A román-magyar viszony, a geopolitikai összefonódások és az identitás kérdései komplex és sokrétű témák, amelyek mélyen gyökereznek a történelmi háttérben és a kulturális különbségekben. A két nép közötti kapcsolat évszázadok óta formálódik, és számos pol
Kedden délután a Kolozsvár Társaság rendezésében bemutatták Borsi-Kálmán Béla, a neves történész, műfordító és diplomata legújabb kötetét, amely a magyar-román "sorskérdésekkel" foglalkozik. A kötet a szerző korábbi és friss írásaiból készült válogatást tartalmaz, valamint négy, a geopolitika területét érintő tanulmányt, amely a "Lendületben" címet viseli. Az esemény helyszíne az Erdélyi Múzeum-Egyesület Jókai utcai székháza volt, ahol a résztvevők mélyebb betekintést nyerhettek Borsi-Kálmán Béla gondolataiba és kutatásainak eredményeibe.
Az első, a Gondolat Kiadónál debütáló kötet bemutatóját Bíró Béla, neves újságíró és irodalomtörténész vezette. A rendezvény kezdetén egy váratlan helyzet elé állította a szerzőt, arra kérve őt, hogy olvasson fel egy olyan interjúrészletet, amely az önazonosság keresésének mélyebb rétegeit tárja fel. Ezt a részletet Borsi-Kálmán Béla saját ars poeticájaként értelmezi, amelyben az identitás kérdései és a személyes történetek összefonódnak.
Borsi-Kálmán Béla megosztotta gondolatait arról, hogy mennyi időbe telt számára, míg felfogta: aki kisebbségi környezetben születik, annak ez az identitása életre szól. Függetlenül attól, hogy az illető Amerikába, Vancouverbe vagy éppen Sydneybe költözik, a kisebbségi tudat mindig vele marad. Ugyanúgy Sárospatakon, Budapesten vagy Zalaegerszegen is ezzel a tudattal él. Kiemelte, hogy sokan félreértelmezik ezt a helyzetet, mivel nem kisebbségi érzést hordoz, hanem inkább azt a képességet, hogy az ilyen emberek jobban tudnak alkalmazkodni, és kifinomultabb érzékkel rendelkeznek a hatalmi viszonyok és a lehetséges kihívások észlelésére.
Bíró Béla a Borsi-Kálmán Béla által említett alkalmazkodóképességet különösen fontosnak tartotta. Szerinte a szerző életének során mindazt, amihez alkalmazkodott, magába integrálta, és ezeket a tapasztalatokat saját értékeként adta át az olvasóknak. Életművének igazi értéke abban rejlik, hogy "a nézőpontok lenyűgöző sokféleségét ötvözte írásaiban, amelyeket egyfajta mozaikszerű ragyogásban formált egységes egésszé."
Borsi-Kálmán kötetében egy olyan időszakot vizsgál, amely a román-magyar kapcsolatok szempontjából a legígéretesebbnek tűnt – emelte ki Bíró Béla.
Az írás egy érdekes és fontos történelmi eseményt elemez, amely során Klapka György és Alexandru Ioan Cuza között az Osztrák Birodalom elleni együttműködés került a középpontba. Cuza, a román állam vezetője, hozzájárult ahhoz, hogy a magyar függetlenségi harc érdekében fegyvereket helyezzenek el Románia területén. Ez a lépés nem csupán stratégiai szempontból volt jelentős, hanem a két nép közötti szolidaritás és összefogás szimbólumaként is értelmezhető. Ezzel párhuzamosan Klapka ígéretet tett arra, hogy elismeri a magyarországi és erdélyi román kisebbség teljes jogegyenlőségét. Ez a megállapodás a nemzetek közötti együttműködés és a kölcsönös tisztelet jegyében született, és mély hatással volt a későbbi történelmi eseményekre.
A bemutatón Bíró Béla kifejtette, hogy Borsi-Kálmán rávilágít a kiegyezés kérdésére, hangsúlyozva, hogy a folyamat során az osztrákok és a horvátok után a románokkal való megegyezés következett volna. Ugyanakkor megemlítette, hogy mindenfajta megállapodás alapfeltétele a román nemzet elismerése lett volna.
A kötet további írásai által Borsi-Kálmán merész időutazásokra vállalkozik, miközben ügyesen rámutat a kihagyott időszakok fontosságára is. Kiemeli, hogy ezekben a hiányzó periódusokban milyen lényeges események és folyamatok zajlanak, ezzel is utalva a történet mélyebb rétegeire. Bíró Béla, aki részleteket is megosztott Borsi írásaiból, hangsúlyozta e felfedezések jelentőségét.
A kötet előszavában Zákonyi Botond így fogalmaz: "A nemzeti narratívák felfejtése során a szerző tanulmányai révén a magyarországi, erdélyi magyar és román, valamint a regáti román politikai gyakorlatok összehasonlítása révén a magyar polgárosodás folyamatának kudarcait is meggyőzően bemutatja." Ezen túl, "a szerző elemzései a két, egymással rivalizáló nemzetépítési folyamat összevetésével megerősítik azt a megállapítást, miszerint a magyar modernizáció nemesi, hierarchikus és rendi jellegű, tele előítéletekkel, ugyanakkor integráló és bizonyos értelemben építő is lehet. Ezek a jellemzők politikai rendszerektől függetlenül és generációkon átívelően meghatározzák a magyarok mentalitását."
Az áprilisban napvilágot látott „Lendületben. Négy írás a geopolitika tárgyköréből” című kötet bemutatóját eredetileg Lakatos Artúr történésznek kellett volna vezetnie. Mivel azonban nem tudott jelen lenni az eseményen, Veress Enikő vállalta, hogy átadja a gondolatait és véleményét a közönségnek.
Lakatos úgy vélekedett, a kötet részben Borsi-Kálmán Béla életművének szintézise. A könyv négy írást (pszeudorecenziót) tartalmaz, amelyek dokumentumokra, diplomáciai jelentésekre alapozott "könyvtárnyi tudást" foglalnak magukba. Az írások tele vannak hivatkozással, magyarázó jegyzettel, ami azok dokumentáltságát jelzi.
Lakatos Artúr véleménye szerint a szerző mélyrehatóan beleásta magát a román és francia valóságokba, emellett évtizedek óta foglalkozik az orosz és a posztszovjet térség kihívásaival. Ezen érdeklődéseit ügyesen összekapcsolja a magyar nemzetpolitika aktuális problémáival és dilemmáival, miközben történelmi távlatokban is szemléli a helyzetet, így fogalmaz meg olyan geostratégiai kérdéseket, amelyek a mai világban is relevánsak. Artúr kiemelte, hogy a kötet lebilincselő olvasmány, de a sokféle forrás miatt hasznos lehet, ha az olvasó előzetes műveltséggel rendelkezik.
A rendezvény házigazdája, Szabó Zsolt, a Kolozsvár Társaság elnöke elmondta, Borsi-Kálmán Bélával az olvasók és az érdeklődők a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten újra találkozhatnak, és akkor a két bemutatott kötet dedikált példányai is megvásárolhatók lesznek.
