Ürge-Vorsatz Diána szerint a klímakutatók optimistábban tekintenek a jövőbe, azonban a gazdasági rendszer átalakulása elengedhetetlen.

Szakértők szerint a világ többi pontjához képest Észak-Amerikában még jobban érezhető a globális felmelegedés, ez a régió produkálja a legszélsőségesebb téli hidegeket - mondta Ürge-Vorsatz Diána fizikus, a Közép-európai Egyetem tanára. Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testület alelnöke arról is beszélt, hogy a 2015-ös párizsi egyezmény óta jelentős lépések történtek világszerte. Fennáll ugyanakkor egy tengeri áramlási rendszer leállásának veszélye, ami viszont térdre kényszerítené Európát.

A mérések történetében 2024 eddig a legmelegebb év Magyarországon, és noha a naptár januárt jelez, a héten 14-15 fokos hőmérsékletekre voltunk figyelmesek. Ezzel szemben az Amerikai Egyesült Államok keleti partján súlyos hóesés tombolt, méteres hóval borítva a tájat. Ezek az események újabb figyelmeztető jelei a klímaváltozás fokozódásának, amely egyre sürgetőbb kihívásokat jelent számunkra.

Ürge-Vorsatz Diána az InfoRádióban figyelemfelkeltő megállapításokat tett: "Az északi-sarki jég drámai mértékben olvad, ami a hőmérsékletkülönbségek jelentős változásához vezetett az Északi-sark és a kontinensek között. Az áramlási rendszerek is átalakuláson mentek keresztül, és már nem működnek olyan hatékonyan, mint korábban. Ennek következtében az Északi-sark feletti körkörös áramlás egyre inkább hurkokat formál, amelyekbe az északi-sarki hideg, vagyis a jetstream, könnyebben belecsúszik. Ez az áramlási rendszer, amely a frontokat irányítja, lassabban halad, így a hideg levegő hosszabb időre "ráakad" a kontinensekre. Sajnos megfigyelhető, hogy ezek a hirtelen beköszöntő, hosszú ideig tartó hideghullámok valószínűleg összefüggésben állnak az éghajlatváltozással."

Szakértők szerint nem csupán a távoli jövőre kell figyelnünk, mivel a következő évtizedekben akár le is állhat a Golf-áramlat, ami rendkívül súlyos következményekkel járhat. A fizikus hangsúlyozta, hogy valójában nem magának a Golf-áramlatnak a megszűnéséről van szó, bár a köznyelvben gyakran így hivatkoznak rá; itt valójában az atlanti bukóáramlásról (AMOC) beszélünk. Az óceánok tele vannak különböző áramlási rendszerekkel, de ez az áramlás kiemelkedő jelentőséggel bír, különösen Európa, Észak-Amerika és az egész világ számára.

"Európa nagyon kellemes éghajlata szinte teljesen ennek az áramlási rendszernek köszönhető, hiszen ez a déli féltekéről hoz fel nagyon nagy mennyiségű hőt, és ez ettől tartja Európát ilyen melegen és ilyen klímán. Ha megnézzük Észak-Amerikát ugyanazokon a szélességi fokokon, mint amelyeken mondjuk London, Oslo, Helsinki, de akár Észak-Németország is van, azt látjuk, hogy Észak-Amerikában élet van persze, de fejlett civilizáció semmiképpen nincsen, jóval délebbre vannak ezek, ami ennek az áramlási rendszernek köszönhető. Ám ennek esetleges leállása Európa gazdaságát lényegében térdre kényszeríti" - hangsúlyozta az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testület alelnöke.

Forrás híján nincs sok hosszabb távú, szinte katasztrófakutatás, ilyenre nem nagyon kapnak kutatási támogatásokat a szakemberek, mondta Ürge-Vorsatz Diána. Ami van, az azt mutatja, hogy

Európa nyugati régiójában az éves átlaghőmérséklet akár 20 fokkal is csökkenhet, ami drámai változásokat idézhet elő. Emellett a sarkvidéki jég akár Anglia déli partjaira is visszatérhet, radikálisan átalakítva a tájat és az ottani ökoszisztémákat.

Európa éghajlatában jelentős átalakulások várhatóak, amelyek drámai hatással lehetnek a kontinens élelmiszer-biztonságára. Ez a helyzet rendkívül aggasztó, hiszen már most is tapasztalhatjuk, hogy az éghajlati rendszerek irányába mutató jelek egyre inkább a romlás felé mutatnak. A legfrissebb adatok szerint a bukóáramlás már 20 százalékkal csökkent, ami további aggodalomra ad okot. Az elkövetkező időszakban tehát komoly kihívások elé nézünk.

A fenyegető vagy aggasztó jelek száma folyamatosan növekszik, és ez arra figyelmeztet minket, hogy cselekednünk kell. A legfontosabb lépés, amelyet a szakértők javasolnak, az, hogy az emberiség keressen alternatívákat a fosszilis energiaforrások kiváltására, és egy új, fenntartható energiarendszerre való áttérésre összpontosítson.

Ürge-Vorsatz Diána elmondta, hogy a helyzet rendkívül biztatóan alakul, hiszen már jelentős előrehaladást értünk el a megújuló energiaforrásokra való áttérés terén. Tavaly az első félévben az európai elektromosenergia-ellátás több mint egyharmada tisztán szél- és napenergiából származott, emellett a többi megújuló forrás is jelentős mértékben hozzájárult a termeléshez. Ennek köszönhetően a fogyasztásunk közel fele már megújulókból érkezett. Érdekes módon, a szél- és napenergia együtt már több energiát biztosított Európa villamosenergia-ellátásában, mint a fosszilis források összesen.

Felmerül a kérdés, hogy miért nem tudja az emberiség csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátását? A Közép-európai Egyetem professzoraként és az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testület alelnökeként hangsúlyozta, hogy az energia iránti keresletünk sokkal gyorsabban növekszik, mint ahogyan az új technológiák elérhetők és elterjedtek lennének.

"Nem lehet csak a technológiákban hinni, bizony el kell azon gondolkodni és egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetni arra, hogy

ne még több és több energiát használjunk, ne még több és több cuccot vásároljunk, a gazdaság ne az olcsó termékek minél nagyobb mennyiségben való szétszórásáról szóljon, hanem a minőségről, a szolgáltatásokról szóljon, a jóllétről szóljon és ne a jólétről.

„Ez rendkívül lényeges” – emelte ki.

Már egy kicsit el vagyunk késve – emelte ki, miközben a helyzet súlyosságára figyelmeztetett. Nem véletlenül hangoztatják a szakértők már évtizedek óta, hogy az emberiség az utolsó órákban van, és bizony már néhány lehetőséget elszalasztottunk. "Sajnos másfél fokos emelkedés esetén nem lesz módunkban stabilizálni az éghajlatváltozást, ami azt jelenti, hogy a globális hőmérséklet ipari forradalom előtti állapothoz képest másfél fokkal magasabbra emelkedik. Ugyanakkor a párizsi megállapodás célját még nem léptük át. Ez a dokumentum arra figyelmeztet, hogy a globális felmelegedést két fok alatt, lehetőleg másfél foknál is alacsonyabban kellene tartanunk. Ürge-Vorsatz Diána hangsúlyozta, hogy ezt a küszöböt még nem léptük át, hiszen bár az éves hőmérséklet-emelkedés már meghaladja a másfél fokot, az éghajlat rendszerint ingadozik. Minden évben előfordulhat, hogy az egyik jóval melegebb, míg a másik jelentősen hidegebb, ezért nem csupán az éves adatokat kell figyelembe venni."

A 20 éves átlagokat kell szemügyre venni, és itt még csak 1,3 Celsius-foknál tartunk. Ez azt jelenti, hogy a másfél fokos küszöböt még nem léptük át, sőt, még az 1,99 fok is elfogadható lenne a párizsi célok szempontjából, ha nem is ideális. Tehát nem szükséges feladni a párizsi megállapodásban kitűzött célokat. Érdemes megemlíteni, hogy a párizsi megállapodás óta számos fontos változás történt, különösen a megújuló energiaforrások elképesztő ütemű elterjedésében. A 2015-ös megállapodás óta sikerült elkerülnünk a legrosszabb klímaváltozási forgatókönyveket. Amikor a párizsi megállapodás készült, és az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) a másfél fokkal kapcsolatos tanulmányát írta, még mindig komoly esély volt arra, hogy a század végére akár 5-6 fokkal is emelkedhet a globális hőmérséklet. Ma már azonban a 4 fokos emelkedés is valószínűtlennek tűnik. De...

sajnos a rossz hír az az, hogy még a 2-3 fok is jóval több, mint amennyit meg szabadna engedni ahhoz, hogy a gazdaság ne menjen át egy növekvő globális gazdaságból egy folyamatosan csökkenő globális gazdaságba.

"Itt valóban sorsdöntő kérdések állnak előttünk. Még rengeteg feladat vár ránk, de ne feledjük, hogy az elmúlt kevesebb mint egy évtized alatt már jelentős lépéseket tettünk" - hívta fel a figyelmet a Közép-európai Egyetem professzora a nemzetközi klímatárgyalások fontosságára.