Sokan talán nem is sejtik, hogy a tartós munkanélküliség milyen mélyreható pszichológiai következményekkel járhat. Az állandó álláskeresés stresszhelyzete, a kilátástalanság érzése és a társadalmi kirekesztettség mind hozzájárulhat a mentális egészség rom

Az egyéni és társadalmi dimenziókban egyaránt komoly következményekkel jár, ha valaki legalább 12 hónapja aktívan keres állást, azaz tartós munkanélküliségben él. A munkanélküliség időtartamának növekedésével egyre csökkennek az elhelyezkedési lehetőségek, miközben a szegénység és a társadalmi kirekesztettség kockázata folyamatosan nő. A tartós munkanélküliség nem csupán az egyén lelki és anyagi jólétét rontja, hanem a nemzetgazdaságot is hátrányosan érinti: csökken a fogyasztás, a bruttó hazai termék (GDP), a termelékenység, valamint az állami bevételek is. Az OECD-országok átlagában 2022-ben a munkanélküliek negyede tartósan munkanélküli volt, míg Magyarországon ez az arány 34 százalékot tett ki. 2023-ra Magyarországon 70 ezer ember volt tartós munkanélküli, és a legnagyobb érintett terület Észak-Magyarország volt. A munkaerőpiacra való visszatérésük és integrálásuk érdekében a súlyosan hátrányos helyzetű munkavállalók és munkáltatóik bértámogatásban részesülnek, hogy elősegítsék a felzárkózást és a munkaerőpiacra való belépést.
A tartós munkanélküliek azok a személyek, akik már legalább 12 hónapja aktívan keresnek munkát, míg a rendkívül tartósan munkanélküliek esetében ez az időtartam legalább 24 hónapra (2 évre) nyúlik. E csoport tagjai gyakran tapasztalják a munkakeresés iránti motivációjuk csökkenését, ami együtt járhat a reményvesztéssel is. Ennek következtében előfordulhat, hogy a aktívan állást keresők közül egyesek kiszorulnak, és inaktív státuszba lépnek, miután már nem folytatnak munkahelykeresést. Őket passzív munkanélkülieknek nevezik.
A tartós munkanélküliség pszichológiai aspektusai mélyen befolyásolják a személyek életét és mentális egészségét. Azok, akik hosszabb időn keresztül keresnek munkát, gyakran tapasztalnak olyan érzelmi nehézségeket, mint a szorongás, a depresszió és az önértékelés csökkenése. A munka nem csupán anyagi biztonságot nyújt, hanem identitásunk és társadalmi kapcsolati hálónk szerves részét is képezi. A munkanélküliség hosszú távon rombolhatja az önbizalmat, mivel a folyamatos elutasítások és a sikertelenség érzése hozzájárulhat a reménytelenség állapotához. A pszichológiai hatások mellett a társadalmi izoláció is fokozódhat, hiszen a munkahelyi közösség hiánya miatt az egyén elszigetelődhet, ami tovább súlyosbíthatja a mentális terheket. Fontos, hogy a társadalom és a szakemberek felismerjék, hogy a munkanélküliség nem csupán gazdasági kérdés, hanem komplex pszichológiai problémakör is. A megfelelő támogatás, mint például a pszichológiai tanácsadás és a közösségi programok, kulcsfontosságúak lehetnek a helyzet javításában, hiszen segíthetnek az érintetteknek visszanyerni az önértékelésüket és motivációjukat a munkakeresés során.
A hosszantartó munkanélküliség az egyén életére jelentős hatással bír, és számos komoly kockázatot von maga után. Elsősorban a mentális egészség terén tapasztalhatók súlyos következmények, amelyek érzelmi és kognitív szinten egyaránt megmutatkoznak.
Hazai empirikus kutatás (Iloskity, 2004) rámutatott arra, hogy a tartós munkanélküliség nem csupán gazdasági problémát jelent, hanem jelentős társadalmi és pszichológiai következményekkel is jár. Az eredmények szerint a hosszú távú munkanélküliség hatással van az egyének önértékelésére, szociális kapcsolataikra, valamint a mentális egészségükre is. A kutatás hangsúlyozza, hogy a tartósan munkanélküliek gyakran tapasztalnak izolációt és stigmatizációt, ami tovább súlyosbítja helyzetüket. Az adatok alapján a megoldások keresése elengedhetetlen, hogy a társadalom ezen csoportjának reintegrációja sikeres legyen.
A tartós munkanélküliség komoly következményekkel járhat az érintettek életében. Azok, akik huzamosabb ideig nem találnak munkát, számos negatív pszichológiai hatásnak vannak kitéve, amelyek akár egészségügyi problémákhoz is vezethetnek. Ezenkívül a munkanélkülieket sújtja a szegénység és a társadalmi kirekesztettség veszélye is. Egy amerikai kutatás (Guvenen et al., 2017) szerint azok, akik több mint egy éve munkanélküliek, akár 40%-os bércsökkentéssel nézhetnek szembe tíz évvel a munkahelyük elvesztése után, és élethosszig tartó jövedelemcsökkenéssel is kalkulálhatnak, ami elérheti a 10%-ot.
