Kilátástalan helyzetben sok magyar ember küzd: a különféle támogatások, mint az Otthon Start és a CSOK, sajnos nem elegendőek ahhoz, hogy saját lakásra tegyenek szert - írja a Pénzcentrum.
A GKI legújabb elemzése rávilágít, hogy a hazai ingatlanpiacon tapasztalható árnövekedés legnagyobb mértékben az utóbbi két évben bontakozott ki. Ennek a drámai változásnak pedig komoly hatásai vannak a lakhatás terén, különösen a fiatalok és alacsonyabb jövedelmű háztartások számára, akik a legnagyobb mértékben érzik meg a helyzet súlyosságát.
Az utóbbi tíz év során Magyarország kiemelkedett az Európai Unió tagállamai közül a lakásárak drágulásának mértékével. 2014 és 2024 között a lakások ára itt több mint 237 százalékkal nőtt, míg az uniós átlag csupán 58 százalékos emelkedést mutatott. Ez a tendencia figyelemre méltó különbséget jelez a magyar ingatlanpiac és a többi európai ország között.
Míg más európai országokban jól működő bérlakásrendszerek nyújtanak alternatív lehetőségeket, Magyarországon a rászorulók szinte kizárólag a drága, piaci alapú bérlés kényszerűségével néznek szembe. A saját ingatlan megszerzése már nem csupán egy vágyott cél, hanem sokak számára elérhetetlen álomként lebeg a valóság felett.
Bár a kormány az elmúlt években több intézkedéssel próbálta élénkíteni az ingatlanpiacot (CSOK, Babaváró, Falusi CSOK, CSOK+), ezek hatására nem csökkentek, hanem épphogy meredeken emelkedtek az ingatlanárak, különösen a fővárosban.
A GKI által végzett elemzés, amely a 2016 és 2024 közötti budapesti adatokat vizsgálta, rávilágított, hogy az árak változását három kulcsfontosságú tényező alakította legnagyobb mértékben.
A lakáspiacon az új és használt ingatlanok árai szoros összhangban mozognak, a két kategória közötti korreláció szinte tökéletes, egészen 0,97-es értéket mutat. Ez azt jelzi, hogy amikor az új lakások ára emelkedik, például az építési költségek növekedése miatt, akkor ez automatikusan magával vonja a használt lakások árának emelkedését is.
Figyelemre méltó, hogy az ingatlanhitelek kamatai és a lakáspiaci tranzakciók száma nem gyakoroltak jelentős hatást az árakra.
Alacsony állampapírhozamok idején sok befektető úgy döntött, hogy ingatlanokba fekteti a tőkéjét, ami drámaian megemelte a keresletet és az árakat. Amikor azonban a hozamok 6,5-7% körüli szintre emelkedtek, a spekulatív tőke egy része visszatért az állampapírok piacára. Ez a folyamat keresletcsökkenést eredményezett az ingatlanpiacon, amely már 2022-2023 fordulóján árkorrekció formájában is megmutatkozott.
2024 utolsó negyedévében a tranzakciók száma nyolcéves mélypontra süllyedt, vagyis egyre többen árazódtak ki a lakáspiacról - a bérlők és vásárlók oldaláról egyaránt.
Noha 2016 és 2024 között a nettó keresetek drámaian, 170%-kal emelkedtek, ez nem feltétlenül könnyítette meg a lakáshoz jutást mindenki számára. A jövedelemnövekedés leginkább a közép- és felső jövedelmű háztartások számára hozott előnyöket, amelyek így még inkább képesek voltak ingatlanokba fektetni, ezzel pedig újabb keresleti nyomást generálva a piacon.
2025 elején, mindössze tíz hónappal a parlamenti választások előtt, egy stagnáló piacon bontogatta szárnyait az Otthon Start lakáshitel-program. Ez a kedvezményes kamatozású hitel sokak számára vonzó lehetőséget teremtett, de elemzők figyelmeztetnek, hogy ez újra fellendítheti a spekulatív vásárlásokat, ami ismételten áremelkedést idézhet elő.
A szakértői várakozások szerint a program akár már fél éven belül 10%-os, egy éven belül pedig akár 15-20%-os áremelkedést is okozhat - még tovább nehezítve a saját otthonra vágyó fiatalok helyzetét.
A jelenlegi helyzetben a támogatások a keresletet fokozzák, miközben a kínálat szűkös, ami szinte elkerülhetetlenül újabb áremelkedésekhez vezet. Ezzel ellentétben egy állami vagy önkormányzati bérlakásépítési program valódi megoldást kínálhatna azok számára, akik saját tőke és stabil törlesztési lehetőségek hiányában szoronganak a lakáspiacon.
A Debreceni Egyetemmel közösen végzett kutatásunk célja, hogy alaposan feltérképezzük, miként vélekednek a magyar háztartások a kamatbevételekről. Milyen módokon helyezik el a megtakarításaikat? Milyen tényezők befolyásolják a döntéseiket: a biztonság, a rugalmasság, a hozam, vagy esetleg a bankok által kínált ösztönzők? A felmérés külön hangsúlyt fektet arra, hogyan reagálnak a lakossági befektetők a bankok által kínált célzott ajánlatokra. Hányan döntöttek úgy, hogy új számlát nyitnak ennek hatására? Kutatásunk eredményei értékes útmutatást nyújthatnak minden olyan befektető számára, aki tudatosan kívánja kezelni megtakarításait a közeljövőben. Hálásak vagyunk, ha szánsz néhány percet a kérdőív kitöltésére!
