Mégsem olyan egyformák: nem is gondolnád, melyik gyermeke idézi meg leginkább Rúzsa Magdi karakterét!

Az anyaság egy olyan utazás, amely állandó kihívásokkal terheli meg a mindennapokat, ugyanakkor csodálatos látványban van része, ahogy gyermekei napról napra fejlődnek és bontogatják szárnyaikat.
"A három gyermekem éppen ugyanabban a fejlődési szakaszban van, ami kihívásokkal jár, de minden egyes pillanatát imádom. Vannak nehezebb napok, mint amikor igazságot kell tennem közöttük, vagy amikor mindhárman egyszerre akarják, hogy fogjam a kezemet, vagy az ölembe üljenek. Néha nehéz úgy teljesítenem az elvárásaikat, ahogy szeretném" - osztotta meg gondolatait az énekesnő.
A harc anyáért és apáért mindennap intenzíven zajlik, és a férjemmel együtt minden lehetséges megoldást keresünk. Ugyanakkor hiszem, hogy ők is választották ezt a kihívást: hárman vannak, és meg kell tanulniuk, hogy nem tudom mindig mindenkinek a kezét fogni. Próbálom váltogatni a figyelmemet közöttük, de egyszerre nem tudok mindhármukkal az ágyban lenni. Ahogy nőnek, egyre ügyesebbek, okosabbak és elfogadóbbak lesznek. Óriási örömet okoz, amikor elérjük azt a szintet, hogy egy-egy helyzetet már megértenek, és sokkal empatikusabbá válnak.
Magdi édesanyává válása óta mély átalakuláson ment keresztül. Érzékenyebbé és gondoskodóbbá vált, miközben az életében lévő prioritások is újraértelmeződtek.
Teljesen átalakultam, újra kellett születnem lelkileg és gondolkodásmódban, még ha a régi jellemzőim továbbra is velem vannak. Édesanyám nevelése nyomán számos értéket hozok magammal a saját gyerekeim felneveléséhez. Hárman vagyunk testvérek, és ez a kötelék megtanított minket az osztozkodásra, a testvéri szeretetre, az egymás iránti figyelemre, az empátiára másokkal szemben, valamint a hit fontosságára, amelyet édesanyám mélyen belénk oltott.
Ezeket a gondolatokat szívből szeretném megosztani. Családunkban az összetartás és a kölcsönös támogatás a legmeghatározóbb értékek, amelyek mindig is vezéreltek bennünket.
"Amikor a közeli családomra és a gyerekeinkre tekintek, a legnagyobb kincs számomra a nevetések és a boldog pillanatok. Ilyenkor úgy érzem, mintha a boldogság szárnyakat adna nekem" - meséli széles mosollyal az arcán.
"A gyerekek teljesen különbözőek, mindhárman abszolút más egyéniségek, és mégis van közöttük némi hasonlóság. Érzelmileg és külsőleg is eléggé vegyesek, az apukájukból és belőlem is húznak szálakat. Nagyon érdekes látnom, néha például úgy érzem, mintha a saját tükörképemmel vitatkoznék, amikor Lujza szembeszáll velem. Ilyenkor alig tudom megállni, hogy elnevessem magam, de van, hogy csak annyit kérdezek tőle: "Mi van, kis Rúzsa Magdi?" Erre pedig gyakran dobbant egyet vagy nevet. Hihetetlen látni a kicsi énjeimet, és bár néha őrjítő, épp ez a szépsége is a gyereknevelésnek."