"Az iskola megkezdése előtt egy nulladik évfolyamra lenne szükség."

Egy új rendelettervezet alapján a Belügyminisztérium azt javasolja, hogy az óvodákban pótolják a gyerekek lemaradásait. Azonban a Magyar Hangnak nyilatkozó pedagógusok véleménye szerint az óvodai intézmények már most is megfelelően végzik a dolgukat. Szerintük a probléma gyökere abban rejlik, hogy a sok hatéves gyermek még nem elég érett az iskolai kihívásokhoz. Emellett folyamatosan nő azoknak a gyerekeknek a száma, akik sajátos nevelési igényekkel rendelkeznek, míg az iskolai követelmények nem igazodnak a "gyerekanyag" folyamatosan változó igényeihez.

Valójában régóta szükség lenne egy előkészítő, nulladik évfolyamra az iskolai éveket megelőzően. Ezt a véleményt egy Pest megyei óvodában dolgozó pedagógus osztotta meg a Magyar Hanggal. Hozzátette, hogy nem öt-hat, hanem inkább hat-hét éves korban lenne ideális bevezetni ezt az előkészítő évet. Szerinte a gyerekeket csak ezután érdemes iskolába küldeni, mivel ekkorra már biztosan iskolaérettek lesznek a többségük számára. Az iskolai előkészítő év gondolata már korábban is felmerült a hazai oktatási rendszerben, ám sajnos ugyanilyen gyorsan feledésbe is merült.

Most a kormány mégis hozzányúlna az iskola-előkészítés témájához. A Magyar Hang által megkérdezett óvodapedagógusok viszont nem igazán értik, hogy mit szeretne a kormány a legújabb, miniszterelnök által jegyzett rendelettervezettel. Ez azt írná elő, hogy lehetőleg külön csoportban fejlesszék az óvodában azokat a gyerekeket, akik következő évben iskolába mennek. A hatéves kori kötelező beiskolázáshoz továbbra sem nyúlnának. Pedig Vékony Tamásné, a Pedagógusok Szakszervezete óvodai tagozatának elnöke szerint a kormány valószínűleg eleve azért akar hozzányúlni a szabályozáshoz, mert problémákat észlelt - amelyek szerinte részben abból adódnak, hogy nem biztos, hogy iskolaérettek azok a gyerekek, akiket hat évesen beiskoláznak. A hatéves kori kötelező beiskolázást, amelyet 2020-ban vezetett be az akkori Emberi Erőforrások Minisztériuma, régóta kritizálják az oktatási rendszer szereplői és a szülők is: 2020 óta nem az óvoda és a szülő megegyezése, hanem az Oktatási Hivatal engedélye kell ahhoz, hogy egy gyermek akkor is óvodában maradhasson még egy évet, ha augusztus 31-ig betölti a hatodik életévét. Azt már a bevezetésekor is csak találgatták az érintettek és a szakértők is, hogy miért van szükség ilyen szabályozásra, de még nekik sem volt sok ötletük. Volt olyan óvodapedagógus is, akinek az jutott eszébe, hogy a döntéshozók a gyerekek korábbi beiskolázásával "spórolnának" az óvodai helyeken. A hivatalos indoklás az volt, hogy a rendszer legyen "egységes", ám a pedagógusok éppen azt hangsúlyozták a leggyakrabban: a gyerekek éppen, hogy nem "egységesen" érnek meg az iskolára, ráadásul ezt az őket nevelő szülő és óvodapedagógus tudja legjobban felmérni. Bár az Oktatási Hivatal döntése után kérni lehet szakszolgálati vizsgálatot, ami alapján mégis visszatartható még egy évre az óvodában a gyermek, jóval bonyolultabb és bürokratikusabb folyamat lett hétévesen iskolába küldeni a gyerekeket.

A Népszava által a Központi Statisztikai Hivataltól kikért adatok szerint ennek meg is lett az eredménye: 2020 után jelentősen csökkent a hatévesek aránya az óvodákban. Tavaly is tovább nőtt viszont a sajátos nevelési igényű tanulók száma: az egy évvel korábbi 102,2 ezerről 107,4 ezerre. Csak az általános iskolákban 63 ezer diák sajátos nevelési igényű, ami az általános iskolások 8,8 százalékát jelenti. Idén 4088 első osztályos gyerek évismétlő, ez a gyerekek 4,2 százaléka. Vékony Tamásné szerint az óvoda most is elvégzi az iskolakezdéshez szükséges fejlesztési munkát, ráadásul egyénre szabottan - nem érti, mit változtatna ezen egy külön csoport azon kívül, hogy kiszakítja a gyerekeket a korábban megszokott csoportjukból. Ráadásul a rendelet sem tartalmazza, hogy mi lenne ennek az egy évnek a szakmai tartalma. Külön csoportot csak ott kellene létrehozni, ahol eleve három vagy több csoport van, a többi óvodában egyénileg kellene biztosítani a közelebbről meghatározott iskolai előkészítő fejlesztést, ami Vékony Tamásné szerint egyrészt most is van, másrészt nem csak az utolsó évben.

