Nagy Márton: A 2028-as évre várhatóan elérjük a 400 ezer forintos minimálbért.

A Magyar Nemzeti Bank elkötelezte magát az árak stabilitásának megőrzése mellett, miközben folyamatosan figyelemmel kíséri a nemzetközi makrogazdasági kihívásokat és bizonytalanságokat.

A gazdasági tájképen már nyolc különböző területen tapasztalható jelentős változás: a foglalkoztatás, a fogyasztás, az autópiac, az építőipar, a hitelezés és a lakáspiac mellett a turizmus is kiemelkedő, hiszen a tavalyi és az idei januári adatok rekord szintet ütöttek meg. Ezen kívül a reálbérek alakulása is figyelemre méltó, hiszen a tavalyi 9 százalékos növekedés után idén 5 százalékos emelkedést várhatunk. Ezt a megállapítást tette a nemzetgazdasági miniszter a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Gazdasági Évnyitó 2025 rendezvényén, amely szombaton zajlott Budapesten.

Nagy Márton hangsúlyozta, hogy a magyar gazdaság számára a legfőbb rövid távú kihívás az infláció, amely folyamatosan jelen van, sosem alszik, és mindig visszatér.

Kiemelte, hogy januárban az infláció mértéke 5,5 százalékot tett ki, míg az élelmiszerek áremelkedése 6 százalékra rúgott. Ráadásul februárban további növekedést tapasztaltak az élelmiszerinfláció terén. Ebből adódóan sürgető szükség van az élelmiszerinflációval való foglalkozásra - fogalmazott.

Nagy Márton bejelentette, hogy a kormány egy háromfázisú akciótervet dolgozott ki a helyzet kezelésére. Az első lépés az önkéntes árkorlátozás, ezt követi a haszonkulcsok korlátozása, végül pedig a hatósági árak visszaállítása, amely a legszigorúbb intézkedés, de még hosszú út áll előttünk ennek megvalósításáig.

A pénteki megbeszélés során, amely a kiskereskedelmi üzletekkel zajlott, a miniszter kiemelte, hogy a hat legnagyobb láncból két cég tett olyan érdemi ígéreteket, amelyek az élelmiszerárak csökkentésére irányulnak. Hangsúlyozta, hogy szükség van a drágító tényezőkkel szembeni határozott fellépésre.

A különböző pénzügyi szolgáltatások díjai folyamatosan növekvő tendenciát mutatnak, és a bankok által kínált számlacsomagok drágulása is sürgető problémát jelent – hangsúlyozta a pénzügyi szektor rekordbevételt elérő szereplőiről Nagy Márton. Továbbá érintette a hároméves bérmegállapodás kérdését is, amely értelmében idén 9, 2026-ban 13, majd ezt követően 14 százalékos emelkedés várható a minimálbér terén.

Az 1000 eurós minimálbér bevezetése Magyarországot az európai középmezőnybe emelné, és ez a cél 2028-ra reálisan elérhető - emelte ki a nyilatkozó.

A jelenlegi gazdasági helyzetben elengedhetetlen, hogy a jegybank a stabil árak megteremtésére és megőrzésére összpontosítson – emelte ki Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) frissen kinevezett elnöke, szombaton, Budapesten, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) gazdasági évindító konferenciáján.

Varga Mihály hangsúlyozta, hogy az MNB számára az árstabilitás biztosítása és a pénzügyi piacok stabilitásának megőrzése kulcsszerepet játszik a makrogazdasági célok teljesítésében. A jegybank hatékony működése érdekében elkötelezetten dolgozik az inflációs célok fenntartása és elérése érdekében.

Az utóbbi időszakban a külső makrogazdasági bizonytalanságok jelentős mértékben felerősödtek, ami miatt elengedhetetlen a fegyelmezett és türelmes monetáris politikai megközelítés. A Magyar Nemzeti Bank elnöke hangsúlyozta, hogy a jegybank folyamatosan figyelemmel kíséri a külső és belső folyamatokat, valamint a jövőt övező kockázati tényezőket.

Magyarországon a fogyasztói árindex 2024 szeptembere óta folyamatos emelkedést mutat, 2025 januárjára már 5,5 százalékra nőtt. E mögött főként az üzemanyagok és az élelmiszerek árának drágulása áll, de a piaci szolgáltatások áremelkedése is jelentős szerepet játszik – emelte ki Varga Mihály.

Kiemelte, hogy a piaci szolgáltatások árazásának dinamikája folyamatosan magas szinten áll, ezért szükséges lenne a jegybank, a kormány, a bankszövetség és a versenyhivatal közötti szoros együttműködés a téma alaposabb feltárása érdekében. A jegybank hamarosan olyan javaslatokkal fog előrukkolni, amelyek a piaci szolgáltatások árképzését célozzák meg - tette hozzá.

Az MNB elnöke hangsúlyozta, hogy a magyar gazdaság fejlődése stabil alapokra épül. A foglalkoztatottság magas szintje, a reálbérek emelkedése, a fogyasztás növekedése, valamint a lakossági megtakarítások kedvező helyzete mind arra utal, hogy a jövőbeli növekedési kilátások kedvezően alakulnak.

