Budapesten felfedezhetjük azokat a különleges köveket, amelyekből a brutalista építészet ikonikus művei születtek.

Ebben a küldetésben a hosszúlépés.járunk? csapata áll mellettünk, akik különleges, tematikus városnéző sétákat szerveznek Budapest építészeti csodáit felfedezve. Ezek a séták nem csupán a város múltját idézik meg, hanem a háromszoros Oscar-díjas filmet is inspiráló helyszíneket járják körül, így egy igazán emlékezetes élménnyel gazdagíthatják a résztvevőket.

"Ez a film valójában rólunk szól" - kezdi Merker Dávid, a hosszúlépés.járunk? egyik alapítója, a tematikus városnézés bevezetőjeként. Az esemény középpontjában A brutalista című, immár háromszoros Oscar-díjas alkotás áll, amely sokak számára vitatott módon a Bauhaus stílusát idézi, nem pedig a brutalizmust, ahogy azt számos építész részletesen kifejtette a médiában. Merker elismeri, hogy ezek a kritikák jogosak, de arra kéri a résztvevőket, hogy a séta során fogadják el a két építészeti irányzat összemosását. Így könnyebben átadhatják magukat az élménynek - akárcsak a film esetében.

A Bauhaus világába kalauzolva, Merker felhívja a figyelmet arra, hogy a film középpontjában álló László Tóth karakterét a rendező, Brady Corbet saját kreatív képzelete szülte, mégis a figura gyökerei mélyen Budapestre nyúlnak vissza. A brutalista narratíva inspirációja egy minnesotai bencés apátság építésének történetéből fakadt, amelynek tervezéséért Breuer Marcell felelt. Hamarosan kiderült, hogy a város számos tehetséges építésze és designere hagyta el Budapestet, hogy az Egyesült Államokban keresse a boldogulást. Tóth, a film főszereplője, tehát nem csupán egy kitalált figura, hanem a budapesti modernizmus szellemiségét hordozza magában, megtestesítve a város építészeti örökségét és a múlt emlékét.

A Berlinben, Walter Gropius által létrehozott iskola a 20. század egyik legjelentősebb művészeti mozgalmává vált, annak ellenére, hogy a náci rezsim üldözte Németországban, míg Európa más részein különböző okokból bírálatok kereszttüzébe került. Merker rámutat a neves magyar ellenzőkre is, akik kritikáikkal és ellenérveikkel hozzájárultak a Bauhaus körüli vitákhoz:

"Olyan érzésem van, mintha csak fürdőszobák sokaságát alakítanák ki." - fintorgott Füst Milán, míg Márai Sándor egyenesen a "vasúti állomások legújabb piszoárjainak" párhuzamát vonva bírálta az általuk megálmodott csőbútorokat.

Viszont emlékeztet: Budapest leggazdagabb polgáraitól kezdve a ferences rendig sokan érezték úgy, hogy a régi, fullasztó épületek helyett levegős, modern terekben szeretnének élni. A rózsadombi séta során a Sarolta szalontól elkezdve a Kapisztrán Szent János-templomig azokat az eseteket csodálhatjuk meg, amikor ez sikerült.

Közben azonban nem csupán a velünk élő Bauhaus értékeit méltathatjuk, hanem sajnálattal gondolhatunk arra a Bauhausra is, amelyik kimaradt ebből a városból. Ezt a helyzetet részben a Márai és a Rózsadombi Egyesület néven ismert Horthy-kori csoport aktivizmusának tulajdoníthatjuk, akik egy "Csúnya házak rohama a gyönyörű Rózsadomb ellen" című írásukkal indítottak hadjáratot az iskola ellen.

Az eredmények fényesen bizonyítják: számos magyar művész és építész, mint Moholy-Nagy László, Breuer Marcell, Forbát Alfréd, Molnár Farkas és Weininger Andor, kulcsszerepet játszott a Bauhaus mozgalomban. Érdekes, hogy bár mindannyian jelentős hatással voltak a modern építészetre, közös vonásuk, hogy Molnár Farkas kivételével egyikük sem tudta megvalósítani álmait Budapesten, így nem maradt utánuk építészeti örökség a fővárosban.

Nem túlzás azt állítani, hogy Magyarország számára szégyenletes, ahogyan Breuer Marcellt, a huszadik század egyik legkiemelkedőbb hazai építészét kezelték. A korszak alkotójaként hazájában még a pesti Mérnöki Kamarába sem sikerült bekerülnie, így soha nem tudta kamatoztatni zsenialitását a főváros fejlődésében. E helyett a Harvard Egyetem tanáraként folytatta pályafutását, és külföldön valósította meg azt a kiemelkedő karriert, amely mára már elismerté vált.

Az Adrien Brody által játszott László Tóthban érezhetően ott vannak Breuer darabjai. Ahogy ráismerhetünk a Cserje utcai Hevesy villát tervező Molnár Farkasra, aki a konokságig menően csinált elvi kérdést az épület tervezéséből, vagy a Fischer József - Pécsi Eszter építész házaspárra, akiket a második világháború szakított el egymástól. A filmmel ellentétben közülük a férj ragadt Magyarországon, és a feleségnek sikerült kimenekülnie Amerikába.

A Hosszúlépés csapata egy különleges városnéző sétát tervezett, amely a brutalista építészet köré épül. Ennek a programnak a fantázianevét "Új világot álmodtak"-nak keresztelték el. Ahogy a grandiózus, de titkokkal teli időkapszulák világából kiszakadva a Kapisztrántól a négyes-hatos állomásáig haladunk, könnyedén felmerülhet bennünk a megkérdőjelezhetetlen kovácszoltáni dilemmánk: "De valóban sikerült?"