Miért érezzük a fémek csípős illatát? Talán ez csupán a saját testünk szagának furcsa játékát jelenti!
Bár valószínűtlen, hogy bárki szándékosan kóstolna fémdarabokat, sokan mégis jól ismerik a fémek sajátos ízét és illatát, amely gyakran dohos és csípős benyomást kelt. Ezt az érzést nemcsak az orrunkban, hanem a szánkban is megélhetjük. Érdekes azonban, hogy a fémeknek nincs valódi, "veleszületett" szaguk. Az a fémes aroma, amelyet sokan tapasztalunk, valójában a bőrünkön lévő anyagok és a környezeti tényezők kölcsönhatásának eredménye. Ez a különleges keverék interakcióba lép a testszagokkal, így alakul ki az a fémes illat, amit érzékelünk.
A fémes illatok világának titkai leginkább abból fakadnak, hogy a bőrünkben található olajok interakcióba lépnek a fémtárgyakkal. Gondoljunk csak bele: ha összegyűjtünk néhány régi érmét és megszagoljuk őket, a különös aroma nem csupán a fém összetevőiből ered. Sokkal inkább a korábbi érintkezések során a felületükre került verejtékek és bőrolajok egyedi keveréke adja ezt az illatot. Ez a felfedezés rávilágít arra, miért érzékeljük a fémes szagot, amikor fémekkel érintkezünk: a bőrünk és a fém közötti interakciók bonyolult szövevénye formálja meg ezt az élményt.
Egy 2006-ban publikált kutatás is alátámasztja ezt a jelenséget. A "Az érintett vagy pácolt vas (bőr) karbonil-szénhidrogének és szerves foszfinok két illata" címet viselő tanulmányban a kísérlet során 7 résztvevő "azonnali dohos fémszagot" érzett, amikor bőrük fémhez ért, vagy amikor mesterséges izzadsággal kezelt vas(II)-oldatokkal érintkeztek. Ezzel szemben a tiszta vas(III)-oldatok, amelyek nem kerültek kapcsolatba izzadsággal és nem produkáltak hasonló szagot.
A kutatás ínycsiklandóan ironikus eredménye, hogy a bőrünkkel érintkező vasszag valójában nem más, mint egyfajta emberi testszag. A tudósok rávilágítottak azokra az illékony szerves vegyületekre, amelyek a fémes aroma és íz hátterében állnak. Kiemelkedő példaként említhetjük az okténont, amely különleges, fémes és gombára emlékeztető illatot varázsol a levegőbe.
Andrea Dietrich, a Virginia Tech környezet- és vízkészlet-mérnöki szakértője az IFLScience-nek hangsúlyozta, hogy amikor az emberek a vas fém fémes aromáját írják le, a szagokban valójában nincsenek jelen vasatomok. A fémes illatok, amelyeket érzékelünk, a fémek bőrrel vagy a fémben lévő szennyeződésekkel való reakcióiból származó melléktermékek. Dietmar Glindemann, a tanulmány társszerzője, azt is megjegyezte, hogy váratlan volt felfedezni a vas savval vagy emberi érintéssel történő reakciója következtében keletkező szerves molekulák sorát, amelyek kellemetlen szagot termelnek.
Ez a jelenség rávilágít arra is, hogy miért tapasztalhatunk különös, fémes ízt, amikor a vér a szánkba kerül. Ezt az érzést főként a hemoglobin fémes jellege idézi elő, amely gazdag vasban és oxigént szállít, emellett a vér jellegzetes vörös színét is adja. Az ízérzet azonban leginkább azokból a kémiai vegyületekből származik, amelyek akkor jönnek létre, amikor a vas reakcióba lép a nyállal és egyéb testnedvekkel.
Az emberek rendkívül érzékenyek ezekre a vegyületekre. A 2006-os kutatás szerzői megállapították, hogy az emberek képesek érzékelni az okténon jelenlétét már 5 rész/billió arányban is. Ez a fokozott érzékelés valószínűleg evolúciós szempontból fontos szerepet játszott abban, hogy lehetővé tegye a sérülések, ragadozók vagy zsákmányok észlelését, ezáltal növelve a túlélési esélyeket.
