Az élet egy adatközpont szomszédságában igazán különleges élményeket tartogat. A mindennapok zaját a folyamatosan zümmögő szerverek halk morajlása kíséri, ami szinte egyfajta modern zene háttérként szolgál. A technológiai innovációk szüntelen áramlásával
Egy Georgia állambeli vidéki település súlyos vízellátási kihívásokkal néz szembe, amelynek közvetlen közelében a Meta egyik adatközpontja található. A BBC riportere interjút készített Beverly Morrissal, aki arról számolt be, hogy a vízszennyezés miatt képtelen használni a csapvizet. Morriss szerint az adatközpont működése hátrányosan érintette a magánkútját, amelynek vize emiatt ihatatlanná vált. A Meta azonban határozottan cáfolta ezeket a vádakat, és a legutóbbi talajvíz-vizsgálatok eredményei azt mutatták, hogy az adatközpont nem gyakorolt hatást a talajvíz minőségére.
Több mint 10 000 adatközpont működik világszerte, ezek többsége az Egyesült Államokban, illetve az Egyesült Királyság és Németország területén található. Az adatközpontok biztosítják a felhőalapú szolgáltatások zavartalan működését. A központok a működésük során nagy mennyiségű vizet használnak fel, amely főként a hűtés miatt szükséges. Sok adatközpont párologtatásos hűtőrendszert használ, amely egy-egy meleg napon akár több tízmillió liter vizet is elpárologtathat, a BBC becslése szerint a mesterséges intelligencia által vezérelt adatközpontok 2027-re akár 6,44 billió liter vizet is felhasználhatnak világszerte. Georgia az Egyesült Államok egyik leggyorsabban növekvő adatközpont-piaca. Párás éghajlata természetes és költséghatékonyabb vízforrást biztosít az adatközpontok hűtéséhez, ez pedig vonzóvá teszi a beruházók számára. Azonban az adatközpontok nagymértékben befolyásolják az állam lakosainak életét, elsősorban az édesvízkészlet aránytalanul magas felhasználásának köszönhetően.
Beverly Morris és férje Georgia állam Mansfield városában kezdték meg új életüket, ám a helyi közösség életét megzavarta, hogy a Meta csupán 366 méterre felépítette adatközpontját az otthonuktól. A lakosok tapasztalatai szerint az építkezést követően az építési munkálatok során keletkezett üledék beszennyezte a magánkútjukat, amely a háztartás vízellátását biztosította. Ennek következtében a kút vízének színe és minősége drámaian megváltozott, így a környék szinte lakhatatlanná vált, mivel a víz emberi fogyasztásra alkalmatlanná vált. A vízhiány miatt a lakók vödrökben hordják a vizet, amelyet a legszükségesebb tevékenységeikhez, például fogmosáshoz és WC-öblítéshez használnak. A csapvizet csupán főzéshez és tisztálkodáshoz merik használni, inni viszont nem kockáztatják meg, mivel aggódnak az üledék és egyéb szennyező anyagok miatt. A Meta a BBC-nek adott nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a jó szomszédsági kapcsolatok rendkívül fontosak számukra, ezért egy független talajvíz-tanulmányt indítottak a problémák kivizsgálására. A jelentés arra a megállapításra jutott, hogy az adatközpont működése nem gyakorolt hátrányos hatást a helyi talajvíz állapotára, a problémát inkább az építkezések során használt vegyszerek okozzák.
A nagy technológiai vállalatok jól tudják, hogy a vízhasználat körüli kihívások egyre sürgetőbbé válnak, és aktívan keresik a megoldásokat. A céljuk az, hogy 2030-ra több vizet juttassanak vissza a vízgyűjtő területekre és a helyi közösségekbe, ahol adatközpontjaik működnek, mint amennyit elhasználnak. Az iparág óriásai, mint például az Amazon Web Services, különféle innovatív intézkedéseket vezetnek be a vízproblémák kezelésére az adatközpontokban. Ilyen intézkedések közé tartozik a szivárgások megszüntetése, az esővíz gyűjtése és hasznosítása, valamint a tisztított szennyvíz alkalmazása hűtővízként. Fontos azonban megjegyezni, hogy a mesterséges intelligencia vízfogyasztása nem csupán a hűtővíz mennyiségétől függ. Egy átlagos 10-50 MI kérés hozzávetőleg 500 milliliter vizet igényel. Napi több milliárd lekérdezés mellett ez a vízfogyasztás jelentős mértékben növekszik. Az adatközpontok terjedése a következő években várhatóan nem fog megállni, ami rövid távon komoly kihívásokat jelent a helyi közösségek számára. Ugyanakkor, ha a fent említett megoldások elterjednek, hosszú távon a helyzet javulására is számíthatunk.
Az eset világosan érzékelteti, hogy az adatközpontok létrehozása és fenntartása milyen mélyreható hatással van a környezetükben élő közösségek életére és jólétére. A jelentős beruházások nem csupán gazdasági haszonnal járnak, hanem számos környezeti kihívást is magukkal hoznak, amelyeket végső soron a helyi lakosoknak kell elviselniük. Az infrastruktúra-fejlesztések során felmerülő problémák, mint például a vízminőség romlása vagy a vízhez való hozzáférés csökkenése, közvetlen hatással vannak az emberek mindennapi életére. Bár az adatközpontokat üzemeltető vállalatok törekednek a fenntarthatóság növelésére, például esővízgyűjtési rendszerek és szennyvíz újrahasznosítás révén, a jelenlegi vízhasználati gyakorlatok továbbra is jelentős terhet rónak a helyi ökoszisztémákra. A helyi közösségeknek így nemcsak a technológiai fejlődéssel, hanem a környezeti hatásokkal is szembe kell nézniük, ami alapvetően befolyásolja életminőségüket és jövőbeli lehetőségeiket.
