürkületben való beszélgetések, mind-mind felejthetetlenek maradtak.
Szerencsére most mérsékeltem az érzelmeimet, mert gyakran azt érzem, hogy ez az életem legvarázslatosabb napja. Emlékszem, mennyire boldog voltam, amikor öt évesen felhúztam az ünneplős ruhámat és a kopogós cipőmben táncoltam a nappaliban, miközben apukám megdicsért a csodás kinézetemért. Olyan emlékezetes pillanat volt az is, amikor a tizenharmadik születésnapomon végre megkaptam a kutyámat, aki azóta is a legjobb barátom. És persze ott volt az a csodás nap is Szardínián, amikor a barátommal hajót béreltünk, és egész nap a tenger hullámait élveztük.
Ha választhatnék, talán a kreativitás ajándékát szeretném birtokolni. Ez a képesség lehetővé tenné, hogy új ötleteket szüljek, és különböző művészeti formákban kifejezzem magam, legyen szó írásról, festésről vagy zenélésről. A kreativitás nem csupán a művészetekben, hanem a problémamegoldásban és a mindennapi életben is segítene, lehetővé téve, hogy új megközelítéseket találjak a kihívásokra. Emellett inspirálhatnám másokat is, és közösen olyan projekteket hozhatnánk létre, amelyek pozitív hatással lennének a világra.
Szeretnék fókuszáltabb lenni. Rengeteg gondolat cikázik a fejemben, sokszor aludni sem hagynak. Nagyra értékelném, ha nem egyszerre akarnának érvényesülni, hanem szépen sorban egymás után.
Ha egyetlen dolgot megváltoztathatnék önmagamon, valószínűleg a türelmemet választanám. Szeretném, ha képes lennék még inkább megérteni és elfogadni a dolgok folyamatát, és jobban bírni a várakozást. Ezáltal nemcsak a saját életemet tenném könnyebbé, hanem a körülöttem lévőkét is, hiszen a türelem gyakran segít a kapcsolatok mélyítésében és a stressz csökkentésében.
Hogy megtaláltam a kiutat egy nehéz időszakból, amikor az élet értelme szinte teljesen köddé vált számomra.
20. Ha létezne halál utáni élet, legszívesebben egy bölcs öreg fára válnék, amelynek gyökerei mélyen a földbe nyúlnak, és ágaim az ég felé nyúlnak. Így megfigyelhetném a világ változásait, a négy évszak csodáit, és átadhatnám a tudást az alattomló életnek, miközben a szél susogása mesélne az emberek történeteiről.
Fél éve még azt hittem, ilyenkorra már Londonban fogok élni, de az élet átírta a forgatókönyvet. Most nagyon jól érzem magam Budapesten, nem vágyom máshova.
22. Mi a számodra legértékesebb tulajdonod?
A kitartásom. Sokáig azt hittem, nem tudok küzdeni semmiért és az első bökkenőnél azonnal feladom. Aztán kiderült, hogy ez nem így van, azóta ezt becsülöm magamban.
A legmélyebb gyötrelem számomra az, amikor valaki elveszíti a számára legfontosabb embereket az életében. Ez a fájdalom nem csupán fizikai, hanem lélekben is maradandó nyomot hagy. Az emlékek, a közös pillanatok, és a jövőbeli álmok elvesztése egy olyan űrt teremt, amelyet nehéz betölteni. Ezen kívül a magány érzése, ami a veszteség után gyakran megjelenik, még inkább fokozza ezt a gyötrelmet, hiszen az emberi kapcsolatok nélkül a világ hirtelen sivárrá és üressé válik. Az ilyen mély fájdalmak formálják a lelkünket, és hosszú időn keresztül kísérhetnek minket, emlékeztetve arra, hogy az élet törékeny és értékes.
Bár még nem léptem be az anyaság világába, elképzelni is nehéz, milyen fájdalmas lehet, amikor egy szülő kénytelen végigélni a gyermeke szenvedését, miközben tehetetlenül áll a helyzet előtt. Az ilyen pillanatokban a szeretet és a aggódás feszítő ellentmondása valószínűleg szívszorítóan nehézzé teszi a mindennapokat.
A legkedvesebb elfoglaltságom a természet felfedezése. Sétálni a friss levegőn, felfedezni új ösvényeket és megfigyelni a környezetem szépségeit mindig feltölt energiával. Emellett szeretek elmerülni a könyvek világában, ahol különböző történetek és kultúrák gazdagítják a képzeletbeli utazásaimat. Ezek a pillanatok segítenek kikapcsolódni és inspirációt meríteni a mindennapokhoz.
