Mi várható az átláthatósági törvény sorsával ősszel? Még a Fidesz soraiban is sokan bizonytalanok, de Orbánék nem adják fel a harcot érte.

Bár a miniszterelnök július végén határozottan kijelentette, hogy "mindenáron elfogadjuk az átláthatósági törvényt", a javaslat sajnálatos módon még nem található meg az őszi parlamenti napirenden.

Orbán Viktor februári évértékelő beszédében hangsúlyozta, hogy sürgősen szükség van az alkotmányos és jogi keretek megteremtésére, hogy ne maradjunk tétlenek, miközben álcivil közéleti szervezetek a szemünk előtt működnek, és a külföldi érdekeket szolgálják. Kiemelte, hogy zárjuk el a Soros-hálózat pénzügyi forrásait, és az állami intézményeknek teljesíteniük kell szuverenitásvédelmi kötelezettségeiket, míg a korábbi elkövetőkkel szemben be kell tartani a törvényeket. "A birodalom budapesti lerakatát húsvétra már el is takaríthatjuk" – tette hozzá. Egy hónappal később, a nemzeti ünnepen, újra elővette a témát, mondván: "Itt az ideje a húsvéti nagytakarításnak. A poloskák átteleltek, és ideje felszámolni a pénzügyi gépezetet, amely korrupt dollárok révén vásárolt meg politikai szereplőket, bírákat, újságírókat, álcivil szervezeteket és politikai aktivistákat."

A miniszterelnök ezzel a bejelentéssel indította el azt a törvényjavaslatot, amelyet Halász János fideszes országgyűlési képviselő május közepén, éjfél előtt mindössze fél órával, egyedül nyújtott be a közélet átláthatóságáról. A javaslat a köztudatban átláthatósági-, nagytakarítási- és ellehetetlenítési törvény néven vált ismertté.

A tervezet célja a "külföldi támogatásból működő, közéletet befolyásoló szervezetek" elleni fellépés, amelyet azzal indokoltak, hogy ezek a csoportok fenyegetik Magyarország szuverenitását, nemzeti egységét, összetartozását és kulturális értékeit. Az eredeti elképzelés szerint a Lánczi Tamás vezette Szuverenitásvédelmi Hivatal fogja összeállítani azon szervezetek listáját, amelyek a hivatal véleménye szerint "kérdéseket vetnek fel Magyarország szuverenitásával kapcsolatban".

Az önkényesen összeállított listára felkerülő újságok és civil szervezetek, amennyiben nem felelnek meg az orosz mintájú hivatal által meghatározott követelményeknek, büntethetők, sőt, akár megszüntetésükre is sor kerülhet.

A törvény a külföldi támogatásokat minden, külföldről érkező bevételnek minősítené, beleértve a külföldi magánszemélyektől (kivéve a kettős állampolgárokat) érkező adományokat, támogatásokat, pályázati forrásokat és kölcsönöket. Később egy szigorúbb módosítás keretében azokat az adományozókat is érinthette volna, akik az idén felajánlott egy százalékos szja-hozzájárulásukat a Szuverenitásvédelmi Hivatal "feketelistájára" kerülésük miatt elveszítették volna. Az így befolyt összeget a NAV közvetlenül az állami támogatású Batthyány-Strattmann László Alapítványhoz irányította volna, amelyet a kormány idén januárban alapított az egészségügyi feladatok kiszervezésére a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő keretein belül.

Az Európa Tanács emberi jogi kérdésekre hivatkozva felszólította a magyar kormányt, hogy utasítsa el vagy módosítsa a javasolt jogszabályt. Jogvédő csoportok hangsúlyozzák, hogy a törvény nem csupán a médiához és szervezetekhez kapcsolódó jogokat korlátozná, hanem a támogatók jogait is súlyosan érintené.

Zádori Zsolt, a Helsinki Bizottság sajtó- és nyilvánosságügyi képviselője hangsúlyozza, hogy a szóban forgó törvényre nincs szükség sem a tavaszi, sem más formáiban. "Az orosz importnak nincs helye egy demokratikus társadalomban. A civil szervezetek kulcsszerepet játszanak abban, hogy támogassák azokat az embereket és ügyeket, amelyeket a kormány figyelmen kívül hagy. Ahelyett, hogy ellenségként tekintenénk a civil szervezetekre, inkább támogatnunk kellene őket, hiszen munkájuk elengedhetetlen" – véli Zádori, aki arra figyelmeztet, hogy az ellehetetlenítési törvény súlyosan akadályozná a civil szféra működését.

Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője, júniusban a parlamenti ülésteremben bejelentette, hogy a kérdést őszig félreteszik, mivel a fideszes képviselők között megosztottság alakult ki arról, hogy a szuverenitás védelme érdekében alkalmazandó jogi eszközök milyen formában valósuljanak meg.

A törvényjavaslat benyújtását követően néhány napon belül, valamint a következő hetek során Halászhoz egyre több bátor kormánypárti politikus csatlakozott, így alakult ki a 115 fős benyújtói lista. Azonban a botrányos javaslat mögé nem állt be Lázár János, aki az építési és közlekedési tárcát vezeti, Nagy István, az agrárügyekért felelős miniszter, Navracsics Tibor, a közigazgatás és területfejlesztés minisztere, valamint Gulyás Gergely, a miniszterelnökséget irányító miniszter sem.

Szeberényi Gyula Tamás kecskeméti fideszes országgyűlési képviselő is az egyike volt azoknak, akiknek a neve nem szerepel a benyújtók listáján. Szeberényi - aki 2014 és 2022 között Kecskemét alpolgármestere volt - kérdésünkre azt mondta, "nem tudja", ősszel újra napirendre kerül-e az átláthatósági törvény, és arra sem tudja a választ, várhatók-e módosítások, változtatások az eredeti javaslathoz képest.

Amikor arra a kérdésre kerestük a választ, hogy miért került le a napirendről az átláthatósági törvényjavaslat, Kocsis szavai megerősítették, hogy a frakción belül komoly viták zajlottak a tervezet kapcsán. "Néhány eszközzel én sem tudtam egyetérteni" – fogalmazott, utalva arra, hogy ezért nem csatlakozott a benyújtókhoz. Amikor arról faggattuk, hogy támogatná-e a javaslatot, ha ősszel ismét a parlament elé kerülne, így reagált: "Ez nagymértékben a javaslat tartalmától függ."

Feltérképeztük a politikai tájat, és megkerestünk több kormánypárti és ellenzéki képviselőt, valamint civil szervezeteket is. Azonban eddig egyikük sem tudott konkrét választ adni arra, hogy újra napirendre kerül-e az ellehetetlenítési törvény. Az őszi parlamenti menetrendben sem bukkantunk a javaslatra. Július végén viszont a miniszterelnök interjút adott Michał Karnowskinak, a lengyel Sieci hetilap főszerkesztőjének, ahol kifejtette: