Puzsér korábbi, hat évvel ezelőtti kijelentései miatt most Menczer és a kormányzati kommunikációs gépezet támadásának kereszttüzébe került Magyar Péter.

A kormánymédia a napokban azzal kezdte el támadni Puzsér Róbertet, hogy relativizálja a pedofíliát, ezt egy hat évvel ezelőtti beszélgetés alapján állítják, amelyben a publicista arról beszélt, hogy a pedofil hajlam és a tényleges pedofil bűntett nem ugyanaz. Magyar Péter az ügyre reagálva azonnal visszamondta a publicistával tervezett műsorát, ami óta viszont már őt is a pedofília relativizálásával vádolják a kormányközeli véleményvezérek és Menczer Tamás.

Egy 2019-es beszélgetésből kiindulva vette célba Puzsér Róbertet a kormánypárti Transzparens Újságírásért Alapítvány, amelynek nyomán a kormánysajtó is csatlakozott a támadáshoz. Ezzel a lépéssel Magyar Pétert is megpróbálják támadni, Puzsér Róbert őt közvetítőként használva. A beszélgetés középpontjában, amelyben Puzsér, Vona Gábor és noÁr (Molnár Áron) a Black Mirror "Shut Up and Dance" epizódját elemezte, többször felmerült a pedofília témája.

A felvételen Puzsér kifejti, hogy lényeges különbség van a pedofil hajlam és a pedofil bűncselekmény között. Szerinte a puszta hajlam még nem számít bűnnek, különösen, ha nincs áldozat. Ugyanakkor határozottan hangsúlyozza, hogy a gyerekek megrontása bűncselekmény, amelyet erkölcsileg is mélyen el kell ítélni. Emellett arra is felhívja a figyelmet, hogy ha valaki nem követ el bűncselekményt gyerekek ellen, de pedofil tartalmakat fogyaszt, ezzel közvetve hozzájárul ahhoz az iparághoz, amely a gyerekek kihasználásán alapul.

A publicista gondolatait a kormánypárti média úgy értelmezte, hogy Puzsér relativizálja a pedofíliát, illetve nem tartja bűncselekménynek, ha valaki gyerekek képére végez önkielégítést (ez utóbbit az Origo emelte ki a témáról szóló cikkében).

Puzsér a Facebookon fejezte ki véleményét a vádakkal kapcsolatban, határozottan elutasítva a relativizálás vádját. Kiemelte, hogy a "hat évvel ezelőtti felvételen nem relativizálom a pedofíliát; éppen ellenkezőleg: azok a kormányzati véleményformálók végeznek relativizálást, akik a karaktergyilkosságuk érdekében hajlandóak eltüntetni a hatalmas morális különbséget a gyermekpornográfia, mint önállóan is rendkívül káros jelenség, és a hús-vér kiskorúak megrontása között."

Péter pénteken egy közönséges estére készült Puzsérral, ám a média által gerjesztett felhajtás miatt végül lemondta a fellépést. Ahogy fogalmazott, "A rogáni propaganda által teremtett méltatlan környezet megakadályozta volna, hogy a beszélgetés a magyar embereket valóban foglalkoztató kérdésekről szóljon."

A poszt alatt kommentben megosztotta a Mandiner cikkét, hangsúlyozva, hogy annak befejezése világosan rávilágít a rogáni propaganda szándékaira. A Mandiner írásának végén említésre kerül, hogy Puzsér és Magyar "közösen lépnek színpadra" a közeljövőben. A lemondott esemény pedig a Sznobjektív című műsor egyik epizódjának a felvételét lett volna, amelynek címe: "Tíz probléma Magyar Péterrel, amelyeken változtatnia kell, ha valódi rendszerváltást kíván elérni."

Puzsér sajnálattal tapasztalja, hogy a politikus lemondta a részvételét, és ennek következtében nem tartja korrektnek a rendezvény lebonyolítását. Így végül úgy dönt, hogy az esemény elmarad.

