Kritikus fordulóponthoz érkezett Magyarország szomszédságában: vészhelyzeti üzemmódban működik Európa legnagyobb atomerőműve.

Az ukrán Zaporizzsjai Atomerőmű napok óta áram nélkül működik, és jelenleg veszélyhelyzeti üzemmódra állt át a kritikus rendszerek fenntartása érdekében. Bár a reaktorok 2024 óta hidegleállásban vannak, a hűtési folyamathoz elengedhetetlen a folyamatos villamosenergia-ellátás, amelyet jelenleg kizárólag dízelgenerátorok biztosítanak. Azonban felmerül a kérdés: mi történik, ha ezek a generátorok is leállnak?

Kicsivel több mint egy hete a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség bejelentette, hogy a 2024 áprilisa óta hideg leállásban lévő zaporizzsjai atomerőmű reaktorainak és rendszereinek hűtése továbbra is stabilan működik. Az ügynökség azonban már akkor is felhívta a figyelmet arra, hogy a környéken zajló aktív katonai tevékenységek továbbra is jelentős kockázatot jelentenek az erőmű biztonságára.

Szeptember 27-én egy újabb aggasztó hír érkezett: az atomerőmű már több mint négy napja – mostanra már nyolc napja – áram nélkül maradt, ezzel pedig a leghosszabb ilyen jellegű kimaradás történetébe lépett. Az ukrán kormány szerint a problémát az orosz támadások okozzák, amelyek az erőművet ellátó villamosenergia-hálózat infrastruktúráját célozták meg. Zelenszkij elnök is reagált a helyzetre: keddi esti videóüzenetében arra figyelmeztetett, hogy

Soha nem tapasztalt vészhelyzet alakult ki a zaporizzsjai atomerőműben, ahol a körülmények kritikussá váltak.

Az utóbbi napok során számos nemzetközi és ukrán szakértő osztotta meg véleményét a jelenlegi veszélyhelyzetről. Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) főigazgatója többször is hangsúlyozta, hogy bár jelenleg nincs "azonnali veszély", a helyzet rendkívül aggasztó és fenntarthatatlan. Oleh Korikov, Ukrajna nukleáris felügyeleti főosztályának vezetője arról beszélt, hogy az áramszolgáltatás hiánya...

Komoly fenyegetést jelent a nukleáris és sugárvédelmi biztonság szempontjából.

Néhány ukrán hivatalnok olyan lépéseket javasolt, amelyek célja a katasztrófa megelőzése, beleértve a konfliktus lezárását is, például ideiglenes IAEA-felügyelet bevezetése révén.

Fontos megérteni, hogy a villamosenergia-ellátás milyen kulcsszerepet játszik az atomerőművek működésében, hiszen ezek nem csupán energiát termelnek, hanem fogyasztanak is. Általános gyakorlat, hogy ha teljes hálózati áramkimaradás következik be - legyen szó akár külső támadásról, akár természeti katasztrófáról - az atomerőművek sorra végrehajtanak különböző védelmi intézkedéseket, hogy biztosítsák a biztonságos üzemelést.

Kiemelkedő jelentőségű, hogy a zaporizzsjai atomerőmű jelenleg hidegleállásban üzemel, tehát nem aktív. Ilyen állapotban a láncreakció megszűnik, de a fűtőelemek, különösen a legutóbb leállított és kiégett rudak, még mindig jelentős mennyiségű hőt termelnek a radioaktív bomlás következtében. Emiatt elengedhetetlen, hogy a reaktorblokkok és a fűtőelem-tárolómedencék hűtését folyamatosan biztosítsuk, amelyhez elengedhetetlen az áramellátás.

