Az oroszok javaslata szerint egy Putyin-Trump alagút építésével lehetne összekötni Oroszországot és az Egyesült Államokat. Ez az innovatív elképzelés nemcsak a két ország közötti kapcsolatokat erősítené, hanem új lehetőségeket is teremtene a gazdasági egy
Kirill Dmitrijev, aki Vlagyimir Putyin elnök befektetési megbízottjaként és az orosz Russia Direct Investment Fund (RDIF) állami vagyonalap vezetőjeként tevékenykedik, egy ambiciózus javaslattal állt elő: egy 8 milliárd dolláros építési projekt megvalósítását tervezi. A projekt célja, hogy Moszkva és "nemzetközi partnerek" közreműködésével egy 112 kilométer hosszú vasúti és teherszállítási összeköttetést építsenek ki, mindezt kevesebb mint nyolc év alatt. Az ötlet részleteiről a Reuters számolt be.
Dmitrijev, aki az amerikai-orosz kapcsolatok újjáélesztésének orosz mosolyoffenzívájának élén áll, csütörtök késő este egy érdekes ötlettel állt elő. Ezt követően, hogy Putyin telefonon egyeztetett Donald Trump amerikai elnökkel, közösen úgy döntöttek, hogy Budapestre látogatnak, hogy közösen felfedezzék az ukrajnai konfliktus lezárásának lehetséges útjait.
Amikor egy riporter pénteken Washingtonban találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, felvetette az alagútépítés ötletét. Trump ezt "érdekesnek" minősítette, és kíváncsian érdeklődött Zelenszkijtől a véleményéről. Az ukrán elnök azonban nem titkolta, hogy nem lelkesedik az elképzelés iránt, ami nevetést váltott ki az amerikai jelenlévőkből.
Dmitriev az X-en megosztotta, hogy az USA és Oroszország közötti összeköttetés Bering-szoroson átívelő álma egy tartós víziót képvisel, amely gyökerei az 1904-es Szibéria-Alaszka vasútvonalhoz nyúlnak vissza, és elér egészen Oroszország 2007-es terveiig. Az RDIF (orosz állami vagyonalap) jelenleg áttekinti a meglévő javaslatokat, többek között az USA-Kanada-Oroszország-Kína vasútvonal lehetőségét, és a legígéretesebb projektet kívánja támogatni.
A Bering-szoros, amely a legkeskenyebb helyén 82 kilométer széles, Oroszország hatalmas, ám ritkán lakott Csukcsföldjét választja el Alaszkától. Az összekapcsolásukra vonatkozó elképzelések már legalább 150 éve foglalkoztatják a gondolkodókat. A szoros közepén található Diomédesz-szigetek közül a nagyobbik Oroszországhoz, míg a kisebbik az Egyesült Államokhoz tartozik, mindössze 4 kilométer távolságra egymástól.
Dmitrijev, aki együttműködést alakított ki Steve Witkoff-fal, Trump különmegbízottjával, azt javasolta, hogy az Egyesült Államok energiaipari óriásai vegyenek részt az orosz kezdeményezésekben az Északi-sarkvidéken. Emellett azt is felvetette, hogy az alagút építését a The Boring Company végezze, amely egy amerikai alagútépítő vállalat, és amelynek vezetője Elon Musk, az amerikai milliárdos és egykori Trump-támogató.
Képzeljük el, hogy az Egyesült Államok és Oroszország, Amerika és Afro-Eurázsia között egy különleges kapcsolatot teremt a Putyin-Trump alagút – egy 70 mérföld hosszú csoda, amely az összetartozást jelképezi. A hagyományos költségvetés több mint 65 milliárd dollárra rúg, azonban a @boringcompany innovatív megoldásai révén ez az összeg akár 8 milliárd dollárra is csökkenthető. Dolgozzunk együtt a jövőnkért! – írta Dmitriev Musknak az X-en.
Musk részéről még nem történt azonnali nyilvános reakció.
Az alagúton túli területen hatalmas költségekkel járna az infrastruktúra kiépítése és korszerűsítése a szoros mindkét oldalán. Csukcsföld jelenlegi úthálózata és vasúti rendszere a legoptimistább forgatókönyv szerint is meglehetősen ritka. Dmitriev említette, hogy a hidegháború idején felmerült egy javaslat egy „Kennedy-Hruscsov Világbéke híd” megépítésére a szoroson. Az akkori időkből egy vázlatot is közzétett, amely bemutatja az elképzelt híd lehetséges nyomvonalát, valamint egy grafikát, amely az új alagút potenciális útvonalát ábrázolja.
