A németországi hatalmas kiadások könnyen politikai konfliktusok forrásává válhatnak.
2025. május 6-án ismételten mélyrehatóan megvizsgáljuk, hogy a LegalTech és a Digital Compliance milyen módon befolyásolják a vállalatok versenyképességét. Emellett feltárjuk azokat a kulcsfontosságú jogi és szabályozási aspektusokat, amelyek alapvetően meghatározzák a digitális térben való vállalati jelenlétet.
Friedrich Merz konzervatívjai és a Szociáldemokrata Párt (SPD), akik a múlt havi választások után koalíciós tárgyalásokat folytatnak, jövő héten terjesztik javaslataikat a német parlament elé - tudta meg a Reuters.
A Zöldek, akiknek voksai döntő szerepet játszanak a reform elfogadásában, jelenleg még nem jelezték, hogy támogatnák azt, hivatkozva a klímavédelemre irányuló kezdeményezések és támogatási programok elégtelenségére.
Közben a szélsőjobboldali Alternatíva Németországért (AfD) és a radikális Baloldali párt jogi akciókkal próbálnak nyomást gyakorolni.
A berlini irányváltás potenciális fordulópontot jelent az euróövezet gazdaságában, miután Németország szomszédjai évtizedeken át bírálták az országot, amiért túlzott költségvetési takarékossággal visszafogta a regionális növekedést.
A tervek szerint eltörölnék az önként vállalt, második világháború után védelmi kiadási limitet is, amely miatt Németország rendszeresen vagy nem teljesítette, vagy éppen csak elérte a NATO-célokat.
Ez tükrözi azt a szélesebb európai tudatosságot, hogy a kontinensnek nem szabad kizárólag az Egyesült Államokra hagyatkoznia a regionális biztonság fenntartásában.
A közgazdászok körében viták folynak arról, hogy a védelmi költségek emelése és az infrastrukturális fejlesztések valóban hozzájárulhatnak-e az ország versenyképességének fokozásához. Olyan neves szakértők, mint Mario Draghi, az Európai Központi Bank korábbi elnöke, ezt a kérdést különösen lényegesnek tartják az euróövezet gazdasági növekedésének serkentésében.
Az INSA legfrissebb közvélemény-kutatása alapján kiderült, hogy a német lakosság 49%-a a költségvetési korlátok enyhítését pártolja, míg csupán 28% van ellene.
Az adósságszabályok módosításához és egy új, különleges alap kialakításához elengedhetetlen a kétharmados parlamenti támogatás. Jelenlegi elképzelések szerint egy 500 milliárd eurós infrastruktúra alapot hoznának létre, amely mellett hasonló nagyságú védelmi alap is kialakulhat, köszönhetően a tervezett államkötvény-kibocsátásoknak.
Az üzleti lobbik pozitívan fogadták a javasolt intézkedéseket, ugyanakkor hangsúlyozták, hogy elengedhetetlen a szabályozási reformok bevezetése is. Robin Winkler, a Deutsche Bank Research vezető közgazdásza, úgy véli, hogy ez a lépés "a német poszt-világháborús történelem egyik legfontosabb paradigmaváltása lehet". Ugyanakkor kiemelte, hogy még számos részletet tisztázni kell, és figyelembe kell venni a végrehajtás során felmerülő kockázatokat is.
Az alábbiakban egyedi stílusban átfogalmazom a forrást: "Információforrás: Reuters"
