Láthatatlan konfliktus bontakozik ki Európa fölött? - A rejtélyes események sorozata egyre fokozza a feszültséget a kontinensen.

24 órán belül két tenger alatti internetkábel is elszakadt a Balti-tengeren, ami azonnal felvetette a gyanút, hogy szabotázsakció történhetett. Bár elsőre többen Oroszországra gyanakodtak, végül kiderült, hogy egy kínai teherhajó járt az érintett területeken az incidensek idején. Az eset rávilágít az európai kritikus infrastruktúra sebezhetőségére, amely infrastruktúrát a Nyugat ellenfelei anélkül tudnak támadni, hogy ezzel háború kitörését kockáztatnák.

A Balti-tenger térségében, mindössze 24 óra leforgása alatt, két tenger alatti optikai kábel szenvedett károsodást. Az események november 17-én, vasárnap kezdődtek, amikor a BCS East-West Interlink internetkábel megsérült. Ez a kábel Litvániát köti össze a svéd Gotland szigetével. Csak néhány órával később, november 18-án, hétfőn a C-Lion1 nevű internetkábelen is megszűnt az adattovábbítás. Ez a kábel Helsinkit, Finnország fővárosát köti össze a németországi Rostockkal, és jelenleg ez az egyetlen kapcsolat Finnország és Közép-Európa között. A helyreállítása november végére várható, ami komoly kihívásokat jelenthet a régió internetes infrastruktúrája szempontjából.

A néhány óra leforgása alatt történt két incidensre két magyarázat van. Lehet szó véletlen balesetről: ebben az esetben egy hajó leeresztett horgonnyal közlekedhetett, és az vágta ketté a kábeleket. A másik lehetőség azonban a szándékos szabotázs. Hogy pontosan mi történt, azt ebben a pillanatban nem lehet megmondani, és könnyen lehet, hogy a teljes igazság soha nem derül ki. Képbe került viszont egy olyan teherhajó, amely az adatok szerint éppen akkortájt járt a két helyszínnél, amikor a kábelek megsérültek.

A MarineTraffic nevű hajókövető szolgálat adatai szerint a Yi Peng 3 nevű kínai teherhajó útja éppen akkor és éppen ott vezetett, ahol a rejtélyes kábelsérüléseket észlelték. Az adatokból kiderül, hogy a teherhajó egy időre kikapcsolta a nyomkövetőjét, illetve feltűnően lassan ment azokon a szakaszokon, ahol az incidensek történtek. A hajó aztán a Dánia és Svédország közötti Kattegat szorosnál megállt, ahol egy dán hadihajó jelent meg a közelében. A dán haderő szerdán X-oldalán megerősítette, hogy a kínai hajó közelében vannak, de egyéb információval nem szolgáltak, így azt sem tudni, a Yi Peng 3 vajon azért állt meg, mert feltartóztatták, vagy más okból. A hétvége folyamán egy svéd és egy német járőrhajó is csatlakozott a dán hadihajóhoz, sőt Oroszország is odaküldött egy hadihajót a továbbra is a Kattegat szorosnál veszteglő kínai teherhajóhoz.

A svéd rendőrség nyomozást indított, és állítólag a Yi Peng 3 szerepét is vizsgálják. Finnország szintén bűnügyi nyomozást indított. Németország támogatja a két szövetséges ország erőfeszítéseit, a német rendőrség a Bamberg nevű hajót küldte ki a Balti-tengerre, amely különleges erők akcióinak támogatására is alkalmas.

A Yi Peng 3 hajó Ust-Lugából indult Egyiptom felé. Információk szerint ez a tengeri járat rendszeresen közlekedik Oroszország irányába, és a hírek szerint a kapitánya orosz nemzetiségű.

Ez nem az első eset, hogy kínai teherhajó keveredik hasonló gyanúba. A finn rendőrség feltételezése szerint a Balticconnector gázvezeték és Balti-tenger alatti kábelek 2023 októberi sérülését a hongkongi zászló alatt hajózó NewNew Polar Bear konténerhajó okozhatta.