Azonban nemcsak egyéni szinten vannak gazdasági vonatkozásai a tartós munkanélküliségnek, hanem összgazdasági szinten is: negatív hatást gyakorolhat a gazdasági növekedésre, az államháztartásra, sőt a társadalom egészére is:
Az OECD-tagállamok átlagában 2022 során a munkanélküliek körülbelül negyedét képezték azok, akik már több mint egy éve nem találtak munkát, így a tartós munkanélküliek aránya jelentős mértékben hozzájárult a foglalkoztatottsági statisztikákhoz.
Legnagyobb arányban Szlovákiában vannak jelen a tartós munkanélküliek, mivel a munkanélküliek 67 százalékát ők teszik ki. Hasonlóan magas az arányuk Görögországban (63 százalék) és Olaszországban (58,4 százalék). Ugyanakkor meglehetősen alacsony, 10 százalék alatti a tartós munkanélküliek aránya Izraelben (8,9 százalék), Mexikóban (3 százalék) és Dél-Koreában (1 százalék).
(minden harmadik munkanélküli egy évnél régebb óta keres állást), mellyel az OECD rangsor első harmadának végén álltunk 2022-ben.
Az EU szintjén 2023-ban a munkanélküliek 35 százalékát tették ki a tartósan munkanélküliek, mely érték folyamatosan mérséklődik 2015 óta. Az Eurostat közlése szerint a tartósan munkanélkülieken belül a nemek aránya nagyjából egyforma (a férfi munkanélküliek 35,2 százaléka, a nők 34,9 százaléka 2023-ban), míg többségük, 53 százalékuk 50 és 64 év közötti volt 2022-ben az EU-szintjén. Továbbá a tartós munkanélküliek többsége alacsony iskolai végzettséggel rendelkezett 2022-ben: az alacsony végzettségű munkanélküliek 45,4 százaléka volt tartósan munkanélküli, a közepes iskolai végzettségűek 37,8 százaléka, míg a felsőfokú végzettségűek 30,7 százaléka.
2018-ról 2019-re jelentősen mérséklődött (38,9-ről 32,1 százalékra) a tartósan munkanélküliek aránya a teljes munkanélküliségen belül, melyet a járvány évei sem szakítottak meg jelentősen (2020: 26,3 százalék, 2021: 31,5 százalék). Ugyanakkor az utóbbi években ismét emelkedésnek indult az arányuk, a tartósan munkanélküliek aránya a 15-64 éves munkanélkülieken belül 2023-ban már 35,1 százalékot tett ki a KSH adatai szerint. Ami az abszolút létszámot illeti, 12 hónapja vagy annál régebb óta 70 ezer fő volt munkanélküli 2023-ban, 5 évvel korábban, 2018-ban 66 ezren, míg tíz évvel korábban, 2013-ban 214 ezren kerestek állást legalább éve.
Az iskolai végzettséget vizsgálva azt láthatjuk, hogy az alacsonyabb végzettségi kategóriákban magasabb a tartós munkanélküliek aránya a teljes munkanélküliségen belül. Tehát az iskolai végzettség emelkedésével kisebb az esély a tartós munkanélküliségre (a munkanélküliek kisebb hányadát teszik ki a tartósan állásukat vesztők):
A 2023-as év során a tartós munkanélküliek körében a legnagyobb részesedéssel a 60-64 éves korosztály rendelkezett, hiszen ebbe a csoportba tartozók aránya elérte az 51,2 százalékot. Ezt követően a 45-49 évesek csoportja állt, akiknek aránya 41,3 százalék volt, míg a 50-54 évesek esetében ez az arány 39,3 százalékra rúgott.
Magyarország régióin belül 2023-ban Észak-Magyarországon voltak legnagyobb arányban jelen a tartós munkanélküliek a teljes munkanélküliségen belül: a munkanélküliek 38,4 százaléka keresett állást már több mint egy éve. A régiót a dél-alföldi és az észak-alföldi régiók követték (egyaránt 37,2 százalék). Arányaiban a legkevesebb tartós munkanélküli a Közép-Dunántúlon volt tavaly (24,2 százalék).
A tartós munkanélküliség hatásainak enyhítésére, illetve hogy vissza tudjanak kerülni a munka világába a régóta állást keresők, Magyarországon bértámogatásban részesülnek a súlyosan hátrányos helyzetű munkavállalók - amennyiben sikerül állást találniuk -, illetve a foglalkoztatójuk is (legalább 24 hónapja regisztrált álláskereső; vagy legalább 12 hónapja állást kereső bizonyos feltételek mellett). Egyrészt a foglalkoztató, aki szerződést köt a munkavállalóval, az első négy hónapban bértámogatást kaphat a hátrányos helyzetű munkavállaló bérének 50 százalékáig. Másrészt a súlyosan hátrányos helyzetű munkavállaló a jogviszony első hat hónapjára bérkiegészítést kaphat a kötelező legkisebb munkabér 30 százalékának megfelelő összegben.