Rázkódó talaj, izzó magma, és feszülő figyelem – a világ számos vulkánja éppen életjelet ad.

Az Etna tűzhányóból 2025. február 12-én vulkanikus gázok törnek a magasba - Fotó: Giuseppe Di Stefano / Etna Walks / Reuters

Az év izgalmasan kezdődött, hiszen több vulkáni területen is feszültség tapasztalható. Jelenleg tűzhányók aktív kitörési fázisban vannak, miközben a figyelem egyre inkább azokra a régiókra irányul, ahol a mélyben magma mozgása zajlik. Ez a jelenség növeli a vulkánkitörés lehetőségét. A múlt hétvégén számos jelentős esemény zajlott, amelyeket most röviden áttekintünk.

Az utóbbi napokban a földrengések száma jelentősen csökkent: a korábbi napi 200-250, 2-es vagy annál nagyobb magnitúdójú (M) földmozgások helyett mostanra körülbelül 100 eseményt regisztráltak. Hétfőn azonban meglehetősen erőteljes kezdés volt, mivel egy 5,1 M-es földrengés rázta meg a területet, 10 kilométeres mélységben, nem sokkal egy 4,2 M-es rengést követően. A péntek este közzétett tudományos jelentés alapján a Szantorinitól északkeleti irányban fekvő kicsiny Anüdrosz sziget alatt egy aktív magmás test található, mélyen a földkéregben, 10-20 kilométeres mélységben. Ennek a magmás testnek a mozgása és nyomása felelős a kőzetek elmozdulásáért. Péntek este egy másfél órás időszak alatt úgy tűnt, hogy folyadékok (oldatok és gázok) intenzív feláramlása zajlott, ami folyamatos földrengéseket idézett elő. A vészhelyzet tehát továbbra is fennáll, és a helyzet figyelemmel kísérése elengedhetetlen.

Az új tudományos megközelítés, amely a földrengésadatok újraszámolására és pontosítására épül, valamint a Szantorini szigetén található GPS-állomások méréseire támaszkodik, a magma mozgásával hozza összefüggésbe a földrengések kialakulását. Ez a jelenség példa nélküli a térség történetében, ami különösen fokozza az érdeklődést, és hatalmas felelősséget ró a kutatókra és szakemberekre.

Tavaly szeptember-október környékén Szantorini alatt kisebb magmafeláramlás indult, ami bár nem számít újdonságnak, mégis viszonylag kevés figyelmet kapott. Az igazi változás azonban idén január végén következett be, amikor a sziget északkeleti részén egy erőteljes földrengés-sorozat vette kezdetét. Ez a jelenség egy új magmatömeg földkéregbe való behatolásának következménye lehet, amely Anüdrosz alatt zajlik. A térség tele van egykori kőzetelmozdulásokkal, és jelenleg ezeken a gyengeségi síkokon zajlanak a kőzettest-lezökkenések. Az esemény széthúzást idéz elő, ami miatt Szantorini GPS-állomásai északkeleti irányba mozdulnak, miközben süllyedést is mutatnak. A legnagyobb kérdés most az, hogy mi történik a középpontban, azaz Anüdrosz környékén. E területen eddig nem tapasztaltunk vulkáni aktivitást, és a hiányzó szenzorok miatt nem tudjuk pontosan, mi zajlik a mélyben.

Mi vár ránk most, és milyen irányba lépjünk tovább? Három alternatíva áll előttünk:

Jelenleg nem áll rendelkezésünkre más opció, mint hogy fokozott figyelemmel kísérjük a környezetünk jeleit. Sajnos a területen nem létezik egy modern és érzékeny műszerhálózat. Remélhetőleg ez az eseménysorozat hozzájárul ahhoz, hogy Szantorini szigetén is létrejöjjön egy vulkánmegfigyelő központ, bár ez nem lesz egyszerű feladat, mivel a tenger alatti terület monitorozása sokkal bonyolultabb. Az elmúlt napokban víz alatti szondákat telepítettek, és izgatottan várjuk az első eredményeket. Mindazonáltal a vészhelyzet fenntartása teljes mértékben indokolt és elengedhetetlen.

Olaszországban az elmúlt 24 órában jelentős földrengés-sorozat zajlott, több mint 200 rengéssel, amely a kalderavulkán peremén történt. A földrengések zöme a Solfatara és Pozzuoli térségében érzékelhető, ahol a legerősebb mozgás 3,9 magnitúdóval bírt, amit a lakosok is észleltek. Ezt megelőzően egy másik, 3,9 magnitúdójú rengés is bekövetkezett a Nápolyi-öbölben, amely nem volt közvetlen összefüggésben a földrengés-sorozattal. A polgári védelem bizottsága sürgősen összeült, hogy áttekintse a helyzetet és tájékoztassa a lakosságot az eseményekről és a szükséges intézkedésekről.

A földrengésraj jelensége szoros összefüggésben áll az évek óta tapasztalható felszínemelkedéssel, valamint a sekély mélységben zajló fluidumáramlásokkal. Az utóbbi időszakban a felszínemelkedés üteme stabil maradt, és jelenleg nincs arra utaló jel, hogy magma nyomulna a felszín felé.

A vegyes típusú, lávaöntő és robbanásos kitörés továbbra is tart, folyamatosan formálva a tájat. A vulkán dél-délnyugati lejtőjén mozgó láva már 1850 méter tengerszint feletti magasságba jutott, és keresztülhalad a népszerű Altomontana úton, miközben lángra lobbantja a környező fenyőfákat. A lávafront látogatói egyre többen vannak, azonban ez a látványosság nem mentes a veszélyektől, hiszen az izzó láva és a hó hirtelen találkozása robbanásos reakciót idézhet elő, így a lávacafatok több száz méteres távolságra is elrepülhetnek. A helyi hatóságok figyelmeztetése szerint az aktív lávafolyam csak tapasztalt túravezetők kíséretében közelíthető meg.

Közben a csúcsi területen, a Délkeleti kráterben intenzív robbanásos kitörések zajlanak, amelyek vulkáni hamufelhője dél-délkeleti irányba terjed. Ennek következtében a cataniai repteret le kellett zárni, és a légitársaságok a járatokat Palermóba irányítják át.

Izlandon, Svartsengi területén a felszínemelkedés, ha lassan, de továbbra is zajlik, a tavaly novemberi vulkánkitörés óta több mint 20 centiméter az emelkedés. Ennek oka a 4-5 kilométer mélységbe nyomuló friss magma nyomása. A számolt magmatérfogat már meghaladta azt a minimális értéket, ami az elmúlt kitörések tapasztalata alapján vulkáni működéshez vezethet. Azaz bármikor megindulhat egy újabb vulkánkitörés, és ennek ismét nem lesz előjele, legfeljebb fél órával előtte.

Most teljesen csendes földrengések szempontjából a térség, de ez ebben az esetben sem jelent inaktivitást. A magma körüli kőzettest már annyira át van hevülve, hogy rugalmasan reagál a magma nyomására, és nem törik. A készülődés nem csak a földgátak megerősítését jelenti: újabb, nagy érzékenységű földrengés-érzékelő műszereket helyeztek ki, hogy időben meg tudják hozni egy vulkánkitörés előtt a szükséges intézkedéseket, így legfőképpen a Kék Lagúna turistaparadicsom vendégeinek kitelepítését.

Anchorage, Alaszka legnagyobb városa közelében, egy tűzhányó fedi fel titkait, amely már tíz hónapja ébredezik. A vulkán, 130 kilométerre nyugatra található, folyamatosan mutatja az aktivitás jeleit, hiszen alatta magma gyülekezik, ami több száz földrengést idézett elő – az elmúlt év áprilisi óta már 2700 esetet regisztráltak, a legerősebb ezek közül 2,9-es magnitúdójú volt. A felszín emelkedése, amely egy év alatt 6 centimétert tett meg, szintén a magma mozgásának és egyre fokozódó nyomásának bizonyítéka. A vulkán csúcsát borító hó lassan olvad, a kráterben pedig egy kis tó formálódik, ami tovább fokozza a természet csodálatos dinamikáját.

Egy lehetséges vulkánkitörés során a vulkáni hamu jelenti a legfőbb fenyegetést, hiszen ez könnyedén megbéníthatja a légi közlekedést. A vulkán 1953-ban és 1992-ben is aktívvá vált (mindkét kitörés VEI=4 erősségű volt), azóta viszont csendes szunnyadásban van. Az első kitörés következtében Anchorage városát egy 6 milliméter vastag vulkáni hamuréteg borította, míg a 1992-es esemény miatt a repülőgépek nem tudtak felszállni.

Az etiópiai Afar régióban zajló eseményekről rendkívül keveset tudunk, csupán időnként érkeznek hírek az ottani földrengésekről. Pénteken egy 6-os magnitúdójú rengés rázta meg a térséget, mindezt követően, hogy az elmúlt hetekben számos 5-ös erősségű földmozgás is történt itt. A helyzet komolyságát jól tükrözi, hogy eddig több mint 60 ezer embert kellett kitelepíteni a veszélyeztetett területekről. Ha a térségben lennének megfelelő mérőműszerek, valószínűleg olyan erős földrengéseket rögzítenének, mint amilyenek a Szantorini környékén előfordulnak. Ezen a területen található két vulkán, a Fentale és a Dofan, amelyek hosszú ideje inaktívak, de a jelenlegi földrengések valószínűleg a magma mozgására utalnak, ami aggasztó jel lehet.

Az eseményeket folyamatosan figyelemmel kísérjük, és részletes elemzéseket osztunk meg a Tűzhányó blog Facebook-csoportjában.