Pokorny Lia szavai mintha egy szörfdeszkán egyensúlyozva suhanásra invitálnának, ahol a jó élmények hullámain ringatózom.

A magyar társadalom folyamatosan öregszik, ám sajnos nem rendelkezik megfelelő felkészültséggel ahhoz, hogy ezt a folyamatot tudatosan és méltóságteljesen kezelje. Pedig számos lehetőség áll rendelkezésre, amelyek segítségével az öregedés folyamata tudatosan és harmonikusan élhető meg. Ennek ellenére a jelenlegi helyzet Magyarországon a következőképpen alakul:

A kutatások szerint a magyarok átlagosan 3,1 évvel fiatalabbnak érzik magukat, mint amennyi valójában a koruk. Érdekes módon, ahogy az idő múlik, egyre inkább úgy vélik, hogy fiatalabbak a tényleges életkoruknál. Például a 70 év felettiek esetében ez az eltérés már 7,7 évre nő. Elméleti szinten az emberek 77 százaléka büszkeséggel tekint az öregedésre, ám van egy ellentmondás: a magyarok hajlamosak elutasítani az "idős" címkét. A 60 év felettiek csupán 22 százaléka, míg a 70 év felettieknek mindössze 46 százaléka tartja magát idősnek.

Mindeközben 2030-ra minden harmadik magyar munkavállaló 55 év feletti lesz. Bár az 50-69 évesek többsége még aktívan dolgozik, és elvárás velük szemben, hogy továbbra is tevékenyek maradjanak, a legtöbbjüknek nincs erre mintája - ahogyan arra sem, hogyan gondolkodjanak pozitívan az idő múlásáról.

A kutatást bemutató beszélgetés középpontjában az ageizmus, vagyis az életkorral kapcsolatos negatív előítéletek álltak. Meglepő, hogy számunkra, magyarok számára, még kifejezésünk sincs rá, holott ez a jelenség legalább 1,4 millió embert érint hazánkban.

A panelbeszélgetés során Pokorny Lia is megszólalt, aki nemrégiben a kortalan szépség-díjat vehette át. A szabadúszó színésznő megosztotta tapasztalatait arról, hogy körülbelül negyvenéves korában érezte meg a kor előrehaladtával járó félelmeket és bizonytalanságokat. Ám ezt követően egyfajta belső átalakulás következett be nála, amely új perspektívát adott az élet és a szépség fogalmának megértésében.

"Mivel a félelemnél jobban semmi nem öregít, jó ideje figyelek arra, hogy azt csináljam, ami jó nekem, és ami érdekel. A legfontosabb, hogy jól érezzem magam a bőrömben. Mindig is fontos volt számomra az önismereti munka, sokat dolgoztam magamon, hogy harmóniában tudjak élni. Amióta tudatosan azzal foglalkozom, ami feltölt, én is másképp ragyogok és más visszajelzéseket kapok. Ezért az 50. születésnapom már csak jó érzésekkel telt. Olyan érzésem van régóta, mintha egy szörfön lennék, amivel rácsúszok dolgokra, és ezzel egy folyamatosan áramló pozitív érzés tölt el" - mesélt a saját korához való nem mindennapi viszonyáról a színésznő.

Pokorny Lia kifejtette, hogy az idő folyamatosan halad, és rajtunk áll, hogyan éljük meg ezt az utat. Büszke arra, hogy hátat fordított a kőszínházi világnak, és bátran belevágott az önálló vállalkozásba. Szavai szerint ez merész döntés volt, de még inkább kockázatos lett volna ragaszkodni olyan környezethez, ahol nem érzi magát komfortosan.

"Mintha a szabadság küszöbén állnánk" - osztotta meg gondolatait az alternatív terv megvalósításának élményéről.

Steigervald Krisztián, a generációk közötti különbségekkel foglalkozó kutató, kifejtette, hogy rendkívül bonyolult meghatározni, ki is számít igazán öregnek. Sokan hajlamosak úgy vélekedni, hogy az öregséget a nagyszülői státusz vagy a nyugdíjba vonulás jelzi.

