Nem csupán a tőzsde és a televízió, hanem a Lenin Intézet színhelye is volt az a híres épület, amely mostantól a Tiborcz család javát szolgálhatja.
Nem volt jó Tőzsdepalotának, Technika Házának, tévészékháznak, de jó lesz a NER-nek a 15 éve üresen álló Szabadság téri palota. Megmutatjuk, kik hogyan harcoltak azért, hogy birtokon belül legyenek.
Az egyszerűen csak Újépületnek nevezett hatalmas laktanya, börtön, katonai akadémia soha nem lopta be magát a pestiek szívébe. A mai Szabadság téri Tőzsdepalota helyén álló XVIII. századi épület bumfordi tömege mellett ehhez az is hozzájárult, hogy az udvarán végezték ki 1849-ben gróf Batthyány Lajos miniszterelnököt. A kiegyezés után mégsem az volt az első, hogy lebontsák. Nyomdát, árvaházat akartak telepíteni a rossz emlékű falak közé, atlétikai versenyekre is kiválónak bizonyult az udvara. A nem kevésbé gyűlölt Citadellát például azért nem bontották le, mert a városnak nem volt rá pénze, az Újépület viszont azért kapott csákányt 1897-ben, mert a közelében felépült Parlament miatt alaposan felértékelődött a terület, s a "magyar Bastille" már gátolta a város északi terjeszkedését.
Az épület helyén létrejött tér a szabadságharc utáni megtorlásokban játszott szerepére emlékezve kapta a Szabadság nevet, az oda torkolló utcák pedig az 1848-1849-es hősök neveit. Az újonnan megnyílt terület lett a rohamtempóban fejlődő ország pénzügyi, kereskedelmi központja. A Nemzeti Bank mai épülete az akkori közös jegybank, az Osztrák-Magyar Bank székháza volt, ott épült fel a Magyar Kereskedelmi Csarnok Rt., a Postapénztár és az Adria Tengerhajózási Rt. otthona, a tér teljes nyugati oldalát pedig a kibontakozó kapitalizmus legerősebb szimbóluma, a Tőzsdepalota foglalta el.
A dualizmus korának önbizalmát mutatta, hogy Magyarországon állt a kontinens legnagyobb börzeépülete. 1907-ben, Alpár Ignác tervei alapján készült el, egyik végében az áru-, a másikban az értéktőzsde működött, a termek hatalmas, nyolcméteres ablakai ma is tekintélyt parancsolóak. A timpanonnal koronázott monumentális kapuzat 20 méter magas, amit két oroszlános, neoreneszánsz torony fog közre. A 145 méter hosszú, 60 méter széles palota homlokzatán elhelyezték Merkúr, a kereskedelem és Héphaisztosz, az ipar istenének szobrát, belül Zsolnay-kerámiák, márvány, aranyozás emelte az intézmény fényét.
"Az épület díszítései, noha bőségesen kidolgozottak, mégsem elégítik ki a tőzsde munkatársainak igényeit."
A Magyarország című lap megjegyzése szerint az átadás után a nagy csarnokok akusztikájának minősége rendkívül kedvezőtlen volt, hiszen az erős visszhang miatt a beszédek érthetetlenné váltak. A folyosók sötétnek és szűknek tűntek, ami nem segítette a rendezvény hangulatát. Ezen a helyzeten az államosítást követően, 1948-ban sem változtatott semmi, amikor a tőzsde "érdeklődés hiányában" megszűnt, és a helyét a Kereskedelem- és Szövetkezetügyi Minisztérium, majd a Vörös Akadémia, végül pedig a Lenin Intézet foglalta el.