A kormányoldal Magyar visszalépését megfutamodásként értékelte, és gyorsan elkezdtek egy olyan narratívát építeni, amelyben Magyar döntése a pedofil bűncselekmények relativizálásaként jelenik meg. Először Deák Dániel osztotta meg a véleményét arról, hogy Magyar nem mer szembenézni a publicista vitatható állításaival, hanem inkább elmenekült a helyzet elől. Ehhez hozzátartozott az is, hogy "öt kínzó kérdést" is feltett neki. Menczer hasonló irányban folytatta, posztját azzal indítva, hogy Puzsér Róbert Brüsszel Péter barátja, és hogy Puzsér a pedofilok védelmére kel, ami Magyar számára láthatóan nem okoz problémát.

Hadházy Ákos a témával kapcsolatban kifejtette véleményét, hangsúlyozva, hogy nem fogadja el a kormány által előterjesztett narratívát. Rámutatott arra, hogy a hallgatás nem megoldás, és az elmúlt évtized legnagyobb tragédiája az ellenzéki tévedés volt, amikor bátor hallgatással próbálták elkerülni a véleménynyilvánítást olyan fontos kérdésekben, amelyektől azt remélték, hogy a propaganda nem fogja kiforgatni a szavaikat. "Ezek a csendes megnyilvánulások csak lehetővé tették, hogy a homoszexualitást és a pedofíliát bűnös módon összemoshassák" – fogalmazott, és ezt megalkuvásnak nevezte. Hangsúlyozta, hogy a propaganda nem törődik az igazsággal, és a hallgatás csupán táptalajt ad a "bizonyos narratíva" megerősödéséhez. Posztját azzal zárta, hogy "A propagandát nem szabad félelemmel szemlélni, hanem le kell győzni! És ezt el fogjuk érni, amint elegen felismerik ezt a célkitűzést."

Bár a független politikus bejegyzésében nem tett utalást Magyarra, ő mégis úgy érezte, hogy a szavak közvetve őt célozzák, és szokásához híven azonnal bekapcsolódott a kommentelők diskurzusába. A Tisza elnöke hangsúlyozza, hogy a magányos képviselő és a több milliós politikai közösség vezetőjeként betöltött szerep között hatalmas különbség van. Ezt követően hozzáfűzi, hogy az ügy nem "az érintett személy félelméről szól."

A 2019-es beszélgetés során, a 18. perc környékén Puzsér a pedofil témával foglalkozott. Ekkor a következő szavakat mondta:

A pedofíliát alaposan érdemes megvizsgálni, hogy megértsük, mit is jelent ez a jelenség a valós életben. Véleményem szerint három fő kategóriát érdemes megkülönböztetni. Először is, a pedofília mint olyan, egyfajta hajlam, amelyet nem lehet pusztán bűnként értelmezni. E hajlam önmagában nem elegendő ahhoz, hogy valakit elítéljünk. A pedofília a gyakorlatban három különböző aspektust ölelhet fel.

"Az egyes lehetőség az az, hogy tényleges gyerek prostituáltakat vagy hús-vér gyerekeket rontasz meg, vagy rontasz tovább, vagy egyáltalán használod őket szexuális tárgyként, akár Távol-Keleten, akár itt. Ez a kategória bűncselekmény és erkölcsileg is, hát egy nagyon-nagyon alávaló nívón áll."

"Van a második kategória, ahol a képlet erkölcsileg még mindig nagyon jól megítélhető, de úgy gondolom, már koránt sem kerül ilyen súlyos megítélés alá. Ez az, amikor gyerekpornót nézel. Nyilvánvalóan azzal, hogy te gyerekpornót fogyasztasz, használsz önkielégítésre, ezzel fenntartod ezt az üzletágat. És működteted és hozzájárulsz ahhoz, hogy további gyerekeket használjanak erre. De azért aligha ugyanaz a kategória, mint ha hús-vér gyerekeket dugnál."

"A harmadik eset, amikor képeket nézegetsz gyerekekről, és arra recskázol. Nyilvánvalóan azok a gyerekek nem gyerekpornóban szerepelnek, hanem mindenféle képeket találsz különböző gyerekekről. Én azt gondolom, hogy ebben az esetben... ugye akkor beszélhetünk bűnről, ha van sértett. Most kereshetjük a sértettet, de nem nagyon van! Egy nagyon szerencsétlen, nagyon nyomorult, beteg hajlamú ember úgy éli ki a hajlamát, hogy abban különösebben senki nem sérül. Ezt a három kategóriát határozottan meg kell különböztetni. Csak ez is egy tabu, erről nem lehet beszélni, mert ha külön kategóriákat különböztetünk meg a pedofilok körében, akkor abból mi következik? Az, hogy relativizáljuk a bűnt, realtivizáljuk azt, amire nincs bocsánat. Sötét tabu, egy csomagban kell a Dunába dobni, hadd ússzon lefelé belgrád felé. Ez az egyetlen erkölcsös viszonyulás ehhez. Én pedig azt gondolom, hogy ezt igenis meg kell egymástól különböztetni."

