Phanagoria rejtélyei: A görög színház korai nyomai a Fekete-tenger partvidékén.

Régészeti szenzáció: felfedezték az Arab-félsziget legősibb lakott települését!

A Phanagoriát kutató régészek a város szívében egy figyelemre méltó leletre bukkantak: egy közel harminc centiméter hosszúságú színházi maszk töredéke került elő a romok közül, váratlanul. Ez a különleges tárgy, amely a görög teátrumok világát idézi, a Kr. e. 2. századból származik, és az első kézzelfogható bizonyíték arra, hogy a településen színházi előadásokat is tartottak.

Dio Cassius és Polyaenus már az antik időkben említést tettek arról, hogy a Fekete-tenger északi partján színházak működtek; azonban a tudósok sokáig nem találtak tárgyi bizonyítékot ennek alátámasztására - egészen a közelmúltig. A legújabb felfedezések alapján Dr. Vlagyimir Kuznyecov, az expedíció vezetője úgy véli, hogy a phanagoriai színház egy domboldalon helyezkedett el, ahonnan a nézők gyönyörködhettek a tenger látványában, valamint a közeli Pantikapaion, a Boszporán Királyság fővárosának panorámájában.

Phanagoriát Kr. e. 543 körül alapították Teoszból érkező görög telepesek. Stratégiai fekvése miatt gyorsan a Taman-félsziget egyik legjelentősebb városa lett. Kereskedelmi és kulturális központként vetélkedett Pantikapaionnal, a mai Kercs területén fekvő fővárossal is.

Az elmúlt évtizedekben végzett ásatások során számos kiemelkedő felfedezés történt a területen. Felfedezték például Mithridatész palotájának maradványait, korai keresztény bazilikákat, sírfeliratokat és temetkezési helyeket is. A most megtalált maszk ehhez a sorhoz csatlakozik, tovább színesítve a város kulturális arculatát.

A felfedezett maszk nem csupán egy egyszerű tárgyi emlék, hanem egy olyan színházi hagyomány kézzelfogható bizonyítéka, amely összekötötte Phanagoriát a tágabb görög világ kultúrájával. Ez a felfedezés azt is alátámasztja, hogy a görög színház nemcsak a központi városokban, hanem a birodalom peremvidékein is virágzó kulturális jelenség volt. A színházi kellék, amely a Dionüszosz kultuszának mély hatását tükrözi, egyúttal a vallás és a politika szoros összefonódásáról is árulkodik. Phanagoria nem csupán egy élő, lüktető metropolisz volt a Fekete-tenger partjain, hanem egy olyan hely, ahol a színház és a vallás szerves része volt a közösség életének.