Miután egy tartalmas futás után felfrissítettem magam a zuhany alatt, illatosan, puha takaróba burkolózva helyet foglalok a kanapén, egy csésze gőzölgő kávéval a kezemben. A kutyám hűségesen heverészve pihen a lábaim mellett, a szoba csendje pedig csak a lapozás halk zajaival keveredik, miközben egy izgalmas könyv lapjait forgatom.
A legszembetűnőbb tulajdonságom talán az empátiám. Mindig igyekszem megérteni mások érzéseit és nézőpontjait, ami segít abban, hogy mélyebb kapcsolatokat alakítsak ki, és támogassam a körülöttem lévőket. Ezen kívül nyitott vagyok az új tapasztalatokra, ami lehetővé teszi számomra, hogy folyamatosan fejlődjek és tanuljak.
Úgy érzem (vagyis bízom benne), hogy képes vagyok alaposan figyelemmel kísérni az embereket, és gyorsan észlelni, mire van szükségük éppen.
A barátom legértékesebb tulajdonsága számomra a hűség. Az a tudat, hogy bármikor számíthatok rá, hogy mellettem áll, akár a nehéz időkben, akár az örömteli pillanatokban, rendkívüli biztonságot ad. Emellett az őszinte támogatása és megértése is elengedhetetlen számomra, hiszen a barátság alapja a kölcsönös tisztelet és bizalom. Az, hogy mindig nyitott a kommunikációra, és képes meghallgatni, még inkább értékesíti a kapcsolatunkat.
Az őszinteség és a törődés olyan, mint a legjobb barátok: mindig ott vannak, amikor szükséged van rájuk, és még egy jó poént is dobnak be, hogy felvidítsanak. Az őszinteség olyan, mint az igazi gyümölcs: néha savanyú, de mindig tápláló. A törődés pedig olyan, mint a kedvenc takaród: melegít, amikor fázol, és mindig megnyugtat, ha a világ túl zűrös. És ha mindezek mellett még viccesek is, akkor az élet olyan, mint egy jó vígjáték: tele nevetéssel és boldogsággal!
27. Kik a kedvenc íróid?
Paul Auster szerettette meg velem igazán az olvasást, ő biztosan első helyen van. A magyar irodalomból válogatni már keményebb dió, de Gerlóczy Márton, Gárdos Péter és Halász Rita nagy kedvenceim.
29. Melyik történelmi alak áll hozzád a legközelebb?
A telefonos diszpécser, aki a huszadik idióta kérdésemre is türelmesen és segítőkészen válaszol. Az eladó néni a sarki vegyesboltból. És persze az állatorvosok.
A legnagyobb hősöm azonban egy olyan családtag, aki tizenkét éve balesetet szenvedett. Azóta mozgássérült, és a fájdalmai mindennap kísérik, mégis minden reggel felkel, és nekilát a napi teendőinek. Ráadásul mindig talál időt a gyerekei játékára, és sosem hagyja, hogy a nehézségek elrontsák a kedvét. Képes egy jó poénnal mosolyt csalni az arcokra, ezzel megmutatva, hogy a nehézségek ellenére is lehet boldogan élni.
A bőrgyógyászati problémák és a bőrhibák gondolatától már a hideg is kiráz, főleg, ha a saját bőrömön tapasztalom őket. Az a rettegés, amit a kardszárnyú delfin látványa vált ki belőlem, szinte felfoghatatlan; elég egyetlen kép, és máris úgy érzem, mintha a világ összes félelme egyszerre zúdulna rám. És még a bohócok is képesek megfagyasztani a véremet – a mosolygó arcuk mögött ott rejlik a szorongásom.
33. Mi az, ami a legnagyobb bánatot okoz számodra a múltadban?
A kimondatlan szavak és a mélyen eltemetett érzelmek világa. Olyan érzések, amelyek a szív mélyén rejtőznek, de sosem találják meg az utat a felszínre. Ezek a titkos gondolatok, mint a sötét felhők az égen, folyamatosan ott lebegnek, és néha a legváratlanabb pillanatokban törnek felszínre. Az elfojtott érzések súlya nehezedik a lélekre, és bár a szavak csendben maradnak, a szív egyre hangosabban dobban, egyre inkább vágyva arra, hogy végre megszólaljon. Mert sokszor a legnagyobb bátorság az, hogy felvállaljuk, ami bennünket bánt, és kimondjuk, ami már régóta fogva tart.
34. Milyen módon szeretnéd, hogy véget érjen az életed?
Álmaimban már régóta vágyom arra, hogy a szabad ég alatt, a természet ölelésében merüljek el a csendes éjszakában, miközben egy izgalmas könyv lapjait forgatom.
