A Bükk-fennsíkon a felmelegedés folyamata megállíthatatlannak tűnik: ma már csupán -27,6 fokot regisztráltak.
Fotó: Mohos-töbör mikroklíma kutatás, ME Földrajz-Geoinformatika Intézet / Facebook
"Ma hajnalban a Bükk-fennsík Mohos-töbörében a léghőmérséklet -27,6 Celsius-fokig csökkent, ami figyelemre méltó, különösen az inverzió mikroklímarendszerén belül. Ez a jelenség szép, szinte zavartalan környezetet teremtett, bár a felszín közelében némi zavar tapasztalható."
Dobos András, a Miskolci Egyetem Földrajz-Geoinformatika Intézetének kutatásvezetője közösségi oldalán osztotta meg friss megfigyeléseit. A legutóbb mért hőmérséklet egy tized Celsius-fokkal meghaladta a szerdai nap rekordját, míg a keddi hidegrekordhoz képest 1,1 fokkal volt melegebb. Kedden a Mohos állomás történetének legnagyobb hidegét tapasztaltuk, amikor a hőmérő -28,7 Celsius fokot mutatott, méghozzá 2 méter magasságban a felszín felett.
A kutató magyarázata szerint az elmúlt napokban sarkvidéki eredetű légtömegek érkeztek a Kárpát-medence térségébe. A többnyire derült, szélcsendes keddi éjszaka kedvezett a fennsíki töbrök mikroklímarendszerének, a harmatpont és a relatív páratartalom azonban egy kicsit magasabb volt a vártnál, ami feljebb tolta a hűlési görbe ellapulásának értékét és időpontját. A keddi léghőmérséklet 23:30-ig -28,6 °C-ig zuhant, ahol megtorpant és hajnali 5-kor újból csökkenésnek indult. Ekkor állt be a legalacsonyabb hőmérséklet, azonban az érkező felhőzet gátat vetett a léghőmérséklet további csökkenésének, -28,7 °C-ig hűlt a levegő.
A következő két napon a Mohos-töbörnél hasonló események játszódtak le, de a kutató már szerdán előre jelezte, hogy amennyiben a légnedvességi tényezők nem mutatnak jelentős eltérést, valószínűleg a keddi nap volt az idei tél legalacsonyabb hőmérséklete. Szerdán ugyanis -27,7 Celsius-fokot mértek, míg csütörtökön a hőmérséklet "csak" -27,6 fokra csökkent.
A Bükk-fennsíkon számos töbör, azaz néhány száz méter átmérőjű és néhány tíz méter mély, tál alakú, zárt, lefolyástalan medence található. Ezek formájuknak köszönhetően a hazai hidegrekordok melegágyai. A Zsidó-réten található Mohos-töbörtől bő két kilométerrel arrébb, északkeleti irányban homorodik az egykori Vörös Meteor síház melletti Vörösmeteor-töbör, ahol 2009 óta szintén folyamatosan monitorozzák a hőmérsékletet.
A keddi nap igazán zord időjárást hozott magával, hiszen a hőmérő -23,6 Celsius-fokra süllyedt. A kutató megjegyezte, hogy általában a két töböróriás között kisebb a hőmérsékleti eltérés, ám a Nagy-mezőn (Vörösmeteor-töbör) már jóval kevesebb hó borítja a tájat, mint a Zsidó-réten (Mohos-töbör). Ezek a hideg napok remek lehetőséget nyújtanak arra, hogy alaposabban megvizsgálják, milyen szerepet játszik a hóminőség a hideg légtömegek kialakulásában.
A légtó/légmedence a tájegység egy domborzatilag jól körülhatárolható részén kialakuló rendkívül nagy hőmérsékleti kontraszt. Ha hasonlítani szeretnénk, akkor olyan, mint a nyáron egy tóban fürdő ember, akinek a lába a mélyebb vízben hirtelen a jéghideg vízbe ér, a feje tetején pedig forró a hőmérsékletet érez. A tál alakú, kvázi zárt völgyekhez hasonlítható képződményekben a hideg levegő derült, szélcsendes éjszakákon megreked, felhalmozódik és inverziós módon rétegződik.
A különleges hideg létrejöttéhez három kulcsfontosságú tényező együttes jelenléte szükséges: a hótakaró, a derült égbolt és a szélcsend – derül ki a Turista magazin egy korábbi, ezzel a témával foglalkozó írásából. Az első tényező, a hó, napközben játszik főszerepet: a fehér felszín nem képes megőrizni a nap melegét. A második tényező: ha az égbolt tiszta és felhőmentes, a visszaverődő hő akadálytalanul távozik a világűr felé.
A szélcsend idején a levegő alsó és felső rétegei közötti keveredés megszűnik. Ez a jelenség a helyszínen nem feltétlenül jelenti azt, hogy a levegő teljesen mozdulatlan: a felszínhez közeli levegő gyorsabban lehűl, és így a domboldalakon lefelé kezd áramlani. Az így létrejövő légáramlat a völgyek alján először a talaj közeléből, majd fokozatosan egyre magasabb rétegekből emeli fel a helyi légtömeget. E folyamat eredményeként kialakul a töbrök sajátos jelensége, a hideg légtó.
A Vörösmeteor-töbör varázslatos környezetében, 2021. február 13-án, Magyarország legmélyebb hőmérsékletét regisztrálták: -35,9 Celsius fokot. Ez a lenyűgöző hideg a természet erejének és szépségének egy különleges példája.
A rendkívüli hideg rendkívüli ötletre sarkallta régebben a környékbelieket: mivel a mélyedésben a töbörklímának köszönhetően tovább marad meg a hó, ezért egy kis felvonóval ellátott gyereksípályát alakítottak ki benne, ami a nyolcvanas évek végéig üzemelt. Még ma is látszanak a maradványai.
