Budapesten a patkányfalkák megjelenése egyre szembetűnőbbé válik. A város különböző részein megfigyelhető, hogy ezek az állatok csoportosan mozognak, ami aggasztó jelenség a közegészségügy szempontjából. A Demokráta cikkei rávilágítanak arra, hogy a város

A cikk elektronikus úton való megosztásához kérjük, kattintson ide, vagy másolja le a következő linket és küldje el: https://demokrata.hu/magyarorszag/patkanyfalkak-budapesten-993647/

A hatvanas évek patkányproblémái 1972-re értek véget Budapest történetében, amikor a város vezetése a Bábolnai Fertőtlenítő Állomásra bízta a feladatot. A cég innovatív módszereivel egy 21 hónapos patkányirtási programot indított. Ekkor a fővárosi épületek több mint 30%-a volt érintett a rágcsálók inváziójában, de az átfogó beavatkozás révén ez a szám drámai módon, mindössze fél százalékra csökkent. A bábolnai szakemberek először felmérték a fertőzési gócokat, majd elkezdték az irtást. A helyzet folyamatos nyomon követése érdekében minden kerületet kéthavonta ellenőriztek, biztosítva ezzel a patkánymentes állapot fenntartását. Ezen túlmenően védősávokat alakítottak ki Budapest körül, hogy megakadályozzák a környező településekről és mezőkről érkező újabb rágcsálócsapatok betörését a fővárosba.

Az Egészségügyi Világszervezet rágcsálószakértője a budapesti gyakorlatot a világ legjobb hosszú távú patkányellenes programjaként értékelte 1998-ban. Ez az üdvözítő állapot tartott egészen 2018-ig.

Mára már szinte minden budapesti lakosnak van egy különleges patkánytörténete, amelyet szívesen megoszt. Vannak kerületek, ahol óvodásokat kellett hazaküldeni, mert a kis épületben patkányok szaladgáltak. Más helyeken a pincék és padlások váltak a rágcsálók birodalmává, ahol szinte mindennapos a találkozás ezekkel az „új lakókkal”. Egyesek arról mesélnek, hogy az utcákon és tereken felfedezett példányokkal való találkozás borzongató élmény volt számukra. Néhány éve pedig a hírekben arról cikkeztek, hogy az egyik metróvonalat ideiglenesen le kellett zárni, mert a patkányok szétrágták az elektromos vezetékeket, ami tűzveszélyt okozott.

Mert a patkányok, méltón rendszertani besorolásukhoz, bármit megrágnak, óriási károkat okozva az embernek, a gazdaságnak és a közintézményeknek. E károk nagyságát ma már felbecsülni sem lehet a szüntelenül terjeszkedő patkánykolóniák miatt.

Ezek az állatok rendkívül szaporák, és szoros, jól szervezett közösségeket alkotnak, erről korábban már részletesebben írtunk. Egyetlen nőstény, amely háromhavonta képes utódokat világra hozni, akár 10-16 kölyköt is szülelhet egy alkalommal. Így a szülőpárnak egy év leforgása alatt, az "unokákat" is figyelembe véve, akár ezer utódja is lehet. Ezek a rágcsálók nem magányos lények; egy domináns hím vezetésével csoportosulnak, és nagy területeket tartanak fenn ellenőrzésük alatt. Amikor táplálékot keresnek, akár egy kilométert is képesek bejárni. Nem válogatósak, mindenevők, és jellemzően nem agresszívak, hacsak nem érzik veszélyben kölykeiket vagy saját territóriumukat.

A probléma nagyságát mutatja, hogy a kerületi önkormányzatok lakossági fórumain a legtöbb panaszt éppen a patkányhelyzet váltja ki. Ezekre azonban rendszerint az a válasz, hogy az irtás a törvények szerint a Főpolgármesteri Hivatal feladata.

Az adatok világosan tükrözik a helyzetet: a rágcsálók mára dominálják a város életét. 2024-re a bejelentett patkányészlelések száma napi háromra, vagyis évente több mint ezerre nőtt.

A helyzet további fejleményeiről a Főpolgármesteri Hivatalhoz fordultunk. A válasz, amit kaptunk, nem éppen biztató: a 2024 első négy hónapjához viszonyítva stagnálás tapasztalható. Vannak olyan városrészek, ahonnan több bejelentés érkezik, míg más területeken csökkenés figyelhető meg. A helyzet hatékonyabb kezelése érdekében, valamint költségmegtakarítási okokból a főváros május 31-én felmondta az irtási szerződést a Bábolna Bio Zrt.-vel, így a patkánymentesítést ezentúl saját hatáskörben végzik. Ez nem lesz egyszerű feladat, hiszen éppen ebben az időszakban kezdődik az a szaporodási időszak, amely újabb patkánykolóniák megjelenését vonhatja maga után a budapesti lakók számára.

A kapott válasz sajnos nem érintette kérdésünket, miszerint terveznek-e egy átfogó felderítő és irtási akciót az egész város területén. Valószínű, hogy ennek költségei ma már meghaladják az egymilliárd forintot is. Ennek következtében a város vezetése jelenleg inkább azzal foglalkozik, hogy hasznos tanácsokkal segítse a lakosokat a problémák kezelésében, valamint frissíteni kívánják a város patkánytérképét, amely jelenleg nem üzemel. Azonban ha valaki bejelentést tesz, akkor napjainkban is sor kerül eseti patkányirtásra: 24-48 órán belül patkánycsapdát telepítenek a bejelentő helyszínén.

A patkánycsapdák alkalmazása gyakran nem hoz tartós megoldást, főként a kolóniák méretének következtében. A Bábolna Bio Zrt. weboldalán is olvasható, hogy az egyedi megoldások nem vezetnek átütő eredményekhez. Ennek is köszönhetően napjainkra virágzó iparággá vált a patkányirtás, és a városban, valamint környékén gombamód szaporodtak el a téma szakértői. Az általuk kínált szolgáltatások azonban nem éppen pénztárcabarátok. Egy egyszeri kémiai beavatkozás díja körülbelül 30 ezer forint, míg minden további csapda telepítése további négyezer forintot jelent. A biológiai mentesítés kissé drágább, hiszen a szakemberek kutyák segítségével keresik fel a patkányfészkeket, majd vadászgörényekkel végeznek a rágcsálókkal. Ennek az akciónak az ára 80 ezer forint. Azonban tartós eredményeket ettől sem igazán várhatunk. A közeli területeken élő patkányok mindössze egy hónapon belül visszatérnek, hogy elfoglalják a felszabadult életteret, így biztosítva a saját szaporulatuk számára a szükséges helyet.

Ebben a helyzetben a fővárosiaknak egyetlen lehetőségük maradt arra, hogy visszaállítsák a civilizált körülményeket: valahogyan rá kell bírni a főváros vezetését arra, hogy az adóbevételekből szánjanak pénzt a város egészére kiterjedő, átfogó patkánymentesítésre is. Egyszer már bebizonyosodott, hogy nem csodát kell tenniük. Csupán el kell végezni a munkát, amivel a városlakók megbízták őket.