Kormányzati tájékoztató: A kormány kiemelkedő összegeket allokál a nyugdíjakra.

Gulyás Gergely a legfrissebb Kormányinfón bejelentette, hogy a kormány legutóbbi ülésén a költségvetés tervezésére összpontosítottak. Kiemelte, hogy a jövő évi költségvetési tervezet középpontjában a gyermekes családok támogatása áll. Számos, korábban már bejelentett intézkedés számára biztosítanak anyagi hátteret. A rezsicsökkentés fenntartása mellett a 13. havi nyugdíj továbbra is megmarad, és a minimálbér 13%-kal emelkedik a tervek szerint. A költségvetés emellett garantálja a hat hónapnyi fegyverpénzt is, miközben célul tűzték ki a hiány, az államadósság és az infláció csökkentését is - számolt be erről az Index.

Gulyás Gergely a héten arra hívta fel a figyelmet, hogy megkezdődött a véleménynyilvánító szavazás, amely lehetőséget ad minden magyar lakcímmel rendelkező állampolgár számára, hogy kifejezze álláspontját Ukrajna csatlakozásával kapcsolatban. Kiemelte, hogy Európában sok helyen nem kérdezik meg a polgárok véleményét ilyen kérdésekben, ezért mindenkit arra ösztönöz, hogy éljen a szavazás jogával. "A legfontosabb, hogy minél többen részt vegyenek ebben a véleménynyilvánító szavazásban" - hangsúlyozta. Ezt a bejelentést követően érkezett, hogy a Tisza Párt már korábban felmérte a magyar lakosság véleményét ugyanezen témában.

Nagy Márton hangsúlyozta, hogy a béke új lehetőségeket teremt, amelyek révén visszatérhetnek az adócsökkentési politikához, amelynek középpontjában a családok támogatása áll. A miniszter tájékoztatása szerint a következő évben várhatóan 4,1%-os gazdasági növekedésre lehet számítani, míg az infláció 3,6%-ra csökkenhet (az idei évben 4,5% volt). Az államháztartás hiánya a GDP arányában tovább mérséklődik; idén valamivel a célszám felett (körülbelül 4% körüli), de jövőre 3,7%-ra csökkentésére is van lehetőség. Az adósságráta jövőre 72,3%-ra várható (idén 73,1%). A jövő évi folyóáras GDP forintban körülbelül 95 ezer milliárd forint körül alakul.

Nagy Márton hangsúlyozta, fenntartják, hogy a hiánynak csökkennie kell, ugyanakkor a kamatkiadásokkal párhuzamosan kell csökkennie. Az elsődleges egyenlegnek nulla körül kell maradnia. A kamatkiadás 3,7 % lehet. Annyi a költségvetés hiánya, amennyi a kamatkiadás, a terv szerint. A költségvetést május 2-án nyújthatják be a parlamentnek.

A kiadási főösszegek: 35 ezer milliárd forint körüli kiadási főösszeggel terveznek, a bevételi oldal 34 ezer milliárd körül lehet. A pénzforgalmi egyenleg hiánya 4100 milliárd, az eredményszemléletű hiány 3600 milliárd forint körül alakulhat.

Nagy Márton hangsúlyozta, hogy a 2026-os költségvetés keretében a lakossági állampapírok kamatkiadásaira a kormány körülbelül 800 milliárd forintot szán - figyelmeztet a Portfolio.

A nyugdíjkiadások összege eléri a 7700 milliárd forintot, amely

A javasolt intézkedések között szerepel a 3,6%-os inflációt követő nyugdíjemelés, amely lehetőséget teremt a nyugdíjprémium kifizetésére is, ha a GDP növekedése meghaladja a 3,5%-ot. A kormány várakozásai szerint az infláció 3,1%-os szinten alakul, miközben a gazdasági növekedés a 3,5%-ot is túlszárnyalhatja. Emellett a tervezett kiadások között megtalálható a 13. havi nyugdíj is.

A védelmi költségvetés továbbra is a bruttó hazai termék 2%-át képviseli, ami összhangban áll a NATO által támasztott követelményekkel. Ezzel a lépéssel a kormány a honvédség megerősítését célozza, szem előtt tartva a "védelem a békében" elvét, amelyet kiemelten hangsúlyoz.

A kormány számításai szerint 2026-ban összesen 3000 milliárd forintnyi uniós forrás áll majd rendelkezésre, szemben a 2025-re várt 2000 milliárddal.

A költségvetési tervezet számos lényeges béremelési intézkedést is tartalmaz. Kiemelt figyelmet kapnak a rendvédelmi dolgozók, számukra fél évnyi fegyverpénz kerül elkülönítésre, ami összesen 450 milliárd forint kiadást jelent. Ez az összeg a honvédelmi és védelmi kutatási program keretein belül is szerepet játszik.

A minimálbér 2026-ra 13%-kal emelkedik az idei 9%-os növekedés után, a közszférában pedig januártól újabb 15%-os illetményemelésre kerül sor a köztisztviselőknél - ez a második üteme a 2025-ben megkezdett bérmegállapodásnak.

Az önkormányzati szektorban, különösen a 10 ezer főnél kisebb településeken, szintén sor kerül bérrendezésekre. Emellett más állami intézmények, például az igazságszolgáltatás területén is jelentős béremelések várhatók.

A kormány továbbra is megőrzi az extraprofitadók rendszerét azokban az iparágakban, ahol a rendkívüli nyereségek továbbra is jelen vannak. Nagy Márton véleménye szerint ez különösen a bankszektorra vonatkozik, ahol a kamatszint még mindig magas, jelenleg körülbelül 6,5%-on áll. Ennek megfelelően indokolt az extraprofitadó bevezetése. A bankoknak kifizetendő körülbelül 360 milliárd forintos adó felét viszont le lehet írni, ha az érintett pénzintézetek lakossági állampapírokat vásárolnak.

A kiskereskedelmi, biztosítási és más szektorspecifikus különadók, mint például a bruttó árbevételre alapozott adók, 2026-ban is érvényben maradnak.

Az adórendszer egyszerűsítésére és digitalizálására vonatkozó lépések is szerepelnek a jövő évi költségvetésben - jelentette be a nemzetgazdasági tárcavezető.

A helyszíni adóellenőrzések a jövőben papírhasználat nélkül zajlanak: az ellenőrzések során keletkezett adatokat mostantól kizárólag digitális formában rögzítik és osztják meg.

Emelkedik az automatikusan biztosítható fizetési könnyítés összeghatára is: magánszemélyek és egyéni vállalkozók esetén az eddigi egymillióról kétmillió forintra nő ez a keret.

Ezen kívül a NAV évente egy alkalommal automatikusan kedvezményes fizetési lehetőséget biztosít a megbízható adózók számára, amelynek maximális összege ötmillió forintra nő.

A kormány célja, hogy ösztönözze a célzott fejlesztéseket, ezért bővíti a társasági adó kedvezmények rendszerét.

Nő a társasági adókedvezmény mértéke a foglalkoztatotti létszám bővítése után is: a vonatkozó kedvezmények összege 50%-kal lesz magasabb - jelentette be Nagy Márton.

A közös vállalkozások és felsőoktatási kutatóhelyek által végzett K+F tevékenységek különleges támogatásban részesülnek, amelynek keretében az érvényesíthető társasági adóalap-kedvezmény értékhatárát jelentősen megemelik. A jövő évben az eddigi 50 millió forintos plafon helyett már 150 millió forintot lehet levonni az adóalapból, így a vállalkozások számára bővülnek a kutatás-fejlesztésre fordítható források.

Nagy Márton bejelentette, hogy a magyar kormány új, "védelmi tartalék" néven ismert költségvetési sort hoz létre, amely lehetővé teszi a GDP 1,5%-áig terjedő védelmi kiadások elszámolását.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón, hogy a kabinet kampányt indít, amelyben bemutatják, hogy mely kórházi felújítások maradtak el az uniós források visszatartása miatt.

Gulyás véleménye szerint az elmaradt beruházások hátterében nem a magyar kormány mulasztásai állnak, hanem külső tényezők, különösen brüsszeli akadályok. Hangsúlyozta, hogy 2010 óta számos kórházfejlesztés, modernizáció és eszközbeszerzés valósult meg, amelyeket érdemes a történelem tükrében is méltatni.

A miniszter hangsúlyozta, hogy a kormány prioritása a kórházak felújításának elősegítése, és ha az uniós támogatások gyorsabban érkeznének meg, akkor ezek a fejlesztések nem nyúlnának el hosszú évekre.

Gulyás hangsúlyozta, hogy a kampány célja nem csupán a tájékoztatás, hanem az is, hogy egyértelművé tegyék: a fejlesztések késlekedése nem a belső mulasztások következménye.

Varga Mihály MNB-elnök kezdeményezte a jegybanki hatáskörök szűkítését, különösen az alapítványalapítás lehetőségének megszüntetését, sőt a már meglévő jegybanki alapítványok felszámolását is. A háttérben az a feltételezés áll, hogy a Magyar Nemzeti Bank alapítványai korábban nem kellő gondossággal gazdálkodtak, és emiatt vizsgálatok indultak. Mindezt Gulyás Gergely megerősítette a Kormányinfón.

Gulyás kiemelte, hogy a lehetséges szabálytalanságok feltárása független attól, hogy a kormánynak van-e jogi alapja a jegybank működésébe való beavatkozásra.

Nagy Márton szerint az árréskorlátozási rendszer eddigi tapasztalatai pozitívak, mivel az érintett termékek átlagára 18,8%-kal csökkent, 872 terméknél mértek árcsökkenést, és csak néhány esetben történt átmeneti áremelkedés akciók kifutása miatt.

A márciusi inflációs statisztikák már mutatták a gazdasági folyamatok hatását: az élelmiszerek áremelkedése 7%-on stagnált, míg a teljes infláció 4,8%-ra mérséklődött. Az áprilisi előrejelzések szerint a kormány 4%-os összesített inflációval és 5%-os élelmiszerinflációval számol.

A miniszter megerősítette, hogy jelenleg is folyamatban van az árrésszabályozás kiterjesztésének vizsgálata, különös figyelmet fordítva a háztartási és szépségápolási termékek területére.

Ugyan az újabb élelmiszertermékek bevonása sem kizárt, a következő körben elsősorban nem élelmiszer-jellegű áruk kerülhetnek fókuszba. Május végén dönt a kormány az árrésstop jövőjéről és esetleges folytatásáról, de Nagy hangsúlyozta: az árdrágító gyakorlatokkal szemben a továbbiakban is határozottan fellépnek.