Mik azok a dolgok, amelyektől távol szeretnénk maradni, mégis vágyunk rájuk?
Az alcsútdobozi nyugdíjas klub Anna-napi ünnepsége Annuska varázslatos ajándék-házában zajlik.
A kérdés, még ha fanyar is, tele van életigenléssel: mi az, amivé nem szeretnénk válni, de titkon mégis vágyunk rá? Hát persze, hogy öregek! Az alcsútdobozi nyugdíjas klub hálája jeléül felvette a néhai Szőke Andrásné Friedrich Anna nevét, aki hallássérült nőként élt hosszú éveken át hajadonként a falu keskeny utcácskájában, a bájos tornácos házában. Ez a parasztház polgárosabb változata, hiszen magasabb, szép ajtókkal és lenyűgöző gerendás mennyezettel rendelkezik. Az utcát egy József főherceg utódja építtette, s bár sok ház átalakításon esett át, a népi stílust kedvelők szeme biztosan megakad a régmúlt építészeti emlékeken. Annuska otthona fürdőszobával büszkélkedhet, udvarán egy hűsítő pince és árnyékot adó fák találhatók, míg a belső térben a régi bútorok is megmaradtak. A hölgy – akit a varrónői foglalkozása miatt hölgynek tartottak – a háború előtti évek berendezését őrizte meg, öltözködése, frizurája és stílusa pedig a szocializmus folyamatosan változó világában formálódott. A legnagyobb meglepetés azonban az volt, hogy férjhez ment! Szőke András, egy idősebb úr vette feleségül, és e kései szerelem tanújaként az érett korú, ám friss házasok tekintetéből mindaz, aki érzékeny volt az ilyesmire, láthatta a felcsillanó érzelmeket. Annuska, aki 1914-ben született, megélt két háborút és két rendszerváltást, 1991-ben hunyt el, gyermeke nem lévén pedig a községnek adományozta gyönyörű házát, ingóságaival együtt.
A nyugdíjas klub 1982-ben alakult Verbászi Józsefné elnökletével, Jolánka a falu könyvtárát vezette, mélyen hívő katolikusként pedig a templomban harmóniumozott minden este és vasárnap Marczinkóné Juliskával felváltva. Még egy kis közelmúltbéli történelem is idetartozik a klub alakulásához. Az államszocializmus idején nem alapíthattak civil azaz polgári szervezeteket nálunk, a kertészkedők, a horgászok és a nyugdíjasok képeztek kivételt ez alól. Részint tudta őket ellenőrizni a hatalom, részint pedig valóban politikamentes alakulatok voltak ezek, a közös szenvedély s az életkori élmények kapcsolták egybe a tagokat. Az Annuska-házban legendás ünnep- és névnapok, szilveszterek, szüreti és tavaszi találkozók zajlottak sütéssel-főzéssel, s a mindenheti nyugdíjasnapon is került az asztalra házisütemény, akárcsak most, a friss pörkölt és háziborok mellé. Megidézik Timáné Tóth Zsuzsanna elnökük emlékét is, aki szintén fiatalon vállalta a nyugdíjasklub pátyolgatását, fájdalom, gyorsan eltávozott a járvány idején.