A beszélgetés 45. percében ismét terítékre kerül a téma, amikor Vona kifejezi, hogy nem teljesen osztja a publicista kategorizálását. Szerinte, ha valaki képeket böngész, az nem zárja ki, hogy később, ha adódik rá lehetőség, más irányba is elmozdulhat.

Erre Puzsér így válaszol:

"Először is, kérlek, bocsáss meg, de ez a gondolatbűn fogalmához tartozik. Olyasvalamit ítélsz el, ami valójában meg sem történt. Képzelj el egy szituációt, ahol az alany csupán képeket nézeget és fantáziál. Miért ne feltételezhetnénk róla, hogy rendelkezik egy alapvető erkölcsi érzékkel, ami megakadályozza, hogy átlépje azt a vonalat, ahol... most csak a belső hajlamai miatt? Az, hogy ilyen hajlamai vannak, nem jelenti automatikusan, hogy a bűn útjára lép. Még ha nem is elkerülhetetlen, attól még lehet egy tiszta, ép lelkű ember. Ezeket a hajlamokat valamilyen módon ki kell élnie, de ha nem képeket nézeget, a gondolatai akkor is elkalandozhatnak. Én ezt nem tartom bűnösnek. Te azt állítod, hogy ezek a hajlamok eleve bűnökhöz vezetnek. Én viszont azt mondom, hogy ez nem így van. Semmiféle hajlam nem determinálja a bűnt."

Ezen a ponton noÁr felveti, hogy a kérdés nem csupán az, ki mit néz, hanem sokkal inkább az, hogy egyáltalán létezik-e olyan tartalom, amit érdemes lenne nézni. Az ilyen típusú tartalom megjelenése pedig társadalmi szempontból elfogadhatatlan. Puzsér erre így reagál:

A szöveg egy érzékeny és komplex témát érint, amelynek megvitatása körültekintést igényel. Az alábbiakban egy egyedi megfogalmazásban próbálom átadni a gondolatokat: "Az, hogy készült egy fotó egy kisgyerekről, nem az ő felelőssége; az internet tele van hasonló képekkel. Nem csupán meztelen vagy fürdőruhás felvételekre gondolok, hiszen számos gyermekről készült fotó található online. Ezek a gyerekek nem szenvednek kárt. Én személy szerint nem látom, hogy ez problémát jelentene. Van egy másik aspektus is, amit érdemes megemlíteni: az animált gyerekpornográfia. Ki is sérül valójában? Az, aki létrehozza? Azt vallom, hogy a bűn fogalmát meg kell őriznünk; több ezer éves erkölcsi tanulságainkra nem lenne érdemes új alapokra helyezni. Tudjuk, hogy a pedofília súlyos bűn, és már maga a hajlam is aggasztó. Ugyanakkor ezt a hajlamot nem szabad bűnként kezelni. Ez egy hatalmas teher, amit valakinek egy életen át cipelnie kell, anélkül, hogy valaha is átlépné a határt. Egy egészséges ember számára nem nehéz távol maradni a gyerekpornográfiától. Ha valaki valóban pedofil, a legmagasabb erkölcsi tett, amit elérhet, az az, ha soha nem használ olyan anyagot, amely gyermekek megrontásával készült, és soha nem érinti meg a gyerekek testét. Az, hogy milyen nehéz a küzdelem, milyen sötét a vágy, az egyben az erény mértéke is, ha valaki ezt képes kezelni. Ez az egyik legtabu témának számít, talán a legtabuibb mind közül. De úgy vélem, hogy az alapvető erkölcsöt nem szabad háttérbe szorítani, mert az továbbra is irányt mutat. A hajlam önmagában nem tesz senkit bűnössé, és én ehhez a nézethez szeretnék ragaszkodni."