Lőrinczy Attila új életre keltette Molnár Ferenc klasszikus művét, az Üvegcipőt, és megalkotta annak folytatását. Az előadás rendezését Keszég László vállalta magára, így izgalmas, friss szemszögből ismerhetjük meg a történetet. A hírről a Librarius.hu sz
Keszég László rendezésében, Rudolf Szonja és Harsányi Attila főszereplésével a tavalyi évadban a közönség betekintést nyerhetett Molnár Ferenc klasszikus vígjátékába, Az üvegcipőbe, a Miskolci Nemzeti Színház színpadán. Az idei évadban nem csupán újra látható lesz az előadás, hanem Lőrinczy Attila író és dramaturg révén egy izgalmas folytatással is gazdagodik a történet: felfedezhetjük, hogyan alakul Irma és Sipos úr, valamint Adél és Császár Pál sorsa. Az üvegcipőn túl – avagy mi történt azután, hogy Irma elnyerte Sipos úr szívét – egy ősbemutató keretében debütál Miskolcon február 8-án.
Molnár Ferenc "Az üvegcipő" című műve az elmúlt száz év magyar drámairodalmának kiemelkedő darabja, amely talán a leggyakrabban színpadra állított romantikus vígjáték. A briliáns dialógusokkal és mesterien kidolgozott cselekménnyel rendelkező történet egy kedves és szellemes tündérmese, amelyben a fiatal színésznő, aki Irmát alakítja, és az érettebb Sipos urat megformáló színész számára egy életre szóló lehetőséget kínál. Az igazi színházrajongók nemzedékei számára ez a darab nem csupán szórakozást jelent, hanem már-már kultikus élménnyé vált, hiszen sokan szívükbe zárták a legemlékezetesebb monológokat, és gyakran idézik őket.
Nem meglepő, hogy a Miskolci Nemzeti Színház tavalyi, jubiláló 200. évadában Molnár klasszikus műve kiemelkedő népszerűségnek örvendett. A darabot Keszég László állította színpadra a miskolci Kamaraszínházban, és a közönségszavazás során Rudolf Szonját, aki Irmát alakította, az évad legjobb színművésznőjének választották.
A Molnár-féle "Hamupipőke-történet" sokkal több, mint egy egyszerű mese; egy olyan univerzális történetet kínál, amely minden generáció számára releváns lehet. A jóság, a szeretet és a szerelem mellett mélyen megjelennek az elhagyatottság fájdalmas érzései, valamint a szerelem kiszolgáltatottságából eredő, szinte már depresszív hangulatok. Az elhúzódó rosszkedv és a gyógyír keresése mindannyiunk számára ismerős téma, amely időtlen és örök érvényű. Ezek a mélyreható kérdések arra is rávilágítanak, hogy a kapcsolatokban hogyan viszonyulnak egymáshoz az emberek, legyen szó akár a szeretetről, akár a manipulációról. Ki az, aki a másik akaratának alávetetté válik, és ki az, aki e hatalommal él? Ezek a dilemmák mindig is jelen lesznek az emberi kapcsolatokban, és a válaszok keresése sosem fog véget érni. Az ilyen történetek nemcsak szórakoztatnak, hanem mélyebb önismeretre is ösztönöznek, ami miatt mindig aktuálisak maradnak.
Keszég László rendező szavaival élve, "ez a történet egy rendkívül tehetséges és lenyűgözően intelligens alkotó műve, ahol minden egyes karakter és konfliktus pszichológiai szempontból pontosan van megrajzolva. A szöveg minden egyes szava azt tükrözi, hogy valós, életből merített élményekből, és létező beszélgetésekből formálódott. Erre a műre bátran mondhatjuk, hogy szép, jó, fájdalmas, és melodramatikus – de a legjobb értelemben. Önmagunkon hol szeretetteljes, hol ironikus, hol pedig egy csipetnyi gonoszsággal tudunk nevetni. Életkomédia? Talán ez a legmegfelelőbb kifejezés. Nem csupán egyszerű emberek sorsáról van szó, mégis mindenkihez eljut a mondanivalója."
Az üvegcipő története ott zárul, ahol a tizennyolc éves cselédlány, Irma, és a nála harminc évvel idősebb, mogorva bútorrajzoló, Sipos úr végre egymásra talál. A klasszikus mese minden eleme megvan: tiszta, örömteli befejezés, és a boldogság útján kéz a kézben indulnak el. De amikor a bemutatót követő banketten a Császár Pált megformáló Tegyi Kornél és a darab dramaturgja, Lőrinczy Attila, koccintanak a sikerre, a fiatal színész átszellemülten sóhajt fel: "Kiváncsi vagyok, mi lesz ennek a gyönyörű románcnak a folytatása!" A drámaíró szívében azonnal felcsillan egy ragyogó ötlet; fantasztikus lehetőség nyílik arra, hogy elmerüljön a gondolatban, milyen irányt vehet a történet, ha közvetlen folytatást ír a már megismert szereplőkkel, beleértve a méltatlanul elhagyott idősödő Adélt, a fiatal és sármos Császár Pált, valamint a többieket is...
Lőrinczy Attila úgy fogalmazott: "végtelenül boldogító, játékos írói lehetőségnek" találta belegondolni, hogy ez a korántsem szokványos szerelem a hirtelen fellángolás után hogyan állja ki a mindennapok próbáját; hogy tehát a valóság képes-e félreállni a szerelem útjából, avagy "mi van a happy enden túl a hétköznapi élet útjain? És hogy mi történik a megcsúfolt Adéllal, akitől saját cselédlánya orozta el a férjét az esküvőjük napján, és aki kínjában és/vagy új remények felé fordulva fiatal szeretőjével, Császár Pállal kezd egy másik életet. Innen kezdődik az én mesém..." - meséli az író.
Az üvegcipőn túli világ egy stílusos játék térsége, ahol Molnár Ferenc varázslatos karakterei és gazdag nyelvezete éled újjá, még ha a megközelítés kissé élesebb és realisztikusabb is. A történet folytatása, mely száz év távlatából érkezik, író-dramaturgunk reményei szerint tele lesz izgalmas, mulatságos és szívhez szóló pillanatokkal, amelyek egy új végkifejlet felé vezetik a szereplőket. A múlt szelleme és a jelen kihívásai találkoznak ebben a különleges narratívában, ahol a karakterek újraélednek, és új, meglepő fordulatokkal gazdagítják a történetet.
A közönség Irma megformálójaként Rudolf Szonját ismerheti meg, míg Sipos urat a Jászai-díjas színművész, Harsányi Attila kelti életre. Rusznák Adrienn Adél szerepében ragyog, míg Tegyi Kornél Császár Pál karakterét eleveníti meg. Az üvegcipő című darabban és a február 8-án debütáló, Keszég László rendezésében készült Az üvegcipőn túl című előadás ősbemutatóján is láthatják őket.
