A lakossági hitelpiac szárnyra kapott, 2024-ben sorra dőltek meg a korábbi rekordok.

Közben a lakossági hitelek összértéke közel kilenc százalékkal nőtt az előző év novemberéhez képest, így az ország az Európai Unió élvonalába került. Ezzel a dinamikus növekedéssel jelentős szerepet játszottak a támogatott hitelek is. A hitelpiacon tapasztalható élénk kereslet – amely részben a munkáshitel bevezetésének eredménye – várhatóan 2025-ben is továbbra is megmarad.

A 2024-es év igazi újjászületést hozott a lakossági hitelek piacán: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) statisztikái alapján az év első tizenegy hónapjában a pénzügyi intézmények összesen 2417 milliárd forint értékben kötöttek új lakáscélú és fogyasztási hitelszerződéseket. Ez a szám egy drámai, körülbelül 70%-os növekedést mutat az előző év azonos időszakához viszonyítva. A lakossági hitelpiac fokozatos élénkülését jól jelzi, hogy míg 2023 januárjában még alig 100 milliárd forintnyi új hitelszerződést kötöttek, addig 2024 novemberében már körülbelül 230 milliárd forintnál tartott a havi forgalom – sőt, a nyár közepén és szeptemberben még 260 milliárd forintot is meghaladt. A havi szerződéses összeg fokozatos növekedése szinte minden, a lakossági hitelpiacon kulcsszerepet játszó terméknél megfigyelhető, kivéve a babaváró kölcsönt, amelynek volumene a korábbi évekhez képest alacsonyabb szinten stabilizálódott.

A jegybank adatai szerint az igazán látványos bővülést a lakáshiteleknél hozta 2024: az év első tizenegy hónapjában 1234,6 milliárd forintnyi új szerződést kötöttek az ügyfelek és a bankok, ami majdnem a két és félszerese volt az egy évvel korábbi 531,4 milliárdnak. A bődületes mértékű emelkedéshez persze a lakossági hitelpiac 2023-as látványos megtorpanása is kellett, amelyet jelentős részben a piaci kamatok emelkedése okozott. Ám alacsony bázis ide vagy oda, a lakáshitelpiac 2024-es számai rendkívül impozánsnak mondhatók: olyannyira, hogy a november végéig tartó időszak adatai alapján már borítékolható az új éves rekord a piacon, hiszen a most érvényes - egyébként 2021-ben beállított - 1303 milliárd forint körüli rekord megdöntéséhez decemberre nem egészen 70 milliárd forintnyi új lakáshitel-szerződést kell kimutatnia február elején esedékes év végi statisztikáiban az MNB-nek.

A CSOK Plusz új impulzust hozott a lakossági hitelpiac életébe.

A lakáshitelpiac tavalyi teljesítménye igazán figyelemre méltó, és több tényező is hozzájárult ehhez a sikerhez. Az új támogatott konstrukció, a CSOK Plusz, amely 2024 januárjában debütált, különösen nagy impulzust adott a piacnak. Ennek következtében a támogatott lakáshitelek új szerződéseinek összege a múlt év első tizenegy hónapjában elérte a 318,5 milliárd forintot, ami szembetűnő növekedést jelent a korábbi év 113 milliárd forintos adatához képest. A támogatott lakáshitelek iránti fokozott kereslet nyomán ezeknek a konstrukcióknak a részesedése is lényegesen nőtt az új szerződések között: míg 2023 első tizenegy hónapjában ez az arány kissé 21 százalék felett alakult, addig egy évvel később már megközelítette a 26 százalékot.

A másik fontos körülmény, amely elősegítette a lakáshitelek iránti kereslet élénkülését, az a piaci kamatok fokozatos csökkenése volt:

A 2022 végi és 2023 eleji időszakban jellemző 9-10%-os éves kamatok után mostanra a lakáshitelek kamatainak szintje stabilan 7% alá csökkent. Ez a változás már a kölcsön felvételét fontolgató háztartások számára is sokkal kedvezőbb és komfortosabb feltételeket teremt. Ezen kívül, a háztartások jövedelmének jelentős növekedése is hozzájárult a kereslet fellendüléséhez, lehetővé téve ezzel, hogy a hitelfelvételre készülő családok szélesebb mozgástérrel rendelkezzenek.

