Minden negyedik online csalás egy nyugdíjasra irányul.
Az elmúlt időszakban megugrott az adathalász bűncselekmények, online csalások száma. A kormány fontos célkitűzése a kiberbűnözés megfékezése. Gulyás Gergely a kormányinfón jelentette be a kormányülésen elhangzottakat.
Az utóbbi időszakban drámaian megnőtt az online csalások száma. Egyre gyakoribbak azok az esetek, amikor emberek ártatlanul rákattintanak egy csaló weboldalra, vagy egy telefonos átverés áldozatává válnak, ami súlyos pénzügyi veszteségeket eredményez számukra. A jelenség komolyságát a kormányzat is észlelte, és reagálni kíván rá. Orbán Viktor miniszterelnök kedden bejelentette, hogy a következő kormányülésen kiemelt figyelmet fordítanak a kiberbűnözés problémájára, és a szerdai kormányinfón már konkrét intézkedésekről is szó esett.
"A kormányülésen rendhagyó, de indokolt módon a banki csalással napirenden kívül foglalkoztunk" - jelentette ki Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter. Hozzátette, hogy az elmúlt hetekben elszaporodtak azok a csalások, ahol ügyfelek banki adatait próbálják meg ellopni. Ezzel magánszemélyeknek több mint 8 milliárd forint kárt okoztak, amiből eddig másfél milliárd forintot sikerült visszaszerezni. Kiemelte, hogy ha egyszer valakit átvernek, utána nagyon nehéz visszaszerezni a pénzt.
A kormány információi szerint a csalások mögött gyakran ukrán szervezett bűnözői körök állnak. Gulyás elmondta, hogy a kormány meghallgatta a nemzetbiztonsági tanácsadók véleményét, és munkacsoportot hoztak létre a kiberbűnözés visszaszorítása érdekében. A kormány következő ülésén a munkacsoport által kialakított javaslatokat is meg fogják tárgyalni.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb adatai alapján 2023-ban több mint 18 ezer sikeres banki csalást jegyeztek fel, amelyek összesen meghaladták a 23 milliárd forintot ügyfelekre háruló kár tekintetében. 2024 utolsó negyedévében a kibercsalók által okozott kár már túllépett a 8,2 milliárd forinton, amelyből körülbelül 2,5 milliárd forint bankkártyás tranzakciók révén, míg 5,7 milliárd forint az elektronikus fizetési rendszerekhez kapcsolódó visszaélésekből származott.
A jegybank legfrissebb statisztikái szerint a csalók leggyakoribb módszerei közé tartozik a telefonos megkeresés (44%), az SMS-küldés (42%) és az e-mailes kapcsolatfelvétel (szintén 42%). Ezen kívül sokan találkoznak csalókkal különböző online piactereken és hamis weboldalakon is. Bár a csalók minden korosztályt célba vesznek, az idősek különösen nagy kockázatnak vannak kitéve, hiszen minden negyedik online csalás áldozata nyugdíjas. Ők gyakran a havi nyugdíjukat vagy a hosszú évek alatt összegyűjtött megtakarításaikat veszíthetik el. Az áldozatok többsége szégyenérzet miatt nem tesz bejelentést a banknak vagy a hatóságoknak a csalásról, így sok esetben a bűncselekmények elkövetői büntetlenül maradnak.
A jegybank pénzügyi tudatosságra edukálás céljából létrehozott Pénzügyi Navigátor oldala összegyűjtötte a főbb csalástípusokat:
