Az mesterséges intelligencia már nekilátott a tökéletes autó megalkotásának.
A mesterséges intelligencia forradalmasítja az autóipart, és a következő lépés a jövőbe már itt van Budapesten. Képzelj el egy világot, ahol az autók önállóan közlekednek, miközben a beépített kamerák figyelik az utasokat és az útviszonyokat. A költségek drasztikus csökkentése és a tesztelési idő jelentős mérséklése most valósággá válik, ahogy a technológia fejlődik. Az innovációk révén milliárdokat spórolhatunk meg, és új lehetőségek nyílnak meg a közlekedés jövője előtt.
A lassan 140 éves Bosch az egyik legnagyobb fejlesztő és beszállító a globális autóiparban, szinte mindannyiunk autójában van alkatrészük. Úttörők a mesterséges intelligencia használatában is - ezért készítettünk interjút Kárász Zoltánnal, aki Senior AI Expert a vállalatnál.
A mesterséges intelligencia (AI) hódítása az autóiparban az 2010-es évek elején kezdődött, amikor a technológia fejlődése lehetővé tette az önvezető autók prototípusainak kifejlesztését. A Google, később Waymo néven ismertté vált projektje, valamint a Tesla innovatív megoldásai jelentős lépést jelentettek a járművek intelligens rendszereinek integrálásában. Az AI alkalmazása a járművekben nem csupán az önvezetésre korlátozódik, hanem magában foglalja a biztonsági funkciók, navigációs rendszerek és a vezetői élmény fokozásának javítását is. Azóta az autóipar folyamatosan bővülő AI-technológiákkal gazdagodik, amelyek forradalmasítják a közlekedést és a járművek működését.
Az ipari robotok, amelyek a szerelősorokon tevékenykednek, már az 1980-as és 1990-es években megkezdték pályafutásukat, mint az automatizálás előfutárai. A céljuk az volt, hogy a gyártási folyamatokat még hatékonyabbá tegyék: ha egy alkatrész előállítása során fél eurónyi megtakarítást érhetünk el, akkor a tízmillió darab legyártásával már jelentős nyereségre tehetünk szert.
Az áttörés elkerülhetetlenné vált a 2000-es évek elején, amikor a robbanásszerűen megnövekedett adatmennyiséghez elengedhetetlenné vált a mesterséges intelligencia alkalmazása.
Ma a tervezéstől a tesztelésig mindenütt használják?
Eltérő szinten, de ott van mindenhol. Maradva a gyártósoros példánál, ma már nem csak ellenőrzi a robotokat, hanem a kopásokból előre prognosztizálja, hogy mikor romlana el, ami nagy anyagi veszteség lenne. De csak lenne, ugyanis ő maga előre tervez kapacitás-kiegészítést, hogy a meghibásodás előtt karban lehessen tartani az elhasználódó gépeket. És ez csak egy példa az ezerből.
A mesterséges intelligencia a Bosch termékeinek szívében pulzál, és jelentős mértékben hozzájárul azok gyártásához. Magyarországon a vállalat telephelyein az AI szerepe folyamatosan növekszik: a gyártási folyamatok hatékonyságának fokozásától kezdve egészen a fenntarthatósági célok megvalósításáig számos alkalmazás mutatja be ennek a technológiának a sokszínűségét és erejét.
Gorden Wagener, a Mercedes-Benz dizájnfőnöke tavasszal megjegyezte, hogy "Az utódom már egy gép lesz sokkal kisebb fizetéssel." Kifejezte, hogy a mesterséges intelligencia (AI) alkalmazása a vállalatnál még gyerekcipőben jár, de biztos abban, hogy a legkreatívabb és legemberibb feladatok, mint például az autók formatervezése, idővel átkerülnek az AI kezébe. Az autóiparban azonban léteznek olyan területek, ahol az AI már most is jelentős szerepet játszik. Ilyenek például a gyártási folyamatok optimalizálása, az automatizált minőségellenőrzés, a prediktív karbantartás, valamint az ügyfélszolgálat és a járművek intelligens asszisztens rendszerei. Ezeken a területeken az AI nemcsak a hatékonyságot növeli, hanem hozzájárul a biztonság javításához és a költségek csökkentéséhez is.
Az önvezető technológiák esetében a hatalmas adatfeldolgozási igény kiemelkedő szerepet játszik. Ezen kívül a vezetéstámogató rendszerek és a robottaxi szolgáltatások is jelentős mértékben támaszkodnak ezekre az adatokra.
Remélhetőleg az AI hozzájárul a jövőbeli autóink biztonságának növeléséhez. Melyek azok a specifikus területek a biztonsági fejlesztésekben, ahol már ma is alkalmazzák a mesterséges intelligenciát?
Rengeteg példa létezik erre. Például az ABS-szenzorok és légzsáknyitó-szenzorok tesztelése során képesek extrém hőmérsékleteket szimulálni, ami hozzájárul a rendszerek megbízhatóságának fokozásához.
Másik példa, javítja az autóinkban a fáradtság-figyelő rendszereket. Korábban ezek hirtelen kormánymozdulatokból következtettek hosszabb szemlehunyásokra, mikroalvásokra, ma már a szemünket figyelik, a fejtartásunkat, az ásításainkat, közben tudják, hogy úrvezetőt vagy hivatásos sofőrt figyelnek, és rengeteg infóból rakják össze a képet arról, hogy amit teszünk vezetés közben, az micsoda valójában.
Gyakran hallani, hogy az AI egyre inkább átveszi a munkaköröket, és ez különösen aggasztó lehet az autóiparban. Azok, akik a legnagyobb veszélynek vannak kitéve, általában a manuális munkát végzők, mint például a gyártósori dolgozók és a szerelők, akiknek feladatai automatizálhatóak. Emellett a logisztikai és raktározási szerepek is érintettek lehetnek, ahol a robotok és az AI-alapú rendszerek gyorsan és hatékonyan képesek helyettesíteni az emberi munkát. Azonban nem csak a fizikai munkát végzők, hanem a bizonyos adminisztratív feladatokat ellátó szakemberek is a változások szele alatt állnak, mivel az AI képes az adatfeldolgozásra és a döntéshozatalra is. Az autóipar tehát olyan kihívások elé néz, amelyek új készségeket és alkalmazkodást igényelnek az érintettektől.
Napjainkban különösen figyelemreméltó, hogy egyes munkakörök, főként az adatgyűjtésre épülők, egyre inkább automatizálhatóvá válnak. Ez a tendencia nem csupán a meglévő pozíciók eltűnését jelenti, hanem egy új munkaerőpiaci táj kialakulását is, ahol újfajta szerepek és lehetőségek bukkannak fel.
Nehéz átugrani a gyakornoki, kezdő mérnöki státuszt annak, aki végzős, vagy éppen kilép az egyetem kapuján.
Itt jön elő az oktatási rendszer felelőssége, és a cégeké. Az AI-t jól használó kezdő mérnöknek lesz munkája, és a Bosch régóta nagyon tudatosan vesz részt a mérnökhallgatók minőségi képzésében. Most ötéves az együttműködésünk az ELTE-vel, működik az ELTE-Bosch Mesterséges Intelligencia Tanszék, hogy csak egy példát említsek. De, országszerte számos felsőoktatási intézménnyel van együttműködésünk, hiszen mindenki jól jár a gyakorlatban is alkalmazható, naprakész tudással.
Melyik pozícióban marad meg az emberi érintés, amit a mesterséges intelligencia soha nem tud pótolni?
Naivan azt mondanám, ahol a kreativitás áll a középpontban. De valójában nem tudok ilyet mondani. Gyorsan fejlődik a technológia és biztos vagyok abban, hogy sok újdonságot tartogat még számunkra.
Az ember természeténél fogva hajlamos a tévedésre, és ennek következményeként felelősséget vállal a döntéseiért. De mi a helyzet az AI által elkövetett hibákkal? Az intelligens rendszerek, amelyek képesek tanulni és alkalmazkodni, szintén vétkezhetnek, ám a kérdés az, hogy ki viseli a felelősséget ezekért a tévedésekért. Az AI nem rendelkezik tudatossággal vagy erkölcsi megfontolásokkal, így a felelősség gyakran az alkotóira vagy üzemeltetőire hárul. Ez a dinamikus viszony új etikai és jogi kérdéseket vet fel, amelyekre a társadalomnak választ kell találnia.
Bár nem teljesen hibátlan, képzeljük el, hogy a segítségével a lehetséges balesetek száma tizedére csökken egy önvezető rendszer esetében. A döntéshozó pedig azt mondja: „Rendben, beépítem az autóba.” Igaz, hogy a kockázat nem szűnik meg teljesen, és előfordulhat, hogy halálos baleset is történhet a rendszert használó járművel, de az esélyek jelentősen csökkentek – tíz a rendszerben, szemben a hagyományos autókkal. Most akkor tényleg érdemes bevezetni, vagy inkább el kellene vetni a dolgot?
A tökéletes autó számomra olyan jármű, amely ötvözi a stílust, a kényelmet és a teljesítményt. Fontos, hogy a design modern és vonzó legyen, ugyanakkor praktikus is, hiszen a mindennapi használat során a funkcionalitás kulcsfontosságú. A belső térnek tágasnak és jól felszereltnek kell lennie, hogy a vezetés élménye ne csak a sofőr, hanem az utasok számára is kellemes legyen. A technológiai újítások elengedhetetlenek: egy tökéletes autó okos asszisztenssel, fejlett biztonsági rendszerekkel és gazdaságos üzemanyag-hatékonysággal rendelkezik. Emellett fontos, hogy az autó környezetbarát megoldásokat kínáljon, például hibrid vagy elektromos hajtást, hiszen a fenntarthatóság egyre nagyobb szerepet játszik a modern világban. Végül, de nem utolsósorban, a tökéletes autó egy olyan jármű, amely az érzelmeket is megmozgatja. Az a kocsi, amellyel minden egyes út kaland, és amelynek kormányzása igazi örömforrást jelent.
