Pánik tört ki a környéken: kilenc hatalmas, 700 kilós bivaly szökött meg a karámból!

A gyász fájdalmas árnyéka nehezedett Stohl András családjára az idei karácsonykor: „Ez volt az első év, hogy az asztalunkon már nem volt ott az ő készítette bejgli.”

Barna Brigitta, a Magyar Bivalytenyésztők Egyesületének ügyvezető titkára Facebook-bejegyzésben hívta fel a figyelmet az állatok kóborlására, mint mondta azért, hogy sem ember, se bivaly ne kerüljön veszélybe. Elismerte, a bivaly kinézetre valóban félelmetes állat, bár alapvetően csendes, magának való jószág.

Azonnal reagáltunk az esetre, és az állatok felkutatásába kezdtünk, ám a kis csorda szétszéledt, és kilenc különböző irányba indultak el. Volt, akit egy forgalmas út mellett láttak. Kifejezetten aggódtam, hogy egy úttest mellett kóborló bivaly balesetet okozhat, és az sem lett volna ideális, ha megijed egy simogatótól - mesélte Brigitta. Hozzátette: a bivalyok nem éppen házi kedvencek, és ezek a példányok ráadásul rideg tartásban élnek. Még ha ismerik is az emberek jelenlétét, a fizikai érintkezést egy hatalmas bikával mindenképpen érdemes elkerülni.

A helyi gazdák aktívan részt vettek a keresési folyamatban, közöttük Halász Fanni is, aki nap mint nap, akár kétszer is ellátogat az Egyesület által felügyelt területre, hogy gondosan ellenőrizze bérlet alatt álló bivalyait.

A három kis gazfickó, akik a verekedést kirobbantották és az idősebb bikát is megpróbálták megfélemlíteni, elkülönítésre kerültek, így már nem tudják zaklatni a többieket - nyilatkozta a Blikknek. - A bivaly általában sokkal inkább tart tőlünk, mint mi tőle; ha kiszállnék az autóból, ők biztosan arrébb húzódnának. Persze, ha félnek vagy terelni próbálják őket, akkor érdemes óvatosnak lenni. Amikor az egyik csavargó megállt és felém nézett, bennem is felmerült a gondolat: most tényleg futnom kéne.

A bivalycsapat legkalandosabb tagját a somogyi Bélavártól 25 kilométerre sikerült befogni. Jelenleg egy közeli tehenészetben él, ahol "fogságban" van. A többiek viszont már visszatértek a legelőre, ahol teljesen nyugodtan legelésznek, és észre sem veszik, ha valaki vagy egy autó elhalad mellettük.

- Régebben nagyon aktív volt a migránsforgalom errefelé, a bivalyok kerítése mellett gyakran megfordultak a rendőrök is. Ha siettek, előfordult, hogy nem zárták vissza a kapukat, de a bivalyok nem szöktek meg, mert nem olyanok - mesélte K. Lajos, a csurgói vadász, aki rendszeresen jár a karám mellett. - Már láttam bivalyokat verekedni, az egészen különleges látvány. Gondolom, most is attól féltek a gazdák, hogy a verekedések során elkóborolt állatok egymásnak eshetnek, ami veszélyes helyzetet teremthetett. Ilyen esetekben jobb távol maradni a közelükben!