Az európai kritikus infrastruktúra 24 órán belül két különböző helyszínen történt károsodása komoly aggodalmakat ébreszt, és egyre inkább arra utal, hogy szándékos szabotázs állhat a háttérben. Az amerikai hírszerzés már szeptemberben jelezte, hogy Oroszország potenciális támadásokat tervezhet a tenger alatti rendszerek ellen. Egy amerikai tisztviselő akkor arról nyilatkozott, hogy...

Moszkva nagy erőkkel dolgozik új katonai egységének felépítésén, amely a Vezérkar Mélytengeri Kutatási Főigazgatósága (GUGI) nevet viseli, és hajókat, tengeralattjárókat és drónhajókat vet be a tengerfenék vizsgálatára.

A Yantar nevű orosz kutatóhajó többször is feltűnt a tenger mélyén húzódó kábelek környékén, ahol láthatóan "szaglászott" a környezetében. A hajó nemcsak drónokat, hanem mélytengeri búvárhajókat is bevetett a saját műveletei során. Nemrégiben az ír haditengerészet figyelmeztette a hajót, és eltávolította azt Írország és Nagy-Britannia közötti vizekből, az ír kizárólagos gazdasági zónából.

Boris Pistorius német védelmi miniszter kedden úgy nyilatkozott, senki sem hiszi, hogy a mélytengeri kábelek véletlenül szakadtak el.

Anélkül, hogy pontosan tudnánk, ki tette, arra kell következtetnünk, hogy ez egy hibrid akció, és azt is fel kell tételeznünk - anélkül, hogy tudnánk -, hogy szabotázsról van szó

- jelentette ki Pistorius.

Még azon a napon a német, lengyel, francia, olasz, spanyol és brit külügyminiszter együttes nyilatkozatot tett közzé, amelyben kifejtették:

Moszkva hibrid tevékenységei, melyek a NATO és az EU tagállamai ellen irányulnak, soha nem látott mértékben és sokszínűségben valósulnak meg, komoly biztonsági fenyegetéseket generálva.

A nyilatkozat nem rótta Oroszországra a felelősséget a vasárnapi és hétfői eseményekért, viszont az időzítése kétségtelenül figyelemfelkeltő volt.

Ulf Kristersson svéd miniszterelnök szintén úgy véli, hogy az internetkábelek sérülése szándékos szabotázs eredménye.

Az Egyesült Államok viszont másképp vélekedik erről.

A CNN-nek két amerikai tisztviselő elmondta, hogy a történtek mögött nem szándékos szabotázs áll, hanem egy elhaladó hajó horgonyának leeresztése okozta véletlenül a vezetékek elszakadását.

A Washingtoni tisztviselők nem tettek említést arról, hogy a Yi Peng 3 iránti gyanú foglalkoztatná őket.

A Kreml "abszurdnak" és "nevetségesnek" minősítette azt a vádaskodást, amely szerint Oroszországot terhelik a kábelek sérülései. Dmitrij Peszkov szóvivő szerdán arra is utalt, hogy a gyanú szerint egy ukrán különítmény állhatott az Északi Áramlat 1 és 2 gázvezeték 2022 szeptemberi robbantásának hátterében, amely szintén a Balti-tenger mélyén történt.

Világszerte több száz hasonló internetkábel fut a tengerfenéken, összesen több mint egymillió kilométer hosszan. Észak-Amerika és Európa között 17 ilyen kábel van, a Balti-tenger alatt több tucat, Németország kizárólagos gazdasági övezetében 16 darab található.

Bár egy-egy kábel kiesése valóban nem zárja el teljesen egy országot az internet világától, az internetkábel-hálózat decentralizált felépítése lehetővé teszi, hogy ha egy kábelen megszűnik az adatáramlás, azt más kábeles összeköttetések révén pótolni lehessen. Ennek ellenére az internetkábelek védelme kiemelkedően fontos, hiszen ezek a modern kommunikációs rendszer alapkövei, és elengedhetetlen a stabil működésük biztosítása.

Csakhogy mivel egy-egy kábel több ezer kilométer hosszú is lehet,

lehetetlen teljeskörű védelmet nyújtani, ami különlegesen sérülékennyé teszi ezt az infrastruktúrát, és kiváló célpont lehet azoknak az országoknak, amelyek más országoknak ezek tönkretételével akarnak ártani.

Az orosz fenyegetés árnyékában különösen fontossá válik, hogy Európa megerősítse a tenger alatti kábelek védelmét. Antti Häkkänen finn védelmi miniszter a mostani incidensek után felszólította a NATO-t és az EU-t, hogy tegyen többet a tenger alatti kritikus infrastruktúra védelmében. Eközben a holland kormány azt tervezi, hogy magáncégeket bíz meg a holland tengeri infrastruktúra, így kábelek, gázvezetékek és tengeri szélturbinák védelmére.

A hasonló tenger alatti szabotázsokat nemcsak kivédeni nem könnyű, a nyomozás és a felderítés is nagy nehézségekbe ütközik, hiszen sokszor nehéz közvetlen bizonyítékot találni az elkövetőkre. De még ha egyértelműen be is bizonyosodna, hogy ki áll a szabotázsakciók mögött, a felelősségre vonás szinte lehetetlen. Ráadásul ha bármely ország ilyen akciókat vinne véghez, azt nem az állam alkalmazásában álló emberekkel és állami tulajdonban lévő eszközökkel hajtaná végre, hanem elvileg államtól független szereplőket bízna meg az elkövetéssel. Az elmúlt hónapokban több orosz és fehérorosz állampolgárt is letartóztattak szárazföldi szabotázsakciók, például gyújtogatások miatt Európa különböző országaiban, és bár fennáll a gyanú, hogy őket az orosz titkosszolgálatok bízták meg, erre egyértelmű bizonyítékot általában nem sikerült találni.

A tengeri kizárólagos gazdasági övezetekben egy állam jogai korlátozottabbak, amikor egy másik államhoz tartozó eszközök és személyek feletti ellenőrzésről van szó.

Az ENSZ tengerjogi egyezménye, amelyet 169 ország ratifikált, nem határozza meg egyértelműen, hogy milyen lépéseket tehetnek azok az államok, amelyek kizárólagos gazdasági övezetében egy másik állam nem katonai hajói szabotázs műveleteket végeznek.

Különösen bonyolult helyzetet teremt a nemzetközi vizek kérdése, amelyek egyik államhoz sem kapcsolódnak. Az Európa és Észak-Amerika közötti kábelek jelentős része ezekben a vizekben helyezkedik el.

Felmerül a kérdés, hogy a kritikus infrastruktúra ellen irányuló szabotázsakciók tekinthetők-e olyan támadásoknak, amelyek egy adott ország ellen irányulnak, és hogy ha egy NATO-tagállam infrastruktúráját célozzák meg, akkor ez aktiválhatja-e a kollektív védelemről szóló 5. cikkelyt. Mivel az ilyen szabotázsakciók nem klasszikus katonai műveletek, és az elkövető ország valószínűleg ügyel arra, hogy ne lehessen közvetlenül azonosítani, nem valószínű, hogy egy NATO-tagállam katonai választ adna egy ilyen jellegű incidensre. Még inkább kétséges, hogy a NATO-tagállamok közösen arra a következtetésre jutnának, hogy egy ilyen támadás miatt szükséges aktiválni az 5. cikkelyt.

A tenger alatti infrastruktúra elleni támadások nem feltétlenül jelentik a világháború küszöbét, ám éppen emiatt kiváló lehetőséget kínálnak a rossz szándékú államok számára, hogy kárt okozzanak más nemzeteknek anélkül, hogy ez közvetlen katonai válaszlépéseket vonna maga után.