Két részre bontanám a választ. Én versenyeztem motorkerékpárral, ezért autóban is fontos számomra az élmény: könnyű legyen az autó, jól kanyarodjon. Viszont a legtöbbször az autónkat csak ingázásra használjuk sima közlekedési eszközként. Ilyenkor fontos a sok hely, takarékos legyen, természetesen biztonságos.
Ezek a tulajdonságok mind megvehetők pénzért. Egy valamit nem említett, ami viszont ma nem vásárolható meg semennyi pénzért, a megbízhatóságot. Az egymillióstól a 101 milliósig mindegyik személyautó elromlik, több-kevesebb meghibásodás keseríti a tulajdonosa életét. Ha provokatív akarok lenni, úgy kérdezem: ha ekkora zseni az AI, mikor teszi megbízhatóvá a leendő autóinkat?
Azt mondanám, hogy 2026-tól kezdődően, de sajnos a helyzet ennél bonyolultabb. Számos tényező befolyásolja ezt, például az emberek igényei, akik minden évben újabb és újabb funkciókat várnak el az autóiktól. Az innovációs vágy és a megbízhatatlanság egyaránt szerepet játszik ebben a folyamatos fejlődésben.
A saját tapasztalataim teljesen más irányba mutatnak. Gyakran hallom a kérdéseket, hogy miért van szükség ennyi képernyőre, főleg érintős felületekkel az autókban, és miért tűnnek el a hagyományos gombok. Amikor autóipari vezetőkkel találkozom, például egy kötetlen vacsora keretein belül, és beszélgetünk egy-egy nemzetközi sajtóesemény után, gyakran hallom tőlük, hogy a hátuk közepére kívánják ezt a rengeteg technológiát a saját autóikban. Csak a piaci verseny kényszeríti őket erre. Úgy vélem, hogy a legtöbben – ahogy ön is említette – inkább élvezetes, kényelmes és takarékos autóra vágynak, nem pedig arra, hogy menet közben egy képernyőn keresgéljék a légkondicionáló beállításait. Emellett a megbízhatóság is kulcsfontosságú, hiszen mindenki olyan autót szeretne, ami hosszú távon, problémamentesen szolgálja őt.
Régen több idő volt a tesztelésre. A legendás zöldséges Mercit egymillió kilométeren át nyúzta a gyártója, ma viszont felgyorsult a világ, általánosságban kevesebb idő jut tesztelésre. Viszont, amiből nem engedhet senki, hogy ugyanolyan alaposnak kell lenni. Vagyis a tesztelési eljárások lettek jobb hatásfokúak, és ebben van nagy jelentősége az AI-nak.
Valóban? Megállapítható, hogy az alkatrész- és autógyártók kevesebb időt szánnak a tesztelésre?
Valószínű, hogy a mérnöki munkára fordított idő az évek során csökkent, mivel a technológiai fejlődés révén hatékonyabbá vált a folyamat. Például, az említett mesterséges intelligencia képes arra, hogy extrém hőmérsékleteket szimuláljon, így nem szükséges minden egyes alkatrészt fizikailag eljuttatni az Északi-sarkra a teszteléshez. Ez a megoldás jelentősen optimalizálja a tesztelési folyamatokat és csökkenti a költségeket.
Ön arról beszélt, hogy az autóipar az önvezetés terén az AI-t használja ki a legintenzívebben. Az utóbbi évtized folyamán folyamatosan azt tapasztaljuk, hogy a szakértők a technológia széles körű elterjedését mindig újabb és újabb távoli időpontokra helyezik. Kíváncsi vagyok, mi a véleménye arról, mikorra várható, hogy Budapest utcáin ezres nagyságrendben bukkannak fel az önvezető autók?
Budapestre sajnos nem tudok konkrét időpontot ajánlani, viszont Kaliforniában már elindult a közlekedés.
Budapestre vonatkozóan miért nehéz akár csak hozzávetőleges időpontot megadni? Az okok sokrétűek, hiszen a város dinamikus változásai, a folyamatosan zajló események és a különböző tényezők, amelyek befolyásolják a mindennapi életet, mind hozzájárulnak ehhez a bizonytalansághoz. Az időjárási viszonyok, a közlekedési helyzet, vagy akár a kulturális programok váratlan módosulásai mind-mind közrejátszanak abban, hogy egy előre meghatározott időpont nem mindig tartható. Budapest varázslatos, de éppen ez a varázs teszi olyan nehézzé a pontos tervezést.
Alacsony a fizetőképes kereslet, ez hiányzik. Az Egyesült Államokban a nagy cégek (például a Google) mind ráfizetéssel üzemeltetik az önvezetést, de üzemeltetik, mert reklám a cégüknek, másrészt az adatmennyiségüknek köszönhetően ők lesznek az elsők. Ahol sok infót gyűjt, ott könnyebb fejlett önvezetést csinálni, ahol fejletteb a rendszer, ott több eladott önvezető autó lesz.
Ráadásul a szabályozás is más az Egyesült Államokban. Az EU-ban jobban védi az embert a szabályozás, így itt később is jelennek meg majd az önvezető autók.
