A Scholz-kormány megbukott.
Emlékszik még a t.A.T.u. énekesnőjére? Hihetetlen átalakuláson ment keresztül, annyira megváltozott, hogy szinte rá sem lehet ismerni az egykori vonzó sztárra, aki annyira felkavarta a zenei világot.
A szavazás során mindössze 207 képviselő támogatta Olaf Scholz kancellár bizalmát, míg 394-en ellene voksoltak, és 116 képviselő tartózkodott. E döntés következtében a parlamentnek fel kell oszlania, és az előrehozott választások időpontját február 23-ára tűzték ki. A német parlament alsóháza ezt a lépést tette, miután Scholz a múlt héten saját maga ellen kezdeményezte a szavazást.
Németországban a parlamenti választások eredetileg 2025 szeptemberére voltak tervezve. Azonban a politikai táj a közelmúltban drámaian megváltozott, amikor november 7-én a kormánykoalíció szétesett. E mögött az állt, hogy Olaf Scholz kancellár leváltotta Christian Lindner pénzügyminisztert, aki a liberális szabad demokraták (FDP) párt vezetője is.
Ezt követően Scholz elsőként arra hívta fel a figyelmet, hogy januárban bizalmi szavazást kér saját magával szemben. Amennyiben ezt elveszíti, március végén előrehozott választásokra kell számítani. A legnagyobb ellenzéki párt, a konzervatív CDU vezetője, Friedrich Merz sürgette a kancellárt, hogy mielőbb indítsa el a bizalmi szavazási folyamatot.
A zöld párt képviselői előre bejelentették, hogy tartózkodni fognak a szavazástól, mivel aggodalmuk szerint a szélsőjobboldali AfD tagjai igennel szavazhatnak, ezzel káoszt idézve elő a parlamenti üléseken. Alice Weidel, az AfD elnöke megerősítette, hogy három képviselőjük Scholz mellett fog voksolni, mivel félelmeik vannak Friedrich Merz, a kereszténydemokrata kancellárjelölt hatalomra kerülésével kapcsolatban. Merz korábban azt nyilatkozta, hogy Taurus cirkálórakétákat tervezi szállítani Ukrajnának, ami tovább növeli a politikai feszültséget.
Scholz beszédet mondott a szavazás előtt, ami leginkább a választók felé szólt, ugyanis a kormány novemberi bukása óta kampányüzemmódba kapcsoltak a pártok. Odaszólt az ellenzéki pártoknak, magát a béke kancelláraként pozícionálta, és kijelentette, hogy sosem küldene német katonát Ukrajnába, és nem próbálná eszkalálni a háborút.
