Nagy Márton: Nemzetgazdasági miniszterként elkötelezett vagyok, és minden erőmmel küzdeni fogok az ország gazdasági jövőjéért, akár az utolsó csepp véremig is.

A tárcavezető elárulta, miért gyengélkedik a magyar gazdaság.

Két éve a magyar GDP-t a beruházások hiánya folyamatosan csökkenti. Ezt a csökkenést azonban a fogyasztás ellensúlyozza, ami a stabil munkaerőpiacnak és a reálbérek növekedésének köszönhető – mondta Nagy Márton. A nemzetgazdasági miniszter a NGM és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara közös szervezésében zajló Termelékenység Konferencia 2025 rendezvényén hangsúlyozta, hogy a reálbérek dinamikus emelkedése nem tartható fenn a beruházások és fejlesztések újraindítása nélkül.

Nagy Márton ezért a kormányon belül is aktívan küzd a kis- és középvállalkozások kiemelkedő támogatásáért. Megfogalmazása szerint

- hangsúlyozta Nagy Márton, aki szerint kapacitásnövelő és hatékonyságjavító beruházásokra van szükségük a vállalkozásoknak és a nemzetgazdaságnak. A miniszter elismerte, Magyarország függősége a gyengélkedő német gazdaságtól az elmúlt 2-3 évben tovább nőtt.

Nagy Márton felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar kis- és középvállalkozások hatékonyságának mutatói sajnos a legrosszabbak között helyezkednek el az Európai Unióban. Csak néhány szektor, mint például a vegyipar, a bankszektor és a gyógyszeripar, képes elérni az elvárt munkatermelékenységi szintet. Ugyanakkor sürgető fejlesztésekre van szükség a termelékenység javítása érdekében minden ágazatban, különös figyelmet fordítva a munka, a digitalizáció és a környezeti hatékonyság növelésére.

- mutatott rá a tárcavezető. Kiemelte, a feldolgozóiparban ugyan jelentős a magas hozzáadott értékű, high-tech termékek aránya, ugyanakkor az ágazat jelentősen függ a német gazdaságtól, amely évek óta szenved. Nagy Márton szerint

Nagy Márton előadásában hangsúlyozta a kormány célkitűzését, miszerint 2027-re a minimálbérnek a jelenlegi átlagkereset 43 százalékáról 50 százalékra kell emelkednie. Bár a bérek emelése a hatékonyság növelése nélkül egyre nehezebb feladatnak bizonyul, a tárcavezető arra figyelmeztetett, hogy a fizetések emelése számos területen hozzájárulhat a vállalkozások termelékenységének javulásához. Kiemelte, hogy a fluktuáció csökkentése is egy példa arra, hogyan érhetjük el a jobb eredményeket a magasabb bérek révén.

A nemzetgazdasági miniszter hangsúlyozta, hogy a Demján Sándor program kulcsfontosságú célkitűzése a hazai vállalati szektor megerősítése, különösen a legnagyobb munkaadóként működő kis- és középvállalkozások (kkv-k) támogatása. A program keretében eddig 130 milliárd forintnyi támogatási igény érkezett be, míg a Széchenyi kártya program évente 320 milliárd forintot biztosít a cégek számára a költségvetésből.