Dmitriev hangsúlyozta, hogy az RDIF már elindította a befektetéseit egy hasonló, szimbolikus projekt keretein belül, és sikeresen megvalósította az első orosz-kínai vasúti hidat. Most itt az idő, hogy további lépéseket tegyünk, és az emberiség történetében először hidat építsünk a kontinensek között. Elérkezett a pillanat, hogy Oroszországot és az Egyesült Államokat összekapcsoljuk.
Dmitrijev azt is felvetette, hogy az Egyesült Államok csatlakozhatna Oroszországhoz és Kínához közös "szénhidrogén-projektekben az Északi-sarkvidéken", utalva a kibővített olajfúrásokra. "Oroszország minden bizonnyal szemet vetett a közös orosz-kínai-amerikai projektek lehetőségére, beleértve az Északi-sarkvidéket is, különösen az energiaszektorban" - mondta Dmitrijev a múlt hónapban az orosz TASZSZ hírügynökség szerint - írja az Al Jazeera.
Oroszország titkos, hidegháborús aktát osztott meg az Egyesült Államokkal John F. Kennedy volt amerikai elnök meggyilkolásáról. A nyilvánosságra hozatalra akkor kerül sor, amikor Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök folytatják az ukrajnai háború lezárását célzó tárgyalásokat, Budapesten - írja a Money Control.
Egy különleges, 350 oldalas szovjet korabeli dokumentum került elő, mely állítólag a Kreml saját megállapításait tartalmazza John F. Kennedy meggyilkolásával kapcsolatban. A dokumentumban egy különösen meglepő elem található: egy térkép, amelyen a "Kennedy-Hruscsov Világbéke híd" felirat olvasható. Ez a térkép egy javasolt közlekedési összeköttetést ábrázol a Bering-tengeren, Alaszka és Oroszország között. Emellett egy kézzel írott üzenet is szerepel rajta: "Meg lehet és meg is kell építeni Alaszka és Oroszország között. Azonnal." Ez a felfedezés új fényt vet a hidegháborús kapcsolatokra és a két nagyhatalom közötti lehetséges együttműködésre.
Miért éppen most tette közzé Moszkva ezt a dokumentumot? Sok szakértő szerint az időzítés nem csupán véletlen. "Ez egy propagandistratégia? Elképzelhető" – figyelmeztetett Jefferson Morley, aki a republikánusoknak nyújt segítséget a dokumentum elemzésében. "Nyilvánvaló, hogy az orosz fél valamilyen előnyt remél attól, hogy ezt az információt nyilvánosságra hozza... Nagyon körültekintően kell eljárnunk."
Az Oroszország és az Egyesült Államok közötti Bering-szoroson átívelő kapcsolat gondolata már régóta foglalkoztatja a szakembereket és a politikai elemzőket. 2016-ban a Schiller Intézet kiadott egy jelentést, melynek címe "Pekingtől Seattle-ig a Bering-szoroson keresztül" volt, és ez az elképzelés újra a figyelem középpontjába került. Az intézet szakértői úgy vélték, hogy a Bering-szoros alagút megvalósítása nem csupán egy infrastrukturális projekt, hanem a brit birodalom geopolitikai hatalmának közelgő megszűnésének egyik legfontosabb jelképe lehet. Ezen a ponton az Egyesült Államok, Oroszország, Kína és India közötti együttműködés új alapokra helyezhetné a békét és a fejlődést a világban.
Mario Nawfal, az internetes kommentátor, a régi hídjavaslat és a jelenlegi politikai helyzet közötti párhuzamot vonva, azt firtatja: "Lehetséges, hogy egy hidegháborús vízió valóban összehozhatja a két kontinenst?" Ezzel a megjegyzéssel JFK legendás javaslatára utal, amely a Békehíd létrehozására irányult. Nawfal emellett felveti a kérdést is, hogy miért tette közzé Oroszország a titkos fájlt: "Milyen okból engedi Putyin, hogy az amerikai konzervatívok hozzáférjenek olyan robbanásveszélyes hidegháborús információkhoz éppen most?"
