A mellkasban tapasztalt szúró fájdalom mögött számos ok állhat, de fontos figyelmet fordítani rá, mivel akár szívkoszorúér szűkületet is jelezhet. Ez a fajta fájdalom gyakran aggasztó lehet, és azonnali orvosi értékelést igényelhet. A szívkoszorúér szűkül

A szívbetegségek mellett a reflux, asztma és a bordaporc gyulladása is hozzájárulhat a panaszok megjelenéséhez.

Mellkasi fájdalom, ami szorongást kelt vagy éppen ellenkezőleg, szúró érzést okoz? Ezt a tünetet sokféle betegség kiválthatja, beleértve a koszorúerek szűkületét is. A pontos diagnózis érdekében fontos a kivizsgálás, amelyről Dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont tapasztalt szakorvosa osztotta meg gondolatait.

Sokan akkor tapasztalják a szorító mellkasi fájdalmat, ha terhelik magukat, majd mivel pihenésre elmúlik a kényelmetlenség, legyintenek rá. Holott ez a tünet akár szívkoszorúér szűkületre is utalhat, így mindenképpen érdemes kivizsgáltatni.

Ha betegség esetén nyugalmi állapotban, vagy a fizikai megterhelés után tartósan vagy fokozódóan fáj a szegycsont körüli terület, és ezt verejtékezés, valamint egyéb vegetatív tünetek, mint például hányinger, légszomj vagy gyors, rendszertelen pulzus kíséri, azonnal hívj mentőt!

A vizsgálatok során lehetőség nyílik arra, hogy tisztázódjon, valóban szívbetegség áll-e a tünetek hátterében, vagy esetleg egy tüdő- vagy mellhártyagyulladás, netán pánikbetegség okozza a panaszokat. Ha a szívproblémákra derül fény, a gyors és szakszerű beavatkozás segíthet megelőzni a komolyabb szövődmények kialakulását.

A mellkasi fájdalom gyakran nem olyan éles, mint ahogyan azt sokan elképzelik; sokkal inkább egy homályos, bizonytalan érzés formájában jelentkezik. Ennek hátterében számos különféle ok állhat, kezdve a refluxos problémáktól, az asztmán át egészen a bordaporc gyulladásáig. Mivel azonban a szív- és érrendszeri betegségek is produkálhatnak hasonló tüneteket, érdemes komolyan venni a panaszok ismétlődését, és kardiológus szakemberhez fordulni a megfelelő kivizsgálás érdekében.

- Elsődlegesen természetesen egy kardiológiai vizit ajánlott, bármilyen mellkasi panasz esetén. Ugyanakkor a betegnek ajánlatos tájékoztatnia az első találkozáskor az orvost, hogy milyen gyógyszert szed.

Ez rendkívül lényeges, mivel a nyugalmi, sőt, különösen a terheléses EKG eredményei jelentősen eltérhetnek, ha a páciens bétablokkolót szed. Dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont szakorvosa hangsúlyozza, hogy ilyen esetben a vizsgálat elvégzése gyakorlatilag nem lehetséges. Már a panaszok és a kórtörténet alapján is lehet valamilyen irányt meghatározni, de valószínű, hogy további diagnosztikai lépésekre is szükség lesz.

A teljes vérkép és vizelet-elemzés olyan rejtett problémákra világíthat rá, amelyek eddig esetleg észrevétlenek maradtak a tünetek mögött. A laboratóriumi eredmények alapos elemzése segíti az orvost abban, hogy világos képet kapjon a páciens egészségi állapotáról. Ez lehetővé teszi a felesleges vizsgálatok elkerülését, és a további szükséges tesztek célzottabb, precízebb végrehajtását.

Az EKG vizsgálat folyamán a készülék a szív elektromos aktivitását figyeli meg, és ennek eredményeként görbéket "készít" a papíralapú nyomtatás során. A kardiológus e grafikonok segítségével képes kiértékelni a szívverések percenkénti számát, azok ritmusát, valamint a szív ingerületképző és ingerületvezető rendszereinek állapotát, beleértve esetleges károsodásokat is.

A vizsgálat során lehetőség nyílik arra, hogy mélyebb betekintést nyerjünk a veleszületett és szerzett vezetési zavarok, valamint ritmuszavarok világába. Emellett az elektrofiziológiai eltérések és az alkalmazott gyógyszerek szívműködésre gyakorolt hatásait is feltérképezhetjük, ezáltal komplex képet kapva a szív egészségi állapotáról.

Vannak olyan betegségek is, amelyeknek az EKG-n kimutatható jelei csak terhelésre jelentkeznek. Ezért előfordulhat, hogy fizikai terhelés közben kell, hogy felvegyék az EKG-görbét, ez az úgynevezett terheléses EKG.

A vizsgálat célja annak meghatározása, hogy a koszorúerek mennyire hatékonyan képesek a fizikai aktivitás során elegendő vért juttatni a szívizomhoz. Emellett fontos az is, hogy megfigyeljük, milyen reakciókat mutat a szívizom oxigénhiány esetén. Ilyenkor a páciensek gyakran tapasztalhatnak mellkasi fájdalmat, légzési nehézségeket, vagy akár ritmuszavart is.