Az atomerőművek működésének alapja a nukleáris fúzió és hasadás folyamata, amelyek során hatalmas mennyiségű energia szabadul fel. Ezek az erőművek a modern energiaellátás fontos pillérei közé tartoznak, hiszen képesek stabil és folyamatos áramellátást biztosítani. Az atomerőművek által termelt energia alacsony szén-dioxid-kibocsátással jár, ami hozzájárulhat a klímaváltozás elleni küzdelemhez. Azonban a radioaktív hulladék kezelése és a biztonsági kérdések komoly kihívások elé állítják a szakembereket. Az atomerőművek tehát a jövő energiaigényeinek kielégítésére is alkalmasak, de körültekintő tervezést és működtetést igényelnek.

dízelgenerátorok képezik az utolsó védelmi vonalat.

Az erőmű jelenleg nyolc dízelaggregátort üzemeltet folyamatosan, további kilenc darab pedig készenlétben áll (három karbantartás alatt). Ezek a generátorok biztosítják a legfontosabb hűtőszivattyúk, vezérlőáramkörök és egyéb kritikus berendezések ellátását.

Az atomerőművek kibővített üzemanyag-tartalékai lehetővé teszik, hogy hosszabb ideig működjenek üzemzavar esetén is, ezzel biztosítva a folyamatos energiaellátást. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) legfrissebb tájékoztatása szerint a generátorok a vészhelyzeti üzemmód aktiválása előtt akár 20 napnyi tartalékkal is rendelkeztek.

A dízelgenerátorok folyamatos üzemeltetése hónapokon át nem lehetséges zökkenőmentesen: elengedhetetlen a rendszeres karbantartás és az üzemanyag ellátás biztosítása. Emellett a háborús helyzetek komoly akadályokat gördíthetnek az utánpótlás elé. Ezen kívül már egy generátor is meghibásodott, ami a tartalék állományt csökkenti, így bármilyen további hiba már komoly kockázatot jelenthet a működés szempontjából.

Ha a külső áramforrás vagy akár a dízelgenerátor is hosszú időre leállna, súlyos baleset-sorozat indulhat el. A legnagyobb veszély a reaktormag túlmelegedése: aktív hűtés hiányában a bomlási hő felhalmozódik, ami a fűtőelemek burkolatának károsodásához, szélsőséges esetben magolvadáshoz vezethet. Ez legrosszabb esetben a korábban tapasztalt nukleáris balesetekhez hasonló súlyos radioaktív kibocsátáshoz vezethet.

Szintén aggasztó a kiégett fűtőelemek tárolómedencéinek helyzete: ha a vízhűtés leáll, a medence vize forrni kezd. Ha a párolgás miatt a vízszint jelentősen lecsökken, a fűtőelemek burkolata túlmelegedhet, ami súlyos károsodást és akár hidrogénképződést okozhat, ami robbanáshoz is vezethet. A korábbi tapasztalatok szerint egy ilyen esetben nagy mennyiségű radioaktív anyag juthat a levegőbe. Hasonló folyamat zajlott le a fukusimai katasztrófa idején is, ahol a hűtés elvesztése miatt következett be robbanás és radioaktív kibocsátás

Nyilvánvaló, hogy a nukleáris balesetek megelőzése érdekében sürgős intézkedésekre van szükség. A jelenlegi helyzet már most is aggasztó, de tegyük fel, hogy a kihívásokat sikerül leküzdeni, és az erőművet újra csatlakoztatni tudják az áramhálózathoz.

A helyzet azonban nem változik abban a tekintetben, hogy az atomerőmű közvetlenül a frontvonal szélén helyezkedik el. A nehéztüzérségi támadások és a folyamatos dróntámadások, még ha nem is kifejezetten az erőművet célozzák, rendkívül komoly veszélyforrást jelentenek. Ezen kívül figyelembe kell venni, hogy a háborús körülmények miatt a műszaki személyzet sem tud szabadon bejutni az erőmű területére vagy elvégezni a szükséges javításokat. Éppen ezért az IAEA már többször is sürgette a feleket, hogy tegyenek lépéseket a biztonság érdekében.

a nukleáris létesítmény köré létrehozandó demilitarizált övezet kialakítására.

Bár ez részben megoldás lehet, de eltéved tüzérségi lövedékekkel és drónokkal továbbra is számolni kell, ezért a fegyvernyugvás beálltáig valószínűleg mindig fennmarad a kockázat.