Ürge-Vorsatz Diána figyelmeztetett arra, hogy a közeljövő évtizedeiben leállhat a Golf-áramlat, ami rendkívül súlyos következményekkel járhat.

Az Atlanti-óceán északi részén tapasztalható áramlási rendszerek megbomlása nem csupán szélsőséges éghajlati jelenségeket idézne elő Európában, hanem súlyosan hatna a gazdasági helyzetre és az élelmiszer-ellátás stabilitására is - figyelmeztetett Ürge-Vorsatz Diána, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület alelnöke az InfoRádióban. A szakértő hangsúlyozta, hogy az emberiség számára elengedhetetlen, hogy sürgősen áttérjen a nettó zéró kibocsátásra, hogy elkerülje a jövőbeli káros következményeket.

Akár már a következő évtizedekben leállhat a Golf-áramlat az Atlanti-óceánban, amelynek katasztrofális következményei lehetnek Európára nézve - egyebek mellett erről is beszélt nemrégiben egy konferencián Ürge-Vorsatz Diána. Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) alelnöke az InfoRádióban kifejtette: az éghajlatváltozással szemben érdemi fellépés csak globális gondolkodással és helyi, kormányzati szintű megoldásokkal lehetséges. Felhívta a figyelmet, hogy az utóbbi időben egyre több cikk és tanulmány jelent meg arról, hogy az Észak-Atlanti-óceán áramlási rendszere (AMOC) összeomolhat.

Mint fogalmazott, ha ez bekövetkezik a következő évtizedekben, az nemcsak szélsőséges éghajlati változásokat okozna Európában, hanem a gazdaságot és az élelmiszer-ellátást is rendkívül érzékenyen érintené. A CEU professzora szerint

Ez a probléma elkerülhető lenne, ha az emberiség sürgősen átállna a nettó zéró kibocsátásra. Ez azt jelenti, hogy egy adott ország, város, vállalat vagy akár épület annyi üvegházhatású gázt juttatna a légkörbe, amennyit képes lenne elnyelni. Ezzel a megközelítéssel egyensúlyba kerülne a kibocsátás és a felszívódás, hozzájárulva a klímaváltozás mérsékléséhez.

Ürge-Vorsatz Diána hangsúlyozta, hogy még a legkisebb, tizedfokos hőmérséklet-emelkedés is komoly következményekkel jár, és ezt nem szabad félvállról venni. Szerinte elengedhetetlen, hogy sokkal ellenállóbbá formáljuk az energia- és élelmiszerrendszereinket, továbbá az infrastruktúránkat és az épületeinket is, mivel a negatív hatások már most is rendkívül jelentősek.

Emlékeztetett, hogy az idén világszerte megjelenő ciklonok is komoly gazdasági károkat okoztak, bőven meghaladták azt a 300 milliárd dolláros összeget, amelyet a nemzetközi klímacsúcson megszavaztak a szegényebb országok megsegítésére. "Az éghajlatváltozás pillanatok alatt elszedi tőlünk a pénzt, ezért nagyon fontos, hogy minél előbb megelőzzük ezeket a jelenségeket. Védekezni kell ellenük, hogy a szélsőséges események minél kisebb kárt okozzanak" - jegyezte meg Ürge-Vorsatz Diána.

A szakértők véleménye szerint a lokális cselekvés különösen fontos lenne az épületszektorban és az épített környezetben. Az Európai Unió energiafelhasználásának közel fele fűtésre és hűtésre fordítódik, és sajnálatos módon ennek több mint 70%-a még mindig fosszilis tüzelőanyagokból származik. Ezt a helyzetet Magyarországon még drámaibbnak találják, hiszen itt az arány még magasabb, ami óriási terhet jelent a lakosság és a vállalkozások számára. Az energiaszámlák folyamatosan emelkednek, ami komoly kihívások elé állítja az embereket és a cégeket egyaránt.

A klímakutatók véleménye szerint a teljes épületszektornak sürgősen át kellene térnie a nettó zéró kibocsátásra, vagy energiapozitív megoldásokkal kellene felújítani és átépíteni a meglévő épületeket. Ezzel a lépéssel Magyarországon is egyre több energiahatékony létesítmény jöhetne létre. Bár ez a folyamat jelentős anyagi erőforrásokat igényel, Ürge-Vorsatz Diána hangsúlyozza, hogy ez a költség elenyésző a fosszilis ipar számára nyújtott globális szubvenciókhoz képest. Például tavaly a fosszilis tüzelőanyagokkal foglalkozó iparágakhoz 7700 milliárd dollárnyi támogatás érkezett, ami a világ GDP-jének több mint hét százalékát teszi ki. Ez a szám jól mutatja, hogy a fenntartható építkezésre és felújításra szánt befektetések elengedhetetlenek a klímaváltozás elleni harcban.

"Amennyiben ennek a hatalmas összegnek csupán egy kis részét a épületek felújítására fordítanánk, fokozatosan képesek lennénk megoldani ezt a kihívást. Így a kecske is elégedett lenne, és a káposzta is megmaradna."

- fejtette ki az IPCC alelnöke.

Januárban Donald Trump visszatér a Fehér Házba, és a korábban már megismert amerikai elnöki pozíciója alatt nem igazán támogatta a zöld kezdeményezéseket. Most pedig felmerül a kérdés, hogy ez a visszatérés miként hat az évszázad közepére tervezett klímacélok megvalósítására. Ürge-Vorsatz Diána rámutatott, hogy az Egyesült Államok elnöke jelentős szerepet játszik az éghajlatváltozás elleni nemzetközi törekvések irányításában. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az energiaátmenet folyamata sokkal inkább a piaci dinamika függvénye, amely „rendületlenül halad előre, függetlenül attól, ki ül az amerikai elnöki székben”.

Felidézhető, hogy a napenergia-ipar jelentős fejlődésen ment keresztül Donald Trump első elnöksége alatt. Ekkoriban számos szénbányát és szénerőművet zártak be, mivel a döntéshozók is felismerték, hogy ezek a hagyományos energiaforrások már nem képesek gazdaságosan működni. Ma már a napenergia a világ legtöbb részén a legolcsóbb elektromos áramtermelő forrásnak számít, így nem meglepő, hogy a fenntartható energia iránti kereslet folyamatosan nő.

Ürge-Vorsatz Diána szerint Donald Trump személye nyilván nem lesz megkerülhető a klímacélok vonatkozásában, ugyanakkor az üzleti élet szereplői, az államok és a városok is kiveszik a maguk részét az éghajlatváltozás elleni küzdelemből. Ezzel együtt úgy gondolja, "nem lehet egyetlenegy országot kipécézni", mivel idén a világ népességének a fele a választóurnákhoz járult, és nagyon sok helyen a választók olyan politikai vezetőre vagy pártra szavaztak, amelyek nem járnak élen sem az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, sem a környezetvédelemben.

A professzor véleménye szerint, ha figyelembe vesszük a jelenlegi helyzetet, akkor világosan látszik, hogy sok országban nem a klímaváltozás elleni harc áll az első helyen. Ezzel a világnak szembesülnie kell. Hangsúlyozta, hogy a problémák megoldásához elengedhetetlenül szükséges a választók véleményének figyelembevétele, valamint a gazdasági aspektusok mérlegelése is. Jelenleg az emberek legnagyobb aggodalmát a megélhetésük jelenti, míg más jelentős témák, mint a bevándorlás, az infláció, a munkalehetőségek és a versenyképesség szintén a középpontba kerültek. Ürge-Vorsatz Diána szerint ezért az éghajlatváltozással kapcsolatos célokat úgy kellene megfogalmazni, hogy azok összhangban legyenek ezekkel a hangsúlyos társadalmi és gazdasági kérdésekkel.