"Csakhogy globális kultúraváltás történt időközben. Régen középkorúként nyugdíjba mentek az emberek, ma ez jóval később, egyeseknél sosem történik meg. Később leszünk nagyszülők is. Bár vannak biológiai sávhatárok, amelyek meghatározóak, de minden attól függ, milyen szerepet veszünk fel, s hogyan látnak, gondolnak minket. Az öregség sokszor a társadalom bírálata" - jelentette ki a szakértő.

A megnyúlt időskor következtében ma már szinte lehetetlen, hogy korán öregedjünk.

A generációkutatók megfigyelése szerint a jelenlegi 40-60 éves korosztály az első, amelynek tagjainak meg kell tanulniuk, hogyan lehet aktívan dolgozniuk még 65 éves korukban is. Ez a helyzet jelentős stresszt és nyomást gyakorol a középkorúakra, hiszen eddig nem volt példa arra, hogy egy teljes generáció ennyire hosszú időn át maradjon a munka világában. Az is felvet kérdéseket, hogy ez a korosztály mennyire hajlandó elfogadni az öregedést, mikor jön rá erre, és hogyan viszonyul a saját korosodásához.

Steigerwald hangsúlyozta, hogy bár az idősebb korosztály, akik később öregednek, egyre inkább elfogadottá válik, mégis aggasztó tendencia, hogy a munkahelyeken az 50 év felettieket továbbra is előítéletek sújtják, és sok esetben nem kapják meg a szükséges lehetőségeket. Pedig 2030-ra a munkavállalók harmada 50 év feletti lesz. Ha a munkaerőpiac nem veszi komolyan ezt a problémát, komoly munkaerőhiánnyal nézhet szembe a jövőben.

Dr. Szondy Máté pszichoterapeuta szerint a közösségi médiából áradó fiatalság- és szépségkultusz is oka lehet az öregség mai napig tapasztalható negatív felhangjainak.

A médiumok felelőssége ebben a kérdésben óriási, hiszen folyamatosan ránk nehezedik az a nyomasztó elvárás, hogy csak a fiatalok élete értékes. Ez a hozzáállás akadályozhatja az egészséges és pozitív öregedés folyamatát. A reklámok világában gyakran a klasszikus negatív sztereotípiák szerint ábrázolják az idősebb generációt, akiknek állandóan valamilyen problémájuk van. Pedig létezik más megközelítés is, ami sokkal kedvezőbb lehet – véli a szakember a beszélgetés során.

Beszélt arról az ártalmas folyamatról, amely során a korral kapcsolatos előítéletek - mint például, hogy a idősebb emberek már nem képesek új dolgokat tanulni, állandó fájdalmakkal küzdenek, és már semmi sem érdekli őket - sokszor elfogadásra találunk, majd csendben beépítjük a saját világképünkbe. Ez a mentalitás viszont visszahat a személyiségünkre, és sokan ennek megfelelően kezdik alakítani az életüket. Egy Yale-i kutatás eredményei azt mutatják, hogy akik előítéletesen gondolkodnak az idősekről, azok akár hét évvel korábban is öregedhetnek, hiszen ezek a negatív gondolatok végül önbeteljesítő jóslatokká alakulnak, és ez az egészségünkre is komoly hatással van. Itt az ideje, hogy véget vessünk az ageizmusnak!

"Tovább éljük napjainkat, mint valaha, így elengedhetetlen, hogy aktívan törekedjünk arra, hogy az extra éveinket egészségben és vitalitásban töltsük el. Az öngondoskodás kulcsfontosságú szerepet játszik egészségünk megőrzésében, ám gyakran nem kapja meg a megérdemelt figyelmet. Ez magában foglalja a betegségek megelőzését, a kisebb egészségügyi problémák kezelését, valamint a jó közérzetünk fenntartására irányuló tudatos lépések megtételét" - hangsúlyozta Lember Szilvia, a Haleon Hungary Kft. Country Managere.