A közszolgáltatások területén létszámstopot vezetnek be, így a közalkalmazottak létszáma nem gyarapodik. Emellett a közalkalmazotti bérek befagyasztásra kerülnek, és a nyugdíjak sem emelkednek a közeljövőben.
Közzétette vasárnap a pénzügyminisztérium a jövő évi költségvetési kiadások csökkentését célzó sürgősségi rendelet tervezetét.
A jogszabályjavaslat egyik rendelkezése értelmében a közalkalmazottak bérét a 2024. novemberi szinten rögzítik, azaz nem lesz lehetőség a bérek emelésére. Ez a szabályozás kiterjed a különböző pótlékokra, továbbá az étkezési utalványok értékére is, amelyek szintén nem változnak.
A javasolt szabályozás kimondja, hogy a közszolgáltatások területén a túlórák és a munkaszüneti napokon végzett munka csakis szabadnappal kompenzálható. Kivételt képeznek ez alól a katonák, rendőrök, börtönőrök és hegyimentők, akik a helyzetük sajátos jellegéből adódóan bérkiegészítést kaphatnak, ha a pluszmunkájukért 90 napon belül nem tudnak szabadnapot igénybe venni.
2025-ben a közintézmények és közhatóságok - a finanszírozási forrásuktól függetlenül - nem adhatnak alkalmazottaiknak semmiféle értékjegyet, prémiumot, bónuszt vagy más pluszjuttatást.
A katonák, rendőrök és börtönőrök béren kívüli juttatásait, amelyek különféle kompenzációkat, kártérítéseket vagy lakbértámogatást foglalnak magukba, szintén a 2024. novemberi szinten fagyasztják be.
A tervezett sürgősségi rendelet értelmében 2025. január 1. és december 31. között a közintézmények lehetőséget kapnak arra, hogy 800 lej értékű vakációs utalványokat biztosítsanak az alkalmazottaik számára, amennyiben nettó alapbérük nem haladja meg a 8000 lejt. Fontos megjegyezni, hogy ez az utalvány kizárólag 1600 lej értékű vagy annál drágább turisztikai csomagok vásárlásakor használható fel.
A javasolt intézkedés értelmében 2025. január 1-jétől a közszolgáltatások területén létszámstopot vezetnek be, ami azt jelenti, hogy az üres állások betöltése versenyvizsga vagy más vizsgaformák révén felfüggesztésre kerül. Azonban nem minden pozíció esik a tilalom alá: kivételt képeznek azok az álláshelyek, amelyek sajátos jellege vagy a hozzájuk rendelt feladatok miatt kiemelkednek a többi közül. Emellett azok a pozíciók is mentesülnek a létszámstop alól, amelyek betöltését a sürgősségi rendelet elfogadása előtt már a kormány jóváhagyta. Továbbá, a rezidensi állások és a kórházak orvosi pozíciói, valamint a vissza nem térítendő uniós alapokból finanszírozott projektekhez kapcsolódó álláshelyek is kivételt képeznek.
Egy új szabályozás értelmében a 2024. novemberi szintre rögzítik a gyermeknevelési pótlékot (más néven gyermekpénz) és a sportolók életjáradékát is.
A nyugdíjak meghatározásakor a figyelembe vett referenciaérték továbbra is 81 lej marad, és a különnyugdíjak esetében sem várható emelkedés az inflációval összhangban.
A 2025-ös évben a pártok állami támogatása 25%-kal csökkenni fog az idei szinthez viszonyítva.
A tervezet előírja az egyetemi ösztöndíjak befagyasztását, és arról is rendelkezik, hogy a hallgatók csak a lakhelyük és az egyetemük szerinti települések közötti vonatjáratokon utazhatnak 90 százalékos kedvezménnyel.
A jövő év első napjától egészen december 31-ig az óvodások és az általános iskolások nem fognak mézet kapni étrendkiegészítőként. Az "Egészséges étkezés" nevű országos program következő évre tervezett költségvetése 1.139.400.000 lejben került meghatározásra.
A 2025-2026-os tanévben az ösztöndíjak összegei a következőképpen alakulnak: az érdemösztöndíj 450 lej, míg a teljesítményserkentő, szociális és szakiskolai ösztöndíjak mind 300 lej értékűek lesznek – derül ki a tervezetből.
Jövőre emelkedik az osztalékadó, és megszűnnek az IT-szektor, az építőipar, valamint a mezőgazdasági és élelmiszeripari dolgozók adókedvezményei - ez olvasható a kormány pénzügyi intézkedéseit összegző salátarendelet tervezetében.
E szerint az osztalékadó a jelenlegi 8 százalékról 10 százalékra nő.
Ugyanakkor a jelenlegi 500 ezer euróról 2025 elejétől 250 ezer euróra, 2026. január elsejétől pedig 100 ezer euróra csökken az a bevételhatár, ameddig egy cég mikrovállalkozásnak minősül és ennek megfelelően adózik.
A javaslat szerint 2025. január 1-től a tervezet az IT-szektor, az építőipar, valamint a mezőgazdasági és élelmiszeripari ágazatokban dolgozók számára eddig biztosított adókedvezmények megszüntetését írja elő.
A jogszabályjavaslat készítői úgy vélik, hogy az intézkedések alapját az országos helyreállítási terv (PNRR) és a 2031-ig terjedő deficitcsökkentési tervben rögzített kötelezettségek képezik.