- Az óvodai nevelés országos alapprogramjában jelenleg is szerepel az iskolához szükséges készségek fejlesztése. Ez nem az iskolát megelőző évben történik, hanem az óvodai nevelés teljes ideje alatt. A differenciálásnak, amit a rendelet említ, szintén meg kell valósulnia a jelenlegi szabályok szerint is, a gyerek egyéni fejlődési és érési ütemét figyelembe véve kell őt felkészítenünk az iskolára - magyarázta a Magyar Hangnak a pedagógus.

Egy elkötelezett óvodapedagógus már a 4-5 éves gyerekek esetében is észlelheti, ha az iskolához szükséges képességeik nem fejlődnek optimálisan. Ráadásul eddig is végeztek részképességméréseket, amelyeket gyógypedagógusok irányítottak, és ezek segítségével kiszűrték azokat a gyerekeket, akiknek valamilyen területen fejlesztésre van szükségük. Ha indokolt volt, ezeket a kicsiket egyéni vizsgálatra irányították - magyarázta Vékony Tamásné. Szerinte sok gyerek iskolaérettségének hiányosságai inkább az iskolához, mint az óvodához köthetők. „Nem vagyok biztos abban, hogy a gyerekek többsége a megfelelő ütemben kezdi meg iskolai tanulmányait, és azt sem gondolom, hogy az első osztályos tananyag mennyisége megfelelő lenne. Elterjedt nézet, hogy a gyerek inkább ismételje az első osztályt, mert abból nem származik hátránya. Én viszont úgy vélem, hogy a gyermek számára hátrányos lehet, ha az óvoda után, ami már önmagában is jelentős változást hoz, az iskolai közösség és a tanító is egy év elteltével lecserélődik” - osztotta meg véleményét. Hangsúlyozta, hogy a gyerekek fejlődése és életritmusuk alapvetően megváltozott az utóbbi évtizedekhez képest. Szerinte elengedhetetlen, hogy az iskolai oktatás is alkalmazkodjon ehhez az új helyzethez.

A cikk elején megszólaló óvodapedagógus véleménye szerint a "gyerekanyag" jelentős változásokon ment keresztül. Megfigyelései alapján egyre gyakoribbak az idegrendszeri tünetek és az éretlenség, ugyanakkor a mai gyerekek sokkal szélesebb körű ismeretekkel rendelkeznek a világról, mint a digitális kor előtti generációk. Kiemelte, hogy ideális lenne reagálni erre a helyzetre, és egy iskola-előkészítő év keretében integrálni e két különböző képességprofilt, mindezt még az óvodai környezetben, de már gazdagabb tudásanyaggal. Hangsúlyozta, hogy ezt mindenképpen 6-7 éves korban érdemes megvalósítani.

A gyerekek iskolai érettsége már jó ideje aggodalmat kelt a szakmai körökben. Deák Ágnes, aki hosszú éveken át irányította egy debreceni pedagógiai szakszolgálat munkáját, a Magyar Hangnak kifejtette, hogy egyre gyakrabban tapasztalják, hogy az 5-6 éves gyerekek nem rendelkeznek a szükséges képességekkel az iskolakezdéshez. Sokuknál figyelemzavarok jelentkeznek, és mozgásfejlődésük is elmarad a kívánt szinttől. - A gyerekek számos ingernek vannak kitéve, azonban gyakran hiányzik az életükből a stabilitás és a napi rutin, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy nyugodtak és kiegyensúlyozottak legyenek, így képesek legyenek a koncentrációra. Ezért sokan még egy mese végighallgatására sem képesek. Ráadásul a digitális eszközök használata nem segít a szükséges reflexek, például a ceruzafogás vagy a fej-nyak kontroll fejlesztésében, amelyek kulcsfontosságúak az írás tanulásához. A szakember elmondása szerint az iskolába készülő gyerekek 90 százaléka számára szenzoros tornára lenne szükség. Ezért nem meglepő, hogy a szakszolgálatuk is ritkán javasolta, hogy az érintett gyerekek még egy évet töltsenek óvodában, inkább arra ösztönözték őket, hogy hatévesen kezdjék meg az iskolát. Az ő tapasztalataik persze csak a szülők által megkeresett gyerekekre vonatkoznak; a többi esetben az iskola már a saját problémáival szembesült.