A gazdaság növekedésének motorja egyrészt a fogyasztás, a másik beruházások területe; a vállalati szektor beruházásainak növekedéséhez is kedvezőek a kilátások - közölte. A jegybankelnök a vállalkozók szempontjából három kockázatot említett, a kereslet bizonytalanságát, az inflációtól való félelmet és a gazdasági környezet adminisztratív részének terheit.

Varga Mihály hangsúlyozta, hogy a fogyasztói bizalom erősítése, a kiszámítható beruházási környezet kialakítása, valamint a gazdasági fellendülés elindítása érdekében elengedhetetlen az árstabilitás megőrzése.

A frissített Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) jövőképe a vállalkozók sikerének és elégedettségének erősítésére fókuszál. Nagy Elek, az MKIK elnöke hangsúlyozta, hogy elengedhetetlen, hogy a magyar vállalkozók világosan érezzék, a kamara az ő érdekeikért dolgozik és támogatásukra van.

Nagy Elek hangsúlyozta, hogy a tudásalapú kamara kulcsszerepet játszik a tudásalapú gazdaság fejlődésében; a jövőt azok a vállalkozások alakítják, akik bölcsen fektetnek a tudásba. A Makronóm Intézet friss felmérésére hivatkozva az MKIK elnöke kiemelte, hogy a sikeres vállalatok közös vonása, hogy jelentős erőforrásokat szentelnek a tudásbővítésre, aktívan keresik az exportlehetőségeket, és a cégek kétharmada dedikált munkaerőt alkalmaz innovációs célok érdekében. Ezek a vállalatok szoros együttműködést folytatnak egyetemekkel és kutatóintézetekkel, és hajlandóak megfizetni a tudás értékét.

A tudás elsajátítására jó nemzetközi példákat említve Nagy Elek kiemelte, hogy a dán népfőiskola hozzájárult a dán agrárcsoda alapjainak letételéhez, a szingapúri módszer szerint pedig az oktatás a gazdasági csoda alapja.

A tudásalapú gazdaságfejlesztés magyar modellje a tudásalapú kamara keretein belül bontakozik ki - emelte ki az MKIK elnöke. Hangsúlyozta, hogy a forráshiány komoly kihívást jelent, ugyanakkor az ökoszisztéma fejlesztését tekintik a lehetséges megoldásnak, amelybe a vállalkozások és a kamarák közösen építkeznek. A kamara kulcsszerepet vállal a piaci igényekhez igazodó képzések azonosításában, valamint a szükséges szakemberek képzésének biztosításában.

Előadásában Nagy Elek hangsúlyozta, hogy a tudásalapú kamara egyik kulcsfontosságú eszköze a mesterséges intelligencia. Nemzetközi kutatások igazolják, hogy ennek alkalmazásával jelentős fejlődés érhető el. Példaként említette, hogy a mesterséges intelligencia révén akár 12%-kal több feladatot lehet hatékonyan elvégezni, ráadásul 25%-kal gyorsabban, mint anélkül. Ugyanakkor figyelmeztetett arra is, hogy a mesterséges intelligenciában rejlő kockázatok elkerüléséhez elengedhetetlen az emberi felügyelet. Kifejtette, hogy a magyar kis- és középvállalkozásokat sürgősen be kell tanítani a mesterséges intelligencia alkalmazására, amely kiváló lehetőséget nyújt a kormány és a kamara közötti együttműködés megerősítésére.

Az MKIK elnöke megállapította, hogy a vállalkozók számára legfontosabb kihívások megértéséhez egy igényorientált kutatásra van szükség. Ez a megközelítés lehetővé teszi az adatalapú döntéshozatalt. Véleménye szerint a kis- és középvállalkozások legnagyobb gondja az adminisztrációs terhek, valamint az adó- és társadalombiztosítási kötelezettségek körüli nehézségek.

Felidézte, hogy az MKIK 15 pontos javaslatcsomagjának része az adminisztráció csökkentése, és hangsúlyozta, hogy a digitális megoldások elterjedése ezen változtatna. Az adózás egyszerűsítéséról szólva a kamara elnöke elmondta: folyamatban lévő felmérésük eddigi adatai alapján az látszik, hogy a KATA módosítására óriási az igény, főleg a cégek felé történő számlázásnak.

Nagy Elek tájékoztatása szerint a szomszédos országok tapasztalatai alapján alaposan áttekintették a legnagyobb építési beruházások nyerteseit, és megállapították, hogy a helyi vállalkozások jelentős részesedéssel bírnak. Véleménye szerint a magyar cégek is kedvezőbb helyzetbe kerülhetnének az EU-s normákkal összhangban. Kiemelte, hogy a kormány és a kamara közötti sikeres együttműködés egyik jó példája a Demján Sándor tőkeprogram, amely új forrást biztosít a kis- és középvállalkozások számára, a kamara támogatásával. Az MKIK saját alapkezelője révén, valamint a kamarai hálózat segítségével képes azonosítani azokat a kkv-kat, amelyek növekedési potenciáljuk alapján tőkeinjekcióra szorulnak.