Mindent elragadott a személyi kölcsönök áradatának szele.

A 2024-es év a fogyasztási hiteleknél egyértelműen a személyi kölcsönökről szólt, hiszen tizenegy hónap alatt közel 755 milliárd forintnyi új szerződést kötöttek, ami jelentősen túlszárnyalja a 2019-es évi, 558,7 milliárd forintos rekordot. A kereslet növekedését több tényező is támogatta. Kiemelkedő szerepet játszott a kamatok fokozatos csökkenése, hiszen már több bank kínál 10% alatti éves kamatokat. Emellett a reálbérek emelkedése, valamint az online hitelfelvételi lehetőségek terjedése is hozzájárult a pozitív trendhez, egyszerűsítve ezzel a hiteligénylési folyamatokat. A babaváró támogatott hitelnél viszont, ahogy már említettük, a havi új szerződések összege körülbelül 20 milliárd forint környékén stabilizálódott. Örömteli hír, hogy a kereslet csökkenésének tendenciája végre megállni látszik. Ezzel szemben a szabad felhasználású jelzáloghitelek piaca tizenegy hónap alatt nem egészen 84 milliárd forintnyi új szerződést regisztrált, ami minimálisan elmarad az előző év azonos időszakától. A jelenség hátterében valószínűleg az áll, hogy a jelzáloghitelek árazása már nem sokkal kedvezőbb a személyi kölcsönökénél, míg az utóbbiak igénylése lényegesen egyszerűbb, mivel nem szükséges ingatlanfedezet bevonása a szerződéskötéshez.

A dinamikus kereslet - ahogy várható volt - új csúcsokat állított fel a lakossági hitelek összegénél is.

Az MNB adatai szerint a hitelportfólió mérete november végére rekordszintre emelkedett, és meghaladta a 11 ezermilliárd forintot, ami erőteljes, 8,7 százalékos bővülést tükröz 2023 tizenegyedik hónapjához képest. Ezzel a teljesítménnyel pedig a magyarországi lakossági hitelpiac az Európai Unió élmezőnyébe tartozik: mindössze öt tagállamban mértek a hazainál nagyobb ütemű lakossági hitelállomány-bővülést, ám az előttünk álló országok között is csak Bulgáriában (21 százalék) és Horvátországban (12 százalék) volt érdemben magasabb a novemberig számított éves bővülési ütem.

A magyar háztartások hitelportfóliójának termékek szerinti összetétele egyébként meglehetősen koncentrált: az 5600 milliárd forint felett, szintén új csúcson járó lakáshitel-állomány a torta több mint 50 százalékát adja, miközben a babaváró állomány szerinti részesedése 19,6, a személyi kölcsönöké 13,9, a szabad felhasználású jelzáloghiteleké pedig 6,4 százalékos. Mindezek alapján a lakossági hitelportfólió bő 90 százalékát az említett négy konstrukció adja.

Idén is jelentős növekedés várható a lakossági hitelpiacon.

Az idei év lakossági hitelpiaci kilátásai kifejezetten kedvezőnek tűnnek, mivel jelenleg nincsenek olyan tényezők, amelyek a kereslet jelentős csökkenését indokolnák. A lakáshiteleket illetően az adósságfékszabályok részleges enyhítése, a hosszú távú megtakarítások lakáscélú felhasználásának átmeneti engedélyezése, valamint a vidéki otthonfelújítási program elindítása mind hozzájárulhat a kereslet élénküléséhez. A fogyasztási hitelek terén pedig a munkáshitel bevezetése új impulzusokat hozhat, amely akár több száz milliárd forintos kihelyezést is jelenthet. Az első visszajelzések alapján a támogatott konstrukció iránti kereslet erős, ami biztató jel a